Továbbra sem divat a rendezett munkaügyi kapcsolat
A Nemzetgazdasági Minisztérium keretében működő munkaügyi felügyelet tegnap nyilvánosságra hozta a 2016. év ellenőrzési adatait. Ezekből kiderül, hogy az ellenőrzések 83%-a tárt fel szabálytalanságokat, mely megfelel a korábbi jogsértési szintnek.
Ezek a leggyakoribb jogsértések nálunk
A leggyakoribb jogsértések továbbra is a jogviszony (munkaviszony, illetve egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony) bejelentésének elmulasztása, illetve munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, a munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos szabályok megszegése (hiányos, hamis nyilvántartás, illetve nyilvántartás hiánya), valamint a munkaidőre és pihenőidőre vonatkozó szabályok megszegése (munkaidő-beosztással, munkaidőkerettel kapcsolatos rendelkezések megsértése, napi/heti munkaidővel és munkaközi szünettel kapcsolatos jogsértések). Úgy tűnik, hogy a garantált bérminimumra, illetve minimálbérre vonatkozó rendelkezések az esetek többségében betartásra kerülnek. A szektorokat illetően a feldolgozóipa, az építőipar, a vagyonvédelem és a kereskedelem vezetnek.
A foglalkoztatottak zöme KKV-nél dolgozik, ahol viszont nem lehet bírságolni
A kis- és középvállalkozásokról és a fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.tv. 12/A§-a szerint a hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét.
Nincs lehetőség ugyanakkor a bírságtól való eltekintésre, ha a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be, a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor, valamint ha a vállalkozás megsérti a békéltető testületi eljárásban fennálló, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 29. § (11) bekezdésében meghatározott együttműködési kötelezettségét. KKV-nak pedig az a vállalkozás minősül, amelynek az összes foglalkoztatotti létszáma 250 főnél kevesebb, és éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg, vagy mérlegfőösszege legfeljebb 43 millió eurónak megfelelő forintösszeg. Így már érthető, hogy 92%-ban nem került sor bírság kiszabására, hiszen ilyen keretek között dolgozik a 4.400.000 munkavállaló többsége.
A bírságolás elmaradása a rendezett munkaügyi kapcsolatokat is fenyegeti
A rendezett munkaügyi kapcsolatok fogalmát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV.tv. hozta be. Ennek 50.§-a ugyanis kimondja, hogy költségvetési támogatás annak nyújtható, aki - több egyéb feltétel mellett - megfelel a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményeinek. Ennek kereteit pedig az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) korm.r. 81.§-a tartalmazza. Nem köthető így támogatási szerződés azzal, aki nem felel meg az Áht. 48/B. §-ában és 50. §-ában meghatározott követelményeknek, köztük a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének. Nehéz ugyanakkor ennek nem megfelelni.
Nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatok követelményének az, akit
a) az Art. 16. § (4) bekezdés a) pontjában vagy 16. § (4a) bekezdésében, illetve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §-ában foglalt, a foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség elmulasztása,
b) a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 34. §-ában meghatározott, a munkavállalói jogalanyisággal kapcsolatos életkori feltételekre (ideértve a gyermekmunka tilalmát is) vonatkozó rendelkezések megsértése,
c) jogszabályban, kollektív szerződésben vagy a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére és a kifizetés határidejére vonatkozó rendelkezések megsértése,
d) a munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó, az Mt. 215. § (1) bekezdésének a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos szabályainak megsértése, vagy
e) az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.) alapján az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt hatóság, illetve bíróság a költségvetési támogatás igénylésének időpontját megelőző két éven belül - a korábbival azonos jogsértés elkövetése miatt - jogerős és végrehajtható bírsággal sújtott vagy a központi költségvetésbe történő befizetésre kötelezett. Két éven belül tehát lényegében két alkalommal kell valamelyik hatóság látóterébe kerülni. Több telephellyel rendelkező munkáltató esetében pedig a jogsértést megállapító közigazgatási határozat jogerőre emelkedésétől és végrehajthatóvá válásától számított két éven belül elkövetett ismételt jogsértésen az ugyanazon telephelyen kétéves időszakon belül jogerős és végrehajtható határozattal megállapított azonos jogsértést kell érteni. Ráadásul nem csupán a munkaügyi felügyelet nem bírságol, hanem az Egyenlő Bánásmód Hatóság sem, melynek nyilvános adatbázisa szerint nincsen olyan, aki ne felelne meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak. Az is látható, hogy a munkavédelmi szabályok betartása nem is feltétele a rendezett munkaügyi kapcsolatok fennállásának. Végezetül a közbeszerzések esetében pedig a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak való megfelelés önként vállalható követelmény.
Nem csupán a perek és a bírságok miatt kellene a jogot követni
A munkajogi, illetve a munkavédelmi szabályok betartása közérdek, így azoknak figyelmen kívül hagyása úgy a tisztességes vállalkozások, mint a munkavállalók jogos érdekeit súlyosan sérti. Ezen túlmenően a szabályok be nem tartásából eredő károkért a vállalkozások polgári jogi felelősséggel is tartoznak, így már csak ezért is érdemes lenne jobban odafigyelni a szabálykövetésre.
A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője
Legutóbbi kérdések - válaszok
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságok, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam?
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam?
- Felmondási idő alatt is jár a temetési szabadság?
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta... Teljes cikk
Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk
Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk
- Túl kevés a hatósági munkaügyi ellenőrzés? 2 hónapja
- Jelentősen emelkednek a munkavédelmi és munkaügyi bírságok márciustól 2 hónapja
- Le a túlórával! - bírságot kaphat a főnök, ha munkaidőn túl hívja a dolgozót 3 hónapja
- Ezen az applikáción ellenőrizhetjük, hogy befizeti-e utánunk a tb-t a munkáltatónk 3 hónapja
- Összes munkaviszony lekérdezése 4 hónapja
- TB kiskönyv pótlása 4 hónapja
- Új igazgató a Schneider Electric gyöngyösi gyárában 5 hónapja
- A Debreceni Egyetem hallgatója nyerte a nemzetközi pénzügyi befektetési versenyt 5 hónapja
- Veszélyezteti a román nyugdíjak folyósítását a munkaügyi dolgozók sztrájkja 5 hónapja
- Bíróság előtt a munkaügyi miniszter korrupciós vádak miatt 5 hónapja
- Több százezer egyéni vállalkozó járhat rosszul az új adócsomaggal 6 hónapja