Megjelent: 4 éve

Évente nagyságrendileg 50 ezer fővel nő a munkaerőhiány

Lassan öt éve a munkaerőhiány a magyar gazdaság egyik legjellemzőbb problémája. Magyarországon egyre több állásra egyre nehezebben és drágábban találnak embert a munkaadók. A munkaerőhiány negatívan befolyásolja a fejlesztéseket, ez pedig hosszú távon komolyan akadályozhatja a versenyképességet és a gazdasági növekedést.

images

Magyarországon 2015 óta ismerkedünk a munkaerőhiány kifejezéssel, ami azóta fokozatosan a magyar gazdaság egyik fő problémája lett. A KSH szerint az idei évben a betöltetlen munkahelyek száma a vállalati szektorban már 53 600 volt, a teljes gazdaságban pedig 73 700 üres álláshely található, ez 30 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszak adatait. A jelenlegi tendenciák alapján az elkövetkező időszakban sem várható javulás.

A szakmai szervezetek a KSH adatainál sokkal magasabb szinten állapítják meg a munkaerőhiány valós számát, hiszen a vállalatok nem minden esetben jelzik a statisztikai hivatal felé az üres álláshelyeket. Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke a Világgazdaságnak adott interjújában elmondta, hogy tagszervezetein, tagvállalatain keresztül 200-250 ezer fős munkaerőhiányt tapasztal a szövetség.

Mi a helyzet a különböző szektorokban?

A vállalatok beruházásainak egyik legfontosabb tényezője a munkaerő tudása, elérhetősége és költsége. A munkaerőhiány nemzetközi szinten is hasonló képet mutat, mint a hazai: a munkaerőigénnyel nem tudnak lépést tartani a képzést végző intézmények, a vállalatok pedig egymással versenyeznek a képzett munkaerőért. Jelenleg a bérszint növekedésével igyekeznek megoldani a kialakult helyzetet, de hosszabb távon a megnövekedett költségtöbblet a versenyképesség rovására mehet.

Ugyanakkor a hiányszakmákban dolgozók a bérek folyamatos emelkedése ellenére is a bér alacsony szintjét tartják a betöltetlen munkahelyek fő okának. A másik tényező a munkaerő külföldre vándorlása, ami a fizikai dolgozókra éppen úgy igaz, mint a magasan képzett szakemberekre. A hazai munkaerőpiacon az alacsony munkanélküliség miatt a konkurens cégek nem csak egymástól, de a közszférából igyekeznek elszippantani a munkaerőt.

A versenyszféra kihívásai

A legnagyobb probléma az iparban, ezen belül is a feldolgozóiparban található. Itt a szellemi munkaerő megtartása és toborzása okozza a legnagyobb kihívást. Hasonlóan súlyos a helyzet az egészségügy és a szociális ellátás, illetve a kereskedelem és vendéglátás területén is. Ezekben a szektorokban már évek óta és folyamatosan hiányzik sok ezernyi dolgozó. A Szent István Egyetem felmérése az egyik legismertebb, amely a BDO Magyarország támogatásával készült. Ez a kutatás azt mutatja, hogy a közszférában az orvosoknál, a szakápolóknál és a közegészségügyi dolgozóknál legmagasabb a hiány. Az ipari ágazaton belül a fizikai munkát igénylő állások mellett a mérnökhiány a legégetőbb. Ezeken a területeken a betöltetlen állások száma folyamatosan növekszik. A mérnöki pozícióban elsősorban villamosmérnököket, gépészmérnököket keresnek, de a vegyészmérnökökből is hiány tapasztalható. A digitális forradalom hatása miatt a kereslet egyre növekszik, egyre több területen lesz szükség a mérnökökre, informatikusokra a szoftverfejlesztés és tesztelés területén.

A képzési rendszer hiányosságai mellett komoly kihívást jelent a hazai dolgozók országon belüli minimális mobilizációja, illetve a magyar munkaerő országhatáron túli elszívása. Jól fizetett pozíciókban a tapasztalt szakemberek a hazai bér két-háromszorosát is megkapják külföldön. Az Y és Z generáció külföldi munkavállalását a jó nyelvismeretük, a nagyobb mobilitásuk még könnyebbé teszi. A visszavándorlás már kevésbé jellemző, ami csak tovább súlyosbítja a helyzetet. A nemzetközi cégek fejlesztő központjai koncentráltan, nagy volumenben keresik a szakembereket a világ minden részéről. Magyarországra ebből a szempontból várhatóan nagy hatással lesz Németország. A kölni gazdaságkutató intézet azt állítja, hogy a Németországban végző mérnökökkel nem tudják pótolni a nyugdíjba menőket, holott 2026-ra több tízezerrel több villamosmérnökre lenne szükségük, mint amit helyben képeznek. Arról nem is beszélve, hogy az európai piacok mellett az USA és az ázsiai országok is versenyben vannak a magasan kvalifikált munkaerő elszívásában, ami aggasztó lehet a hazai cégek számára.

Változások, megoldási lehetőségek

A hazai vállalatok fokozatosan elkezdtek alkalmazkodni a kialakult helyzethez. Egyre több cég gondolkozik a közfoglalkoztatottak alkalmazásán és a felvételi követelmények csökkentésén, ami ugyan kezeli a mennyiségi problémát, de egyéb nehézségeket okozhat. Ezért a cégek olyan képzéseket tartanak ezeknek az embereknek, amelyek az adott vállalat számára specifikus minimális ismereteket adják át számukra.

Megoldás lehet a mozgósítható emberek mobilizálása. A távolabbról érkezőknek utazási és szálláshely-támogatást vagy bérlakást lehet biztosítani. Ezzel elérhető a foglalkoztatás folyamatos növelése.

A statisztikák szerint a munkanélküliek száma közel kétszázezer, mintegy felük több mint egy éve nem talál munkát. Közel ilyen számban foglalkoztatnak jelenleg is közfoglalkoztatottakat. Az utóbbiak közül sajnos sokan vannak olyanok, akiknek igen megkérdőjelezhető a foglalkoztathatósága. Tény, hogy a munkára foghatók száma nem csupán mennyiségben csökken, de minőségében is fokozatosan romlik. Azok a személyek pedig, akik hajlandóak dolgozni, volt korábbi munkatapasztalatuk, szakképzettséggel rendelkeztek és a munkahelyek vonzáskörzetében laktak, már többnyire elhelyezkedtek.

A közigazgatásban „feleslegessé vált” dolgozók és a mikrovállalkozások köréből kikerült dolgozók államilag támogatott átképzése is megoldás lehet, bár a közigazgatás karcsúsítási terveiről az utóbbi időszakban már jóval kevesebbet lehet hallani.

Főként a képzettebb munkaerő számára fontos vonzerő lehet olyan egyedi munkakörülmények teremtése, mint a távmunka, gyakornoki programok, vagy olyan részmunkaidős lehetőségek, amelyek főként kismamák, kisgyerekesek és nyugdíjasok munkába helyezését könnyíthetik meg.

Tekintettel azonban arra, hogy a munkaerőhiány várhatóan hosszú ideig fennálló probléma marad, a cégek nem kerülhetik meg azokat a hosszabb távon megtérülő beruházásokat sem, amelyek az egyszerűbb folyamatok automatizálását célozzák.

Demus Péter
BDO Magyarország HR üzletfejlesztési menedzsere

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk