Kinek jár a garantált bérminimum?
A felek a munkaszerződésben számos kérdésben szabadon megállapodhatnak, de ez alól vannak fontos kivételek. Ezek egyike az a Munka törvénykönyve (Mt.) 136. § (1) bekezdésében előírt követelmény, hogy alapbérként legalább a legkisebb munkabért kell meghatározni a munkaszerződésben. És kinek jár a garantált bérminimum?
A kötelező legkisebb munkabér összegét és hatályát az Mt. 153. paragrafusa alapján a kormány rendeletben jogosult megállapítani, melynek során lehetőség van a munkavállalók egyes csoportjaira eltérő összegű kötelező legkisebb munkabér megállapítására is.
Magyarországon tehát létezik emelt összegű minimálbér, melyet garantált bérminimumnak hívunk, s melynek összege jelenleg havi bruttó 129 ezer forint. Ez a következő két évben meredeken emelkedni fog, jövőre várhatóan 25 százalékkal. És habár a minimálbér is lényegesen emelkedni fog, annak mértéke nem ennyire drasztikus.
Az alapvető változásokra tekintettel érdemes áttekinteni, hogy kik is jogosultak a törvény alapján garantált bérminimumra. E tekintetben ugyanis számos téves gondolat kering.
A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Az együttes szón azonban nagy hangsúly van. Amennyiben ugyanis a munkavállaló ilyen, emelt szintűnek minősített állást tölt be, de nem rendelkezik a szükséges képzettséggel, végzettséggel, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérülne, ha magasabb bért kapna. Ilyenkor ugyanis pusztán a pozíciónál fogva kevesebb erőfeszítéssel érné el ugyanazt a díjazást.
Hasonlóképpen nem jár pusztán azért garantált bérminimum, mivel a munkavállaló jól képzett, de az a pozícióhoz nem is szükséges.
A képzési követelmények területe a munkajog egy neuralgikus területe, nem könnyű áttekinteni. Ennek oka alapvetően az, hogy ilyen követelményt számos különböző un. jogforrás tartalmazhat. Előírhat képzettségi szintet jogszabály, mely vonatkozásában a legfontosabbak az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési követelményekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet, valamint az azonos tárgyban kiadott 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet. Ezzel a listának azonban nincsen vége. Ilyen követelményt tartalmazhat még kollektív szerződés, illetve a munkáltató szabályzata is. Sőt jogosultságot alapoz meg az is, ha más középfokú végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkavállalóknak a garantált bérminimumot a munkáltató már megadta. Ilyenkor ugyanis ezt a bírói gyakorlat munkáltatói követelménynek tekinti. Érdemes tehát körültekintően eljárni.
A képesítési követelményt előíró jogszabályból azonban csupán a szükséges szakképzettség állapítható meg, az nem, hogy az milyen fokú. Itt pedig a FEOR besorolásnak a közhiedelemmel szemben nincsen jelentősége. A szintet az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ) tudjuk megállapítani, mely a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal weboldalán érhető el. A számhalmazból elég nehéz kiigazodni, de a mellékletben található magyarázatból kiderül, hogy a 34-es vagy annál magasabb számmal jelölt képzettség középfokúnak minősül.
Magyarországon tehát létezik emelt összegű minimálbér, melyet garantált bérminimumnak hívunk, s melynek összege jelenleg havi bruttó 129 ezer forint. Ez a következő két évben meredeken emelkedni fog, jövőre várhatóan 25 százalékkal. És habár a minimálbér is lényegesen emelkedni fog, annak mértéke nem ennyire drasztikus.
Az alapvető változásokra tekintettel érdemes áttekinteni, hogy kik is jogosultak a törvény alapján garantált bérminimumra. E tekintetben ugyanis számos téves gondolat kering.
Munkakör és végzettség kell hozzá
A garantált bérminimumra való jogosultsághoz két feltételnek szükséges együttesen érvényesülniük. Az egyik az, hogy a munkavállalónak rendelkeznie kell középfokú végzettséggel, szakképzettséggel. A másik feltétel pedig az, hogy a munkakör betöltésének feltétele kell, hogy legyen ez a képzettségi szint. Az együttes szón azonban nagy hangsúly van. Amennyiben ugyanis a munkavállaló ilyen, emelt szintűnek minősített állást tölt be, de nem rendelkezik a szükséges képzettséggel, végzettséggel, abban az esetben az egyenlő munkáért egyenlő bért elve sérülne, ha magasabb bért kapna. Ilyenkor ugyanis pusztán a pozíciónál fogva kevesebb erőfeszítéssel érné el ugyanazt a díjazást.
Hasonlóképpen nem jár pusztán azért garantált bérminimum, mivel a munkavállaló jól képzett, de az a pozícióhoz nem is szükséges.
Itt találja a képzési követelményeket
A képzési követelmények területe a munkajog egy neuralgikus területe, nem könnyű áttekinteni. Ennek oka alapvetően az, hogy ilyen követelményt számos különböző un. jogforrás tartalmazhat. Előírhat képzettségi szintet jogszabály, mely vonatkozásában a legfontosabbak az egyes ipari és kereskedelmi tevékenységek gyakorlásához szükséges képesítési követelményekről szóló 21/2010. (V.14.) NFGM rendelet, valamint az azonos tárgyban kiadott 5/1997. (III.5.) IKIM rendelet. Ezzel a listának azonban nincsen vége. Ilyen követelményt tartalmazhat még kollektív szerződés, illetve a munkáltató szabályzata is. Sőt jogosultságot alapoz meg az is, ha más középfokú végzettséggel, szakképzettséggel rendelkező munkavállalóknak a garantált bérminimumot a munkáltató már megadta. Ilyenkor ugyanis ezt a bírói gyakorlat munkáltatói követelménynek tekinti. Érdemes tehát körültekintően eljárni.
Ez a középfokú végzettség
A képesítési követelményt előíró jogszabályból azonban csupán a szükséges szakképzettség állapítható meg, az nem, hogy az milyen fokú. Itt pedig a FEOR besorolásnak a közhiedelemmel szemben nincsen jelentősége. A szintet az Országos Képzési Jegyzékből (OKJ) tudjuk megállapítani, mely a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal weboldalán érhető el. A számhalmazból elég nehéz kiigazodni, de a mellékletben található magyarázatból kiderül, hogy a 34-es vagy annál magasabb számmal jelölt képzettség középfokúnak minősül.
Amennyiben szeretne a munka és pihenőidő, a munka díjazása, a munkaügyi és a munkavédelmi ellenőrzések, valamint az atipikus foglalkoztatási formák részleteivel szakmai szeminárium keretében, nagyobb mélységben megismerkedni, jelentkezzen a KRS Ügyvédi Iroda munkajogi szemináriumsorozatára: a KRS Munkajogi Akadémiára. Részletek ezen a linken érhetőek el.
Legutóbbi kérdések - válaszok
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságok, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam?
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam?
- Felmondási idő alatt is jár a temetési szabadság?
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
A cégek 70 százaléka tervez bérfejlesztést a munkaerő megtartása érdekében
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Mennyit keresnek a HR-esek?
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Méltányossági: nyugdíjemelés, árvaellátás, táppénz és gyed 2 hónapja
- Így fest az európai minimálbér térkép 2 hónapja
- Mit tudok tenni, ha nem kaptam meg a béremet a munkaviszony megszűnését számított 5 munkanapon belül? 2 hónapja
- Spanyolországban a minimálbér emeléséről döntött a kormány 3 hónapja
- További jelentős minimálbér-emelésre lehet számítani Magyarországon 3 hónapja
- DK: a minimálbér összegéig legyenek adómentesek a fizetések 3 hónapja
- Ennyivel emelkedik szomszédunkban a minimálbér 3 hónapja
- Mit tehetünk, ha nem fizet ki a munkáltató? 4 hónapja
- A minimálbér és a garantált bérminimum összegei Magyarországon 4 hónapja
- Sávos szja-t szorgalmaz az MSZP 4 hónapja
- Érkeznek az első emelt fizetések - hol tartanak a legkisebb magyar bérek uniós viszonylatban? 4 hónapja