kapubanner for mobile
Megjelent: 7 éve

Gyerekvállalás után visszatérne a munkába? Íme minden tudnivaló

A szülési szabadság alatt bérlet nem, de Erzsébet-utalvány járhat a kismamának, akinek visszatérésekor meg kell emelni a bérét és 60 napon belül ki kell adni a felgyűlt szabadságát. A családtervezés és a várandósság időszakai után, ebben az elemzésben a fizetés nélküli szabadság és a munkahelyre történő visszatérés kérdéseivel foglalkozunk.

A korábbi elemzésben azzal indítottam, hogy a gyermekvállalás ösztönzése köz-, illetve társadalmi érdek, melynek előmozdítását célozza az érintett munkavállalók széles körű munkajogi védelme. Arra is felhívtam a figyelmet, hogy a munkavállalók azonban sok esetben azt tapasztalhatják, hogy a munkahelyükön a munka törvénykönyvében előírt jogokat számukra nem biztosítják, illetve hátrányos megkülönböztetéssel is szembe kell nézniük, mely helyzetet saját tájékozatlanságuk is súlyosbít. Nézzük azokat a fázisokat, amelyekről beszélnünk szükséges:

kismama


A szülési szabadságot még a munkáltató adja ki, alatta felmondási tilalom él



A szülési szabadság tartama az Mt. 127.§-a alapján 24 hét, amelyet - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy ebből legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság kiadásáról a szabadsághoz hasonlóan - eltérő megállapodás hiányában - azonban még a munkáltató dönt. A szülési szabadság fő szabály szerint egybefüggő időtartamban adandó ki.

Az Mt. 127.§ (5) bekezdése alapján a szülési szabadságot a kifejezetten munkavégzéshez kapcsolódó jogosultságok kivételével munkaviszonyban töltött időnek kell tekinteni. Ennek megfelelően pl. helyi bérletre a munkavállaló nem jogosult, Erzsébet utalványra ugyanakkor már igen.

A szülési szabadság tartamára pedig a munkavállalót terhességi-gyermekágyi segély illetheti meg (Ebtv. 40-42. §). A szülési szabadság időtartama alatt a munkavállaló az Mt. 65.§ (3)(a) bekezdése alapján felmondási tilalom hatálya alatt áll. Ha pedig a szülési szabadságot a munkavállaló ténylegesen nem veszi igénybe, akkor a munkáltató az Mt. 66.§ (4)-(6) bekezdései alapján felmondási korlátozással szüntetheti meg a munkaviszonyát. A szülési szabadság megszűnését követően a munkáltatót az Mt.59.§-a alapján bérfejlesztési, a 60.§-a alapján pedig munkakör változtatási kötelezettsége terhelheti, bár ilyenkor ritkán tér még vissza a munkavállaló.


A fizetés nélküli szabadság felhasználásáról már a munkavállaló dönt



Számos félreértés létezik a fizetés nélküli szabadság igénylésével, illetve megszakításával összefüggésben. A legfontosabb körülmény, amit ismernünk kell az, hogy a gyermek gondozása céljából kivett fizetés nélküli szabadságra a munkavállalónak van ráhatása.

Az Mt. 133.§-a alapján ugyanis a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság pedig ettől kezdődően élni fog, a munkáltatónak nincsen mérlegelési joga. A fizetés nélküli szabadság időtartama alatt pedig a munkavállaló az Mt.65.§ (3) (c) bekezdése alapján felmondási tilalom alatt áll. Arra azonban ügyelni kell, hogy a munkaviszony azonnali hatályú felmondással megszüntethető, ha arra a munkavállaló okot szolgáltat. Erre gyakorlatilag az egyetlen jogos okot ebben az időszakban a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek a megsértése szolgáltathat. Ez megvalósulhat például azzal, hogy ha a munkavállaló a munkáltatóra vagy annak a szolgáltatásaira nézve nyilvánosság előtt negatív tartalmú kijelentéseket tesz vagy például, ha ezen időszak alatt a konkurenciánál munkát vállal.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Erről tehát ismét nem a munkáltató fog dönteni, a munkáltató az általa megjelölt időpontban térhet vissza a munkahelyére. Amennyiben a munkáltató nem reagál a munkavállaló írásbeli megkeresésére, abban az esetben a 30 nap elteltével a munkavállaló munkavégzésének a hiányában is távolléti díj fizetési kötelezettsége támad.


Visszatérés bérfejlesztéssel, az eredeti pozícióba



A munkáltató az Mt. 59.§-a alapján a szülési szabadság, fizetés nélküli szabadság (Mt. 127-133. §) megszűnését követően köteles ajánlatot tenni a munkavállaló számára a munkabér módosítására, hiszen ezen időtartamok alatt a bérek jelentősen változhatnak. A Kúria az EBH2009.1439. számú döntésében kiemelte, hogy a munkáltatót a gyermek gondozása, ápolása céljából biztosított fizetés nélküli szabadság megszűnésekor terheli az új személyi alapbér megállapításának kötelezettsége. A törvény pedig nem csupán az alapbér, hanem általában a munkabér emelését kívánja meg, melybe egyéb bérelemek is beletartoznak (mozgóbér, pótlék stb.). Az sem mindegy, hogy a fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló milyen pozícióba, munkakörbe kerül vissza. Egyértelmű, hogy a munkáltatót az eredeti munkakörben történő továbbfoglalkoztatás kötelezettsége terheli. A tényeket azonban a jog sem írhatja felül, amennyiben ezen időtartam alatt a munkáltató átalakult és az adott pozíció már nem létezik, abban az esetben ez a kötelezettség tovább nem terheli. Ilyen esetekben a munkáltató a törvényi rendelkezésének megfelelően közös megegyezéssel módosíthatja a munkaszerződést vagy, ha annak törvényi feltételei fennállnak, megszüntetheti a munkavállaló munkaviszonyát.


Szabadság kiadása 60 napon belül



A gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló a munkahelytől távol is gyűjti a szabadságát. Hiába mondja ugyanis ki az Mt. 115.§ (1) bekezdése, hogy szabadság a munkában töltött idő alapján jár, ilyennek minősül a szülési szabadság teljes időtartama, és a fizetés nélküli szabadság első 6 hónapja. Az Mt.118.§ (3) bekezdése alapján ezt a közel egy évnyi szabadságot már a gyermekre tekintettel növelt pótszabadsággal együtt kell figyelembe venni. Az Mt.123.§-a pedig azt mondja ki, hogy a felhalmozott szabadságot 60 napon belül kell kiadni. És ellentétben az év végén történő szabadságkiadással, melynél elegendő a szabadság kiadását megkezdeni, a törvény nem ad a munkáltató számára ilyen felmentést.


Felmondási korlátozás is érvényesülhet



Az Mt. 66.§ (6) bekezdése alapján felmondási korlátozás érvényesül az anyára, vagy gyermekét egyedül nevelő apára, ha a gyermek gondozása céljából, a gyermek harmadik életévének betöltéséig járó fizetés nélküli szabadságot nem veszi(k) teljes mértékben igénybe. Ilyenkor a határozatlan idejű munkaviszony felmondásának indoka a munkavállaló magatartásával összefüggésben csak az azonnali hatályú felmondás alapjául is szolgáló magatartási indok lehet. A munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggésben pedig csak akkor lesz jogszerű, ha a munkáltatónál a munkaszerződés szerinti munkahelyen nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A gyermek 3 éves korát követően nem él tovább felmondási védelem.


A szabadság kiadásánál a részmunkaidős, illetve bérfejlesztett távolléti díjjal kell számolni



Az Mt.146.§ (3) (a) alapján szabadság esetén a munkavállaló számára távolléti díjat kell fizetni. A távolléti díjat az Mt. 148.§-a alapján az esedékesség időpontjában érvényes alapbér alapul vételével kell megállapítani. Az esedékesség időpontja pedig az Mt. 148.§ (2) (a) bekezdés szerint a távollét kezdő időpontja. Ebből következően amennyiben az anyuka él a törvényi jogával és az Mt.61.§ (3) bekezdése alapján a gyermek 3 éves koráig, 3 vagy több gyermek esetén 5 éves koráig részmunkaidős foglalkoztatást kér, úgy a “teljes munkaidőben” vagy otthonléte alatt összegyűjtött szabadságát már erre tekintettel kell bérszámfejteni. Jó hír viszont az, hogy a távolléti díjat már annak a bérfejlesztésnek tükrében kell megállapítani, amire a munkavállaló visszatértekor már jogosult.


Visszatéréskor tehát a következőkre kell ügyelni



kismama

Összegzésképpen a munkavállalót a munkahelyre történő visszatérésekor is fontos jogosítványok illetik meg, terheli azonban ekkor is az együttműködés kötelezettsége. A visszatérés által okozott szükségképpen konfliktussal terhelt helyzetet pedig javasolt a munkáltatóval közösen megoldani. Amennyiben úgy érzi, hogy a törvényben rögzített jogait nem vették figyelembe, vagy pedig az egyenlő bánásmód követelményének a sérelmét tapasztalja, szakember segítségét vegye igénybe. Szakszervezeti tagság esetén pedig nyugodtan bízza az ügyét a szakszervezet jogi képviselőjére. Végezetül legyen jogtudatos, de együttműködő. Tekintse a munkáltatót minden esetben a partnerének.

dr. Kéri Ádám
ügyvéd
KRS Ügyvédi Iroda

Legutóbbi kérdések - válaszok

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni

A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk

Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk

Temetési segély

Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk