Nyártól akár 36 hónapos munkaidőkeret is bevezethető lesz
2017. április 11. napján az Országgyűlés elé benyújtásra került a munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről szóló T/15035. számú kormányzati törvényjavaslat, mely 2017. július 1. napjával jelentősen módosítja a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I.tv. (Mt.) munka- és pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit. Az indoklás szerint a módosítások hátterében a kollektív szerződéssel való lefedettség növelése, a munkaerő-hiány kezelése, valamint a foglalkoztatás további rugalmasítására irányuló munkáltatói igények kielégítése állnak. Az alábbiakban a munkaidőkeretre vonatkozó módosításokat foglaljuk egybe. A további módosításokkal hamarosan külön elemzésben foglalkozunk.
A munkáltató a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben is meghatározhatja. A munkaidőkeret tartama a hatályos szabályok alapján, a munkáltató egyoldalú döntése következtében, fő szabály szerint legfeljebb 4 hónap (16 hét) lehet. Bizonyos esetekben azonban ennél hosszabb időtartamú munkaidőkeret is alkalmazható. A munkáltató egyoldalú döntése alapján ugyanis legfeljebb 6 hónap (26 hét) lehet a munkaidőkeret tartama, ha a munkavállaló foglalkoztatása megszakítás nélküli tevékenység keretében, több műszakos tevékenység keretében, idényjellegű tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben, polgári repülésben hajózó, légiutas-kísérő, repülőgépes műszaki, továbbá a légi utasok és járművek földi kiszolgálását végző, a légi navigációs szolgáltatások biztosításában közreműködő vagy azt közvetlenül támogató munkakörben, belföldi és nemzetközi közúti személyszállítás és árufuvarozás körében forgalmi utazó munkakörben, közúti közlekedésben a menetrend szerinti helyi, valamint az ötven kilométert meg nem haladó útszakaszon végzett helyközi menetrend szerinti személyszállítást végző és a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben, a vasúti személyszállítás, valamint a vasúti árufuvarozás körében utazó vagy a zavartalan közlekedést biztosító munkakörben vagy kikötőben történik. A munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint pedig legfeljebb tizenkét hónap vagy ötvenkét hét lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Ez jelenleg a munkaerőkeret törvényi maximuma. A javaslat azonban módosítaná az Mt. 94. § (3) bekezdését, melynek eredményeképpen a munkaidőkeret tartama kollektív szerződés rendelkezése szerint akár 36 hónap is lehet, ha ezt technikai vagy munkaszervezési okok indokolják. Marad ugyanakkor az a korlátozás, hogy erre kizárólag kollektív szerződés rendelkezése esetén van lehetőség. Garanciális elemként érvényesül, hogy 12 havi átlagban a beosztott heti munkaidő a 48 órát 36 havi munkaidő-keret esetén sem haladhatja meg. Pontosításra kerül továbbá ezzel egyidejűleg az Mt.93.§ (4) bekezdése, mely nem csupán azt mondja ki, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, hanem azt is, hogy a meghatározott munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő tartamáról a munkavállalót írásban tájékoztatni kell. Némiképp tehát egyszerűbbé válik a munkavállalók számára a munkaidőkeretben beosztott munkaidő nyomon követése.
Garanciák is kerülnek a törvénybe
A javaslat a munkaerőpiac problémáit szem előtt tartva egyesíti a kellemest a hasznossal. Lehetővé teszi ugyanis a munkaidőkeret hosszabb időtartamú termelési ciklusokhoz való igazítását, ám csak abban az esetben, amennyiben erre kollektív szerződésben kerül sor. A munkaidőnek ilyen hosszú tartamú időszakon való, egyenlőtlen szétosztása azonban veszélyeket is hordoz magában. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztás következtében a munkavállaló munkabére ugyanis jelentősen ingadozhat. A hatályos szabályozás ezt akképpen küszöböli ki, hogy kimondja, hogy egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak - a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül - a havi alapbére jár. Órabéres díjazás esetén pedig - eltérő megállapodás hiányában - a munkáltató a munkavállaló munkabérét az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével számolja el és fizeti ki. A felek azonban ettől egyező akarattal eltérhetnek. Ezen változtat nyártól az Mt.165.§ új (3). bekezdése, mely szerint, amennyiben a felek 4 hónapnál vagy 16 hétnél hosszabb, akár 36 havi, munkaidőkeretet alkalmaznak, abban az esetben az órabéres munkavállalók vonatkozásában a munkáltató a munkavállaló munkabérét köteles az adott hónapban irányadó általános munkarend szerinti munkanapok számának és a napi munkaidőnek az alapulvételével elszámolni el és kifizetni. Ettől eltérni pedig nem a felek megállapodásával, hanem kizárólag kollektív szerződésben lehet érvényesen.
A rendkívüli munkavégzés elszámolása ugyanakkor a jövőbe veszhet
Látható, hogy a jogalkotó a lehetőségekhez képest igyekezett elejét venni annak, hogy a munkavállaló munkabérre vonatkozó igénye a változás következtében esetlegesen sérüljön (lsd. órabéres munkavállalók havi díjazása). Azzal a kérdéssel ugyanakkor, hogy a munkavállaló a rendkívüli munkavégzéséért járó díjazást mikor kapja meg, a módosítás külön nem foglalkozik, mely ugyanakkor például hosszabb időtartamú munkaidőkeretnél nem mellékes kérdés. A munkavállalóval ugyanis a munkáltató csupán a munkaidőkeret lejártakor kell, hogy elszámoljon, ami egy több éves munkaidőkeret esetében jelentős feszültség forrása lehet. Hasonlóképpen érdekes helyzet adódhat, amennyiben a munkáltató a rendkívüli munkavégzést részben szabadidővel kompenzálja. Ebben az esetben ugyanis az Mt.143.§ (6) bekezdés alapján a szabadidő a következő keret végéig vagy akár a rákövetkező év végéig adható ki. Így az sem elképzelhetetlen, hogy a rendkívüli munkavégzés kompenzálására 7 év múlva kerül sor. Fontos tehát az, hogy a felek a kollektív szerződésben megfelelően szabályozzák a helyzetet.
A törvényjavaslat egyéb elemeit külön elemzésben fogjuk bemutatni.
A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője
Legutóbbi kérdések - válaszok
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságok, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam?
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam?
- Felmondási idő alatt is jár a temetési szabadság?
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 5 napja
- A vendégmunkások nem létező jogai, avagy mire mutat rá az Autoliv-gyárban folyó sztrájk? 6 napja
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 6 napja
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 1 hete
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 1 hete
- Felvehetem-e titokban az üzleti tárgyaláson elhangzottakat? 2 hete
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 2 hete
- Szabadság gyerekkel 2 hete
- Külföldi munka 2 hete
- Egyszerűsített foglalkoztatás 2 hete