Szerző: Bánosi Eszter
Megjelent: 5 éve

Miért ítéljük meg egyszer negatívan, máskor pozitívan a túlzott önbizalmat?

Mi történik, ha egy ember túlzott önbizalommal rendelkezik? Megjutalmazzák, előléptetik, elismerik? Vagy inkább nem bíznak benne, és elkerülik a vele való együttműködést? Egy kutatás azt sugallja, mindezt attól függ, hogy ez az önbizalom miként fejeződik ki.

Az önbizalom kifejezése egyrészről történhet verbálisan. Ilyenkor jellegzetes, számszerűsíthető kifejezéseket teszünk, például valószínűségi előrejelzést készítünk („90%-ig biztos vagyok benne,…”), vagy teljesítményünket másokéval összehasonlítva fejezzük ki („Benne vagyok a top 10%-ban.”). A túlzott magabiztossággal kapcsolatos kutatások nagy része a túlzott meggyőződés szóbeli megnyilvánulásait vizsgálja, mivel ezek tisztán összehasonlíthatóak a tényleges teljesítménnyel és eredményekkel.

Ám nem ez az egyetlen vagy akár a leggyakoribb módja az önbizalom kifejezésének. Számos nonverbális eszközük is van rá, például a testbeszéd, a hangnem. Azok, akik magabiztosnak érzik magukat, hajlamosak dominánsan cselekedni - hangosan, gyors tempóban beszélni, és saját véleményük megfogalmazásával kezdeni a beszélgetést. Emellett kezükkel is nyomatékosítják mondandójukat, és úgy általában a többieknél nagyobb jelenléttel rendelkeznek a szobában. Erőteljesnek tűnnek, és a többiek alkalmazkodnak ehhez. Ám ezek a nonverbális önbizalmi megnyilvánulások nem mindig érzékelhetőek pontosan, sőt az olyan dolgok, mint a kultúra vagy a kontextus különböző interpretációhoz vezethetnek.

Elfogultak vagyunk másokkal szemben



A kommunikáció mindkét csatornája rendkívül hatékony lehet a pozitív figyelem elérésében és a csoportok befolyásolásában. Egy hipotézis szerint általában azt feltételezzük, hogy mások rendelkeznek annyi önismerettel ahhoz, hogy tudják, mennyire lehetnek magabiztosak, és azt is feltételezzük róluk, hogy őszintén közlik velük ennek az önbizalomnak a mértékét (ezt hívják igazságos elfogultságnak). Vagyis amikor önbizalommal találkozunk, akkor azt várjuk, hogy ez indokolt legyen.

Néha azonban olyan információkat találunk, melyek azt sugallják, hogy a másik túlzott önbizalommal rendelkezik, és ilyenkor felülbíráljuk kezdeti nézeteinket. Lehet, hogy az illető azt mondja, teljesen biztos magában, miközben a testbeszéde épp az ellenkezőjéről árulkodik.

Egyes kutatások arról számoltak be, hogy a túlzott önbizalom egy csoportos tevékenységben való részvétel során nem befolyásolja negatívan az illető megítélését. Azok, akik magabiztosak voltak feladataik teljesítésében, ám később kiderült róluk, hogy rosszabbul teljesítettek, mint ahogyan azt állították, nem szenvedtek nagy kárt szociális megítélésükben a csoporton belül. A kutatók arra a következtésre jutottak, hogy a túlzott magabiztosság státusz-előnyei többet nyomnak a latba, mint amennyit bármilyen más lehetséges státusz ér.

Más kutatások, melyek videofelvételeket használtak, azt találták, hogy azok a szemtanuk és munkakeresők, akik verbálisan megfogalmazták magabiztossági szintjüket a kiértékelőknek, nagyot estek pozitív megítélésükben, miután a további információk azt sugallták, hogy túlzottan elbizakodottak voltak. Ezek a személyek hitelességüket azzal tudták volna megőrizni, ha szerényebben viselkedtek volna.

Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Miért ítéljük meg egyszer negatívan, máskor pozitívan a túlzott önbizalmat?
2. oldal - Nem mindegy, milyen csatornán közvetítjük magabiztosságunkat
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megállítható-e a képzett munkaerő külföldre áramlása?

A brain drain, azaz „agyelszívás” a magasan képzett munkavállalók elvándorlását jelenti egy fejlettebb, magasabb életszínvonalat biztosító... Teljes cikk

Hányan vannak azok, akik munka nélkül egyáltalán nem engedhetnék meg maguknak a tanulást?

Az Eurostudent legfrissebb felmérése szerint hazánkban a felsőoktatásban tanuló hallgatók egynegyede (25%) közepes anyagi nehézségekkel küzd, míg a... Teljes cikk

Mi lesz a szakmád? Még fel sem találták? Így készülj a jövő munkaerőpiacára!

A feltörekvő technológiák, például a robotika, a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a virtuális és kiterjesztett valóság, valamint az... Teljes cikk