A kedvenc filmje múltbeli sikerére vagy valami hiányosságára emlékezteti?

Hogyan kezdődött kapcsolata a coachinggal és hogyan a filmekkel?

A pályafutásom során mikor felelős vezetővé váltam megtapasztaltam, hogy munkámnak jó részét a szervezet szinten tartása, fejlesztése tölti ki, ahhoz, hogy ez jól sikerüljön meg kellett találnom a lehető leghatékonyabb technikákat. Számomra mindig a jól sikerült tréningélmények adták a felismerést, hogy ez egy olyan emberi erőforrás-fejlesztési módszer, ami igazán képes szemléletváltozást, felismeréseket megalapozni a csoport tagjainál. Mindezzel együtt persze azt is láttam, hogy a nem jól megalkotott tréning programok, elnagyolt gyakorlatok csupán elvesztegetett idő és pénz, ráadásul motivációgyilkos, mert legközelebbi alkalomra megalapozza a rossz hangulatot, hozzáállást. Először csupán hobbimmá vált a trénerkedés, majd egy szokatlan módszertani úton indultam el, remélve azt, hogy a megtervezett tréninggyakorlatoknak jobban megalapozhatom a kontextusát, a mélyebb szerepbe illesztést, drámapedagógiát, mese- és történetelemzést tanultam.

A tréninget kiválóan kiegészíti a coaching. Gyakori tapasztalat, hogy a csoportos élményeket érdemes mélyíteni egyéni utánkövetéssel, szokáskialakítással, megerősítéssel. De az is előfordul, hogy a tréning műfajban kissé csalódott, vagy a csoportmunkától szorongók szívesebben vállalják előbb a négyszemközti fejlesztő, forrásfeltáró beszélgetéseket. Adta magát, hogy ebben az irányban is képeznem kell magam. Vezetői pályafutásom során a coaching szemléletű vezetésben érzem magam a legjobban egyben a leghatékonyabbnak.

A filmekkel való találkozásom hétköznapibb történet, a kései X generációs korosztályhoz való tartozásom determinálja, hogy gyermekkoromban már a TV és a mozi volt az uralkodó csúcsmédia, ráadásul az osztálytársam anyukája volt a jegyszedő néni. Ifjabb koromban a nyugatról behozott videomagnó segítette ebbéli tájékozottságomat, felnőttkoromra pedig beköszöntött az internet és a többszáz digitális tv csatorna adta film-kánaán.

Aztán miként gyúrta egybe ezt a két dolgot?

Először nem a filmekkel kezdődött ez a módszertani házasítás, mint említettem tanultam meseelemzést. Az emberi faj történelme során több tízezer éven át úgy oldotta meg a nemzedékek közötti tudás és ismeretátadást, az egységes csoportkultúra kialakítását, megőrzését hogy történeteket meséltek. Ezek a mesék, legendák, mitológiai történetek szinte mindent magukba foglaltak az életről, a viselkedésről, amit csak tudni kell és lehet. A párválasztástól a gyermeknevelésig, a csoportbeli együttműködésen keresztül a hatalom megéléséig mindent. A mesékkel az ember képi gondolkodásán keresztül beépült a tudás, a szokás, a hiedelem az egyén életébe, a csoport hatékony működésébe. Még Jézus maga is, de más vallások képviselői is sokszor példabeszédeken keresztül adták a tanításaikat.

A mai kor embere döntően már a nyelvi gondolkodás területén működik jobban, mintha lecsökkent volna kissé képzelőereje, fantáziája, illetve a meséket a XXI. században mintha nem vennék annyira komolyan. Habár a most felnövő generációk esetében biztató számomra, amikor egy cosplay buli keretében felöltik egy-egy League of Legends vagy Trónok harca karakter jelmezét. Vagyis ez bizonyíték a működő képzelőerőre a szimbólumokkal való kommunikációs igényre, a képi gondolkodás előretörésére. Mintha a mese kicsit átalakult volna napjainkra izgalmas kerettörténetek közé illesztett számítógépes szerepjátékká, XXI. századi mitológiai fantasy történetekké. Persze ezek már igen mély gondolatok, nem is akarok ennyire előre szaladni.

A film úgy tűnik sokak számára trendibb, jobban emészthető, a világhálón is jobban összekapcsolható a szakmai tartalmakkal. A filmes coachingban egy viszonylag jól átlátható, nyelvi gondolkodásban is jól értelmezhető tanulságos történeteket veszünk elő. Hogyan működik egy-egy ember, egy csoport, egy szervezet bizonyos élet- vagy feladathelyzetben. Természetesen szimbólumként működnek az események, hisz mindenki számára üzennek valamit a jelenetben megtörténtek. Rendkívül gondolatébresztő tud lenni, ahogyan párhuzamba állítjuk a saját életünkkel. Viszonyíthatjuk, összehasonlíthatjuk, kritizálhatjuk a történet eseményeit, mondanivalóját. Még ha nem is úgy, mint egy mesénél, a film is egy projektív felületet biztosít saját személyiségünknek, hisz saját értékrendszerünkben helyezzük el a látottakat, a saját működési sémáink szerint keresünk megoldást a bemutatott problémahelyzetre. A legjobb, amikor magunkat is megtaláljuk, látjuk valahol a történetben.

Egyébként a történetmesélés jelentőségét, ahogyan transzformáljuk a hallottakat a saját valóságunkhoz, és mese szintjén megoldódik a probléma, illusztrálni kellene egy filmmel, talán a „Pi élete” című film sztoriját venném elő. Megdöbbentő, ahogy egy traumatikus élményt, a gyötrő feszültségekkel teli valóságot átalakít a mesélő egy megpróbáltató, de egyben varázslatos szimbólumokban létező eseménysorrá.



Óriási film-adatbázis lehet a fejében. Filmrajongó?

Csupán az a bő négy évtizednyi, ami mögöttem van. Szerintem az átlagembertől nem nézek több filmet, noha egy-egy jó sorozat nagyon be tud szippantani. Az idegen nyelvtanuláshoz kezdtem el feliratos filmeket, sorozatokat nézni, de a sztori mindig fontosabb volt számomra, ha nem tetszett, nem néztem, ha tetszett, akkor pedig meg nem koncentráltam a nyelvtanulásra. Nem is igazán filmrajongó vagyok, a meglepő, megrázó, meghökkentő, fordulatos, tanulságos, történeteket szeretem, legyen az film, könyv, vagy éppen újságcikk. Legutóbb a Gyatlov-incidens sztoriját próbáltam megismerni az összes elérhető forrásból, ebből nem tudom, hogy fogok-e filmes coaching bejegyzést írni.

Hogyan tud segíteni egy film egy elakadásban, egy dilemmában?

Elsősorban a korábban említett meseelemzés gyakorlati alkalmazásával. Lehet, hogy az ügyfélnek alapból van egy kedvenc filmje, története, meséje. Természetesen ez nem véletlen, nyilván beépült valahogy, valamiért az ő személyes világába. Ez sokszor tudatos, de ha nem, érdemes átemelni a racionalitásba. Vagyis érdemes elgondolkodni, hogy neki mi köze van ehhez a történethez, hol van ő ebben a sztoriban, mit üzenhet számára. Az is lehet, hogy egy folyton-folyvást visszatérő problémáját, kompetenciahiányát szimbolizálja, persze ezzel szemben valami múltbeli sikerét, jó emlékét és az ehhez kapcsolódó extra erőforrását is jelentheti, a variációk végtelenek.

Tudna példát hozni arra, hogy milyen probléma esetén miért, milyen filmet vetett be, hogyan használta azt?

Nemrégiben egy fiatal huszonéves vezető találkozott azzal az élménnyel, hogy kora miatt nem igazán akarták komolyan venni, illetve azt is érezte, hogy emiatt van elakadása a karriercéljainak megvalósítása területén. Tény, hogy az ő élethelyzete egy nagyon gyors fejlődés eredménye volt, de találkozhatunk ilyennel a mesék világában is. Az ő esetében a Björn Lothbrok sztoriját vettük elő a Vikingek című filmsorozatból. Björn volt az a karakter, aki felnőtté válásával együtt egy nagyon sikeres harcosává és referenciaszemélyévé vált a közösségnek, az ő beavatódását nagyon látványosan ábrázolta a film, tele gyönyörű és mély szimbólumokkal. A próbákat, amelyet a filmbeli karakter kiállt, jelképesen a fiatal vezető is kiállta már azok egy részét. Karriercéljainak strukturálásában segített az, ahogyan összemérte, ő mennyiben hasonló, vagy éppen más, mint a filmrészlet főhőse, milyen utat válasszon, ő milyen lépésekre bontja le elképzeléseit.
Erdei Sándor szerint a film ma megfoghatóbb kapcsolódás más történeteknél
Csoport esetén is működhet a filmes coaching? Pl. láttam a blogján a chilei bányászok esetét, melyet munkahelyi szervezetfejlesztésre tud használni. De hogyan?

A csoport kiváló terepe a film és történetelemzésnek, hisz sokkal többféle nézőpontból sikerül feldolgozni egy élményt. Az egyszerű tanulságok megfogalmazásán túl az érzelmi átélést is segíthetik a csoporttagok, az önismereti munkához sokkal részletesebb tükröt kaphatunk viselkedésünkkel, észleléseinkkel kapcsolatban. A jól működő csoport mindig tetten éri és visszajelzi azokat a projekcióinkat amelyek számunkra nem feltétlen tudatosak, csak esetleg berögzültek, ez segíti a fejlődésünket. A metódus itt is hasonló, mint a kétszemélyes munkában, itt is eljutunk oda, hogy mi magunk hol lennénk abban a történetben, hogyan viselkednénk. A chilei bányászok története szinte kéri, követeli a szerepjátékos feldolgozást.

Milyen filmrészleteket, sorozatokat hozna példának, ha agresszív viselkedés üti fel a fejét a munkahelyen, ha egymás nem tisztelete jellemzi a kollégákat, vagy ha a cégért való önfeláldozás kezd probléma lenni a munkavállaló életében?

A fenti témák közül az önfeláldozás a cégért nagyon sok történetben visszaköszön, sőt igaz történetek alapján is kimeríthetetlen forrása van, magam is foglalkoztam a témával ugyanis ez egy igen ősi, archaikus viselkedés az embernél. Mondhatni a csoporthűség, az egyén áldozata nélkül nem létezne emberi civilizáció, minden szervezetben működik, hozzátesz a hatékonysághoz, hiánya pedig szétzilálja azt. Az áldozatvállalás persze nem csupán azt jelenti, amit Dugovics Titusz megtett a csata dicsőséges befejezéséért, az is bele tartozik, amikor a csoport, vagy a társunk érdekében egy konfliktushelyzetben alkalmazkodó stratégiát választunk.

Agresszióra, helytelen vezetői viselkedésre, a tiszteletlen megnyilvánulásra nekem most a „The Office” sorozat jut eszembe ahol a főszereplő egy papírforgalmazó cég regionális igazgatója, gyakorlatilag végig azt ábrázolja a film, hogyan nem szabad viselkedni egy vezetőnek. Rendkívüli fanyar humorral, megjátszott dokumentarista módban tárja elénk a viszolyogtató munkahelyi vezetői viselkedést. A mellékelt egy percnyi filmrészlet is nagyon sok információt elárul a helyzetről és még messze nincs vége.



Egyik legnépszerűbb bejegyzése női vezetők témában született - melyik filmet használta és miért?

A nemzetközi kutatások azt bizonyítják, hogy ahol nők vannak a vezetésben lényegesen magasabb a tőkemegtérülési mutató. Ez arra enged következtetni, hogy a szervezeti működési hatékonyságban szerepe van a nemek részvételi arányának is. Én ezt a témát a Vikingek című sorozatból Lagertha történetével illusztráltam. Ő a viking hagyományok szerint egy harcosnő, Ragnar Lothbrok viking vezér exneje, aki anya is egyben. Lagertha nemi szerepeinél fogva hagyományosan sokkal érzékenyebb az úgynevezett irracionális megismerési funkciók területén úgymint érzelmi intelligencia, intuíció, de harcos lévén a racionális megismerési funkciói is fejlettek, az észlelés, gondolkodás. Ez a komplexitás a szociálisan befogadó attitűdje, és a környezetére jelentős, akár fizikai hatást gyakorló képessége létrehoz egy igazi, természetes egyben sikeres vezetőt.