kapubanner for mobile
Megjelent: 7 éve

Megbocsátható-e az elbocsátás?

„Bezárt!”, „Kivonul!”, „Nagyon sok ember veszíti el állását!”- egy nagyobb létszámú leépítésnél rendszerint ezeket a szalagcímeket olvashatjuk a médiában. Mindig az elbocsátást fókuszba emelő hírek kapnak nagy nyilvánosságot, de mi a helyzet akkor, ha a vállalat „csak” egy-egy részleget zár be, és több munkavállalóját továbbra is foglalkoztatni szeretné? Ki foglalkozik a bennmaradó állománnyal? Elsőre lehet, hogy szerencsésnek tűnnek, hiszen megmaradt a munkájuk, ám az ilyen méretű leépítés őket is erősen érinti. A stressz, a bizonytalanság és a most leépített kollégák felől érzékelt feszültség hosszútávon a cég egyetlen tagjának, sőt, magának a cégnek sem kedvez.

Gondoljuk bele: amikor nagy létszámban építi le munkavállalóit egy vállalat, a távozni kényszerülő kollégák között óhatatlanul is elindul a pletyka, hogy a maradók vajon miért maradhatnak. Vajon mi hogyan tudnánk a több éve velünk dolgozó munkatársaink szemébe nézni, miközben épp most húzták ki alóluk a biztos talajt? Ezt a vívódást éli meg a legtöbb cégnél maradó kolléga is.

Egy Magyarországon nemrég lezajlott nagyobb létszámú leépítés példája is jól mutatja, hogy az elbocsátások még az aktuális munkaerőhiány ellenére is komoly feszültséget jelentenek a munkavállalóknak - a leépített és a bennmaradó állományban egyaránt. A példában szereplő termelő-gyártó cég munkavállalóinak 65%-át volt kénytelen leépíteni, így nem nehéz elképzelni, hogy a bennmaradó 35% mekkora nyomásként érzékelte mindezt. Akadt olyan, akit bár nem bocsátottak el, ő ennek ellenére nem jött be a hír közlésének másnapján dolgozni, mert nem bírta volna elviselni volt kollégáinak a pillantásait.

„Jobb lett volna, ha engem is leépítenek... Inkább most, a többiekkel együtt, mint hogy bizonytalanságban éljek még hónapokig azon rágódva, vajon mikor kell nekem is mennem.”


Mi okozza a bizonytalanságot?




  • A megmaradt állás egy ilyen helyzetben egyáltalán nem tűnik garanciának. A munkavállalóban a következő kérdések merülhetnek fel:
  • Mi lesz a pozíciójával?
  • Ki fogja azokat a feladatokat ellátni, amelyeket eddig a most leépítettek láttak el?
  • Változik-e bármit a felelősségi-, jog-, illetve hatásköre?
  • Ez a leépítés azt jelenti számára, hogy innentől kezdve legalább háromszor annyi feladata lesz ugyanannyi bérért? Vagy pont, hogy nem lesz szükség a munkájára, és már csak rövid idő kérdése az ő leépítése is?
  • Megmarad-e a bére?
  • Fizikai munkavállalóként vajon ezután is megmarad-e a többműszakos munkarend? Mi lesz a műszakpótlékkal? Műszakvezetőként, ha nem marad kit irányítani, vajon ezután is megmarad-e a műszakvezetői pótlék?


Az ilyen és ezekhez hasonló kérdéseket nem szabad tisztázatlanul hagyni, máskülönben rohamosan csökkeni fog a cég iránt mutatott elköteleződés, a munkavállaló pedig az első adandó alkalomnál váltani fog. Ennek ellenére a bennmaradó állomány kérdéseinek megválaszolása nagyon ritkán kerül fókuszba.

Természetes, hogy egy leépítés során elsősorban az elbocsátottakkal foglalkozik a cég, ám ha nem akarja elveszíteni megmaradt dolgozóit sem, velük is tudatosan foglalkoznia kell. Fontos, hogy az elbocsátás megbocsátható legyen a vállalat számára. Ehhez viszont elengedhetetlen, hogy a közvéleményben ne alakuljon ki egy kitörölhetetlen negatív kép a cégről. Ennek elkerülése érdekében nem elég csak a felszínen, a kirakatban megbocsáthatónak tűnni, a megbocsátásért valóban tenni is kell. Egy cég sem tudja hitelesen kommunikálni a külvilág számára, hogy törődik munkavállalóival akár a leépítés után is, ha a szervezetnél maradó dolgozók ebből semmit nem éreznek.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy nagyon sokszor megmarad a kapcsolat az elbocsátott és a maradó dolgozók között. Ez pedig sokszor komoly teher a maradók számára - a csalódott ex-munkavállalók folyamatosan bombázhatják kérdéseikkel és panaszaikkal a még a cégnél dolgozókat, tőlük várva a segítséget. Ez akkora összeférhetetlenséggé feszülhet, hogy sok dolgozó ilyenkor inkább úgy dönt: tovább áll.


A kommunikáció a kulcs



Sok vezető nem is sejti, hogy a bennmaradó állomány mennyi megválaszolatlan kérdéssel küzd. Sokakban az él, hogy „örüljön a munkavállaló, hogy marad, miért kellene pátyolgatni a lelkét?”. Ez a hozzáállás abszolút tévút.

Amikor megszületik a döntés a csoportos létszámleépítésről, akkor alakítsunk ki az események belső állomány felé történő kommunikálására is egy konkrét folyamatot! Ez a folyamat pedig legyen transzparens és következetes! Ne várjuk meg, hogy a dolgozó maga kezdjen el más, számára biztonságosabbnak tűnő munkahelyet keresni! Éreztessük vele, hogy fontos a cégnek, szükség van rá!

Adjunk lehetőséget a kérdezésre! Egy leépítés során mindenképp vezessük be a nyitott ajtók politikáját. Ne hagyjunk megválaszolatlan kérdéseket a dolgozóinkban, mert a fejükben született válaszok szinte biztosan tovább szítják a bizonytalanságukat/feszültséget.


Többirányú outplacement a megoldás?



A leépített munkavállalók segítése és a cégmárka védelme mellett egy nagyobb létszámú leépítés esetében mindenképp fontoljuk meg egy olyan outplacement szolgáltatás igénybevételét, amely a belső állományt is beemeli a fókuszába. Egy leépítés a cég minden tagjának nehéz. Alapos és jól megfogalmazott lépésekkel, tiszta és a cég minden tagjára kiterjedő kommunikációval az elbocsátás könnyebben feldolgozhatóvá válik - a leépítetteknek továbblépést, a bennmaradóknak pedig biztonságérzetet adva.

Hadas-Hajdu Helga outplacement szakértő; Tóth Nikolett pszichológus, junior HR tanácsadó
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Jelentősen visszaesett az állásvesztéstől rettegő magyarok aránya

A magyar munkavállalók bizalmi attitűdje 2023-ban kiegyensúlyozott és stabil volt, emellett bizakodásra adhat okot, hogy idén akár már javuló... Teljes cikk

Felpörgött a monori akkugyártó, átrendeződés a MÁV Csoportnál - létszámtrendek

Egy hónap alatt 160, egy év alatt több mint ezer fővel növelte létszámát a dél-koreai akkugyártó, a Shinheung Sec EU Kft. Monoron. A MÁV Csoport... Teljes cikk

Több mint 60 ezer befektetési banki állás szűnt meg idén

Több mint 60 ezer állás szűnt meg az idén a globális befektetési banki szektorban a Financial Times szerdán ismertetett ágazati felmérése szerint. Teljes cikk