kapubanner for mobile
Szerző: dr. Kéri Ádám
Megjelent: 7 éve

Nyakunkon a nyár - hogyan mehetünk szabadságra?

A nyári szabadságolások előtt célszerű összefoglalni a szabadsággal kapcsolatos fontosabb szabályokat, így ezzel a témával több cikkben is foglalkozni fogunk. Ezekkel összefüggésben különös hangsúlyt szükséges helyezni azon előírásokra, melyek tipikusan jogviták forrásai. Az alábbiakban sorra veszünk néhány olyan szabadsággal kapcsolatos kérdést, melyek a munkaviszony során értelmezési problémát jelenthetnek.

A szabadság a munkában töltött idő és nem a munkaviszony hossza alapján jár

Minden munkavállaló jogosult a munkában töltött ideje alapján szabadságra, melynek célja a munkavállaló regenerálódása. A munkában töltött idő azonban nem azonos a munkaviszony hosszával. Munkában töltött időnek minősülnek a munkaidő-beosztás alapján történő munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés, a szabadság, a szülési szabadság teljes időtartama, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (Mt. 128. §) első hat hónapja, a keresőképtelenség teljes időtartama, a tényleges önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítés három hónapot meg nem haladó időtartama, a jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő, egészségügyi intézményben történő kezelés időtartama, a kötelező orvosi vizsgálat ideje, a véradáshoz szükséges idő, a szoptatási munkaidő-kedvezmény időtartama, hozzátartozó halálakor két munkanap, általános iskolai tanulmányok folytatása, továbbá a felek megállapodása szerinti képzés, továbbképzés esetén, a képzésben való részvételhez szükséges idő, önkéntes vagy létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának időtartama, illetve bíróság vagy hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges idő, a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét, továbbá a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott esetek tartama.


A felmondási idő is munkában töltött idő azaz, szabadságra jogosít



Munkában töltött időnek számít a felmondási idő is, melynek része a munkavégzés alóli mentesítés tartama. A munkavégzés alól ugyanis a munkavállalót a kívánságának megfelelően - legfeljebb két részletben - kell felmenteni. Ennek idejére pedig a munkavállalót távolléti díj is megilleti. Ebben az esetben tehát a munkavégzés alóli mentesítés időtartama szabadságra való jogosultságot is keletkeztet, hiszen erre (mentesítés) a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján kerül sor. Más azonban a helyzet akkor, ha a munkáltató úgy dönt, hogy a munkavállalót a felmondási idő egészére mentesíti a munkavégzés alól. A kérdés tehát az, hogy a munkáltató döntése is a munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján történő mentesülésnek minősül(het)-e. A korábbi Mt. 130. § (2) (f) pontja egyértelműen kimondta, hogy munkában töltött időnek minősül minden olyan időtartam, amelyre átlagkereset vagy távolléti díj jár. S habár továbbra is távolléti díj jár a munkavégzés alóli kötelező felmentés időszakára, a szabadságra való jogosultság már nem ehhez a feltételhez kötött. Azt kell tehát értelmezni, hogy ebben az esetben a munkavállaló a munkavégzés alól a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató rendelkezése eredményeképpen mentesül-e. Erre a kérdésre azonban egyértelmű válasz nem adható, bírói gyakorlat pedig nincsen. Tekintettel azonban arra, hogy a jogszabály a mentesítést kötelezően írja elő, így a munkavégzés alóli teljes mentesítés esete is szabadságra jogosíthat. Az a körülmény ugyanis, hogy a munkáltató, saját döntése alapján a munkavégzés alóli kötelező mentesülés időtartamát kiterjeszti, nem befolyásolhatja hátrányosan a munkavállaló szabadságra való jogosultságát. Amennyiben pedig a jogalkotó célja a szabadságra jogosító időtartam mértékének csökkentése lett volna, ezt egyértelműen kellett volna kifejezésre juttatnia. Kétség esetén pedig a munka törvénykönyvében, valamint a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelvben nevesített jogokat nem szűkítően kell értelmezni.


Szabadságmegváltás egyszerűsített foglalkoztatásban - állást foglalt az NGM



Az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás egy sajátos jellegű, atipikus munkaviszony, melyben a munkavállalót szabadság illeti meg, azt azonban számára a tipikusan rövid időtartamú, sok esetben időszakos munkavégzési kötelezettségre tekintettel, nem kell kiadni. A szabadságra való jogosultság alapja egyrészt az Mt.115-121.§-ai, illetve a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003/88/EK irányelv. A szabadság mértéke, melyet minden esetben a bejelentett időszakok vonatkozásában kell csupán vizsgálni, az általános szabályok szerint állapítandó meg. Alkalmi munkavállalás esetében így a bejelentett időtartam rövidségére tekintettel (maximum 5 nap) a munkavállalót szabadság sem illetheti meg, hiszen az arányosított szabadság elenyészik. Idénymunka esetében ugyanakkor előállhat az a helyzet, hogy a munkavállaló hosszabb időtartamú szabadságot szerezhet. Ezt a szabadságot a munkáltató kiadhatja, de arra nem köteles. A munkaviszony megszűnésekor azonban ez a szabadság megváltandó, amennyiben a kiadására nem került sor. A szabadság megváltására hasonlóképpen az általános szabályok vonatkoznak. A törvény szövegéből azonban nem egyértelmű, hogy a szabadságmegváltás időtartamára terheli-e a munkáltatót közteher viselési kötelezettség. Egyszerűsített foglalkoztatásban foglalkoztatott munkavállaló esetében a munkáltató által fizetendő közteher mértéke az Efo tv. 8.§ (2) bekezdése szerint idénymunka esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 500 forint, alkalmi munkavállalás esetén pedig a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 1000 forint. Ez az összeg filmipari statiszta alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglakoztatása esetén a munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként 3000 forint.

A Nemzetgazdasági Minisztérium Jövedelemadók és Járulékok Főosztályának NGM/14950-1/2017. számú állásfoglalása alapján szabadságmegváltás esetében is tételes közteherviselési kötelezettség keletkezik, mivel a közteherviselési kötelezettség a munkaviszony minden naptári napjára, és nem csupán a munkavégzéssel érintett napokra vonatkozik. Az állásfoglalás kötelező erővel nem bír, ugyanakkor a NAV gyakorlata vonatkozásában iránymutatásul szolgálhat. Ezzel összefüggésben azonban arra is rá kell mutatni, hogy a jogszabály szövegéből ellentétes jogértelmezés is levezethető.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni

A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk

Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk

Temetési segély

Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk