Megjelent: 17 éve

Kiküldetés, kirendelés és más munkáltatónál történő munkavégzés I.

Mi a kirendelés? Mi a kiküldetés? Milyen más módon végezhet munkát a munkavállaló külföldön? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel találja szembe magát a munkáltató és munkavállaló, amikor valamelyik fél a határon túl történő munkavégzés mellett dönt. Cikkünk a fenti három munkavégzés közötti különbségeket és hasonlóságokat foglalja össze.

1. Kinek a döntéséről van szó?

A munkavállaló döntéséről van szó, amennyiben a munkavállaló önszántából, saját belátása szerint szeretne nemzetközi tapasztalatokat szerezni, és ennek érdekében a meglévő munkaviszonya fenntartása mellett, előre meghatározott ideig egy újabb munkavégzésre irányuló jogviszonyt köt egy másik szervezettel. Ehhez viszont szükséges az őt éppen alkalmazó munkáltató beleegyezésére és fizetés nélküli szabadság kérelmének támogatása. Ahhoz, hogy a három fél (munkavállaló és két munkáltató) jogát és kötelezettségét megfelelően meg lehessen határozni és egyikkőjüket se érje sérelem, körültekintően kell eljárni a munkaviszonyok kialakítása során. Egy járható út például, hogy a magyar munkáltatónál fizetés nélküli szabadságot igényel arra az időtartamra, amíg a külföldi munkáltatónál munkát végez.

A munkáltató joga, illetve döntési alternatívája, hogy a 96/71-es EK irányelvben foglaltaknak megfelelően, gazdasági érdekből ideiglenesen a szokásos munkavégzési helyén kívüli munkavégzésre kötelezze a munkavállalót. A munkáltató ezen jogáról az Mt. 105. § (1) bekezdése rendelkezik. A munkáltatók kiküldetésre vonatkozó joga azonban korlátozott, mert
- nem kötelezheti beleegyezése nélkül a női dolgozókat terhességük ideje alatt, valamint a gyermek 3 éves koráig;
- ugyanez a korlátozás érvényes a gyermeküket egyedül nevelő apákra;
- nem kötelezheti a dolgozót a munkáltató más helységben végzendő munkára, ha a kiküldetés a munkavállalóra nézve aránytalan sérelemmel jár (pl. beosztásra való tekintettel, vagy egészségi állapota romlik, stb.).

Kirendelés esetén is munkáltatói jogról és döntésről van szó, amelyről az Mt. 106. § (1) bekezdése a következőképpen rendelkezik:
"A munkavállaló a munkáltatók között létrejövő megállapodás alapján más munkáltatónál történő munkavégzésre kötelezhető."
A kirendelés során tehát három fél van jelen: a két munkáltató és a munkavállaló. Az egyik munkáltató, aki a munkavállalót kirendeli, a másik pedig aki ténylegesen foglalkoztatja.

2. Hol és milyen körülmények között végez munkát a foglalkoztatott?

Kiküldetés esetén a munkavállaló a szokásos munkavégzési helyén kívül végzi el feladatait. Nem kiküldetés tehát, amikor a munkavállaló telephelyen kívül végzi munkáját, mely a munka természetéből eredően, egyébként is a telephelyen kívül történik. (pl. kéményseprő, kisgépszerelők, stb.)
A kiküldetés irányulhat külföldre és belföldre is, hasonlóan a kirendelés is. Kirendelésnél a munkavállaló más munkáltatónál végez munkát, amely valamilyen tulajdonjogi viszonyban áll a kirendelő munkáltatóval:
- a kirendelő tulajdonosa részben vagy egészben azonos a munkáltató tulajdonosával;
- a két munkáltató közül legalább az egyik valamilyen arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak;
- a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő viszony alapján áll kapcsolatban egymással.

Abban az esetben tehát, amikor a munkáltató kíván élni kiküldetési vagy kirendelési jogával jó pár kritériumnak kell eleget tennie. Olyan céghez például nem is kötelezheti munkavégzésre a dolgozót, amellyel nincsen tulajdonjogi szempontból kapcsolata.

3. Ki gyakorolja a munkáltatói jogokat?

Kiküldetés esetén a munkáltatói jogok gyakorlója a kiküldetést elrendelő munkáltató. Kirendelésnél a munkaviszonyból származó jogok és kötelezettségek azt a munkáltatót illetik meg, illetve terhelik, amelyhez a munkavállalót kirendelték, azonban a munkaviszony megszüntetésének jogát a kirendelő munkáltató gyakorolhatja. A munkavállalót azonban a munkáltatói jogok gyakorlójának személyéről minden esetben tájékoztatni kell.

Két munkáltatónál fennálló jogviszony esetén a munkáltatói jogok gyakorlója az a fél, ahol a munkavállaló ténylegesen munkát végez. Amennyiben például az egyik munkáltatónál passzív munkaviszonyban van a munkavállaló, azaz mondjuk fizetés nélküli szabadságon, míg a másik munkáltatónál ténylegesen kereső, az aktívan foglalkoztató munkáltató gyakorolja értelemszerűen a munkáltatói jogkört. Az a foglalkoztató, akinél passzív állományban van munkaviszony-megszűntetési jogával élhet.

Az is elképzelhető ugyanakkor, hogy ugyanazon munkavállalónak egyidejűleg van egy hazai és egy külföldi foglalkoztatója. Ebben az esetben egymástól függetlenül mindkét foglalkoztató rendelkezik az érvényes jogszabályokban leírt munkáltatói jogokkal.

4. Milyen egyéb korlátai vannak a kiküldetésnek és kirendelésnek?

A kiküldetés és a kirendelés is átmeneti időtartamú foglalkoztatást jelent. Az Mt. előírja, hogy az ilyen jellegű átmeneti foglakoztatásnak időtartama adott naptári éven belül összességében a 110 munkanapot nem haladhatja meg. Az Mt. időtartamra vonatkozó korlátozása akkor is irányadó, ha ettől eltérően a kollektív szerződés nem rendelkezik.

A kollektív szerződés a törvényi mértéktől megállapíthat alacsonyabb és magasabb mértéket is. Amennyiben a kiküldetés illetve kirendelés időtartama egy munkanapon belül a 4 órát meghaladja, azt egy munkanapként kell számításba venni. Kiküldetés alapján történő munkavégzés - ha a kollektív szerződés másképp nem rendelkezik - naptári évenként nem haladhatja meg a 44 napot. Egy naptári éven belül a több alkalommal elrendelt átirányítások időtartamát össze kell adni.

A más munkáltatónál történő munkavégzés és az eredeti munkáltatónál párhuzamosan fenntartott passzív munkaviszony időtartamát az Mt. nem korlátozza, ez a felek belátásának és az érvényes szerződéseknek a függvénye.

Második rész

Mohácsi Györgyi

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Apaszabadság: minden, amit tudni kell róla

2023. január 1-je óta jár 10 napos szabadság az apáknak gyermekük születése környékén. Ez az úgy nevezett apaszabadság. Teljes cikk

Kisebb munkaügyi jogsértéseket találtak a cégnél, ahonnan kirúgták a vendégmunkásokat betanító magyarokat

A közlemény szerint magyar munkaerő külföldiekkel történő kiváltása a jelenlegi jogszabályok szerint nem nyert egyértelműen bizonyítást. Teljes cikk

Diszkrimináció a munkahelyen: a várandósság miatti próbaidős elküldés a legjellemzőbb

Egészségi állapot, életkor, politikai vagy más vélemény, anyaság vagy nemzetiséghez való tartozás - tavaly ezen tulajdonságok miatt részesültek... Teljes cikk