kapubanner for mobile
Megjelent: 6 éve

A félelem leküzdhető az interjú alatt!?

Az állásinterjút a pályázók gyakran vizsgaszituációnak élik meg, így ahhoz hasonló félelmet és stresszt élnek át. Ezt azonban a munkáltató jelentősen csökkentheti, ha tisztában van a jelenséggel. Tippeket is adunk, hogyan.

images

A fenti kijelentés, avagy kérdés azon hipotézisen alapszik, miszerint az emberek (továbbiakban: egyének) alapjaiban véve félnek az új, obskúrus helyzetek megélésétől, továbbá tartanak az olyan szituációk ismételt átélésétől, melyet már életük bizonyos szakaszában megtapasztaltak. Mindezekből következik, hogy az egyének többsége élénkebben emlékszik a negatívan megélt élményekre - úgymint, aggályos, labilis helyzetbe kerülés esetén- mint a pozitívabb végkimenetelű szituációkra, melynek eredményeként az egyének hajlamosabbak lesznek asszociálni azt a korábban megélt negatív impulzusokkal.

A negatív rögzülési lehetőség leginkább a közép- és felsőoktatási intézményekben tanulók szegmensét érinti, hiszen ez a réteg különösen küzd belső félelmeivel, a bizonytalan szituációkban történő napi szintű helytállással. Ezen labilis stádiumok egyrészt megnyilvánulhatnak a szóbeli vizsgák alkalmával, ahol több vizsgáztató előtt adnak számot tudásukról, másrészt a vizsgaidőszak is hordoz magával nehézséget ezen homogén csoport számára, úgymint a kötelező abszolválás áhított elérésére való törekvést.

Az egyéni tudás átadásának sikerességét az adott helyzetben számos tényező befolyásolja, amelyek lehetnek mentális és fizikai tényezők egyaránt. Egy vizsgahelyzet különösen nehéz feladatnak tűnik akkor, amikor a vizsga alanyai még nem vagy kevés tapasztalattal rendelkeznek az e fajta szituációk kezelésében, így azok ráhatása a környezeti elemek függvényében nehézkesnek bizonyulnak. Pl. előadói képességük, valamint legjobb tudásuk átadása az adott szituációban.

Szakmai tapasztalatom alapján azt az álláspontot képviselem, miszerint az állásinterjúk menete és a vizsga folyamatában tapasztalt szituációk között összefüggés figyelhető meg. Egy vizsga szituációban vagy egy állásinterjún történő részvétel során a vizsgázókat, illetve a jelölteket ugyanazon külső impressziók érik, amelyek során gondolatok fogalmazódnak meg bennük, miszerint saját rátermettségük és képességük eléri-e a szemben ülők által támasztott követelményrendszert. Az ilyen típusú körülményekben azok az egyének kérdőjelezik meg rátermettségüket, mutatva ezzel alacsony önbecsülési szintjüket és önbizalomhiányukat, akik nem rendelkeznek kellő önismerettel és nincsenek tisztában saját képességeikkel.

A mai rohanó és külsőségekre inkább adó világunkban az egyének nagy erőfeszítésekkel küzdenek külső megjelenésükkel kapcsolatosan és nem fektetnek ugyanakkora hangsúlyt belső értékeikre/képességeikre vonatkozóan. Az álláskeresők csoportjánál egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy egyrészt kis mértékben képesek arra, hogy saját magukról és értékeikről egyáltalán beszélni tudjanak, másrészt, hogy saját magukról objektív kép kialakítására legyenek képesek. Téves az a feltételezés, hogy a jelenség kifejezetten csak a pályakezdő csoportokat érintené.

Az álláskeresők két csoportba sorolandók a kiválasztási folyamatban történő részvétel vonatkozásában. Az első csoportba azok tartoznak, akik magától az interjútól tartanak, annak kiszámíthatatlan kérdésözöneitől, módszertanától, azaz nem tudják, hogy mire számítsanak egy interjú alkalmával. A másik csoport táborát képezik azok az álláskeresők, akik ugyan számos interjún vettek már részt, azonban ezek során negatív töltetű visszajelzéseket kaptak, vagy nem kaptak visszajelzéseket, így egyáltalán nem képesek felmérni saját képességeiket, rátermettségüket a megpályázni kívánt állás vonatkozásában. Megjegyezném, hogy az álláskínáló oldal azon magatartása, amikor is az állásinterjút követően nem ad információt, visszajelzést a delikvensek számára, erősíti a pályázóban azt a gondolatmenetet, miszerint: „nem elég jók a megpályázott pozíció betöltésére”.

Összefoglalóan az alábbi tényezők hatnak az álláskeresőkre, melyek erősítik a belső félelem kialakulását:



  • Az interjú alanyok nem tudják, mire számítsanak (az interjút vezetőktől való kizárólagos függés);
  • Az interjú alanyok úgy érzik, hogy ez ismét egy vizsgahelyzet előtt állnak, amin át kell mennünk;
  • Az interjúfordulók és bizottságszerű interjúk a jelöltekben fokozatos feszültség érzését keltik, a jelöltek belső félelme ezzel erősebbé válik.

Tapasztalatom szerint, azon felkészült és megfelelő önbecsüléssel rendelkező álláspályázók, akik elegendő építő és objektív jellegű kritikát kapnak főnökeiktől/vásárlóktól/vendégektől/barátoktól/családtagoktól, nem tartanak az interjúk okozta stressz hatásaitól, illetve esetleges negatív válaszreakcióitól. Ezen jelöltek többségére az egész életen át tartó tanulás a jellemző, optimisták, ambiciózusak és motiváltak. Természetesen, kétségekkel ők is küzdenek, de gondolataikat nem a problémára, hanem annak megoldására fókuszálják.


Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A félelem leküzdhető az interjú alatt!?
2. oldal - Így csökkenthető a stressz és a félelem az interjú alanyban:
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Hol vannak munkaerő-tartalékok Magyarországon?

2024-ben a munkáltatóknak nemcsak hogy meg kell küzdeniük a munkaerőpiac telítettségével, a gyártószektorokat érintő szakemberhiánnyal, de a... Teljes cikk

Hogyan alakítja át az MI a toborzók munkáját? Ezzel vár az idei recruiTECH

“A csapból is a mesterséges intelligencia folyik az üzleti közbeszédben. Mi az általánosságok szintjéről lehozzuk ezt a toborzók napi munkájába,... Teljes cikk

Öt kérdés és válasz a külföldi vendégmunkásokról

Miért jönnek? Miért nem magyarokat alkalmaznak a cégek? Leverik a béreket? Az utóbbi hónapok forró kérdése lett a magyar közéletben a külföldi... Teljes cikk