Pénteki bér-boom: 30 százalékos béremelést javasolhat ma a kormány a vállalkozásoknak
Néhány órával azután, hogy a Magyar Nemzet kiszivárogtatta: 10 százalékos minimálbér-emelés jöhet, 30 százalékos béremelés tervezetéről adott hírt a kormányközeli Magyar Idők. A kormány sietségének oka lehet, hogy számos oldalról érez nyomást erre a lépésre.
(Ezzel, legalábbis papíron egyelőre, jóval a Magyar Nemzet 10 százalékos híre fölé ígértek.)
Ennek egyik eszköze a kormányzati elképzelések szerint az, ha a munkaadói járulékok 5 százalékkal csökkennek, a vállalkozások pedig 10 százalékkal emelik a béreket. A szakszervezetek garanciát várnak a munkaadóktól a béremelésre, vagy a dolgozókat érintő elvonásokat csökkentenék - írja a Magyar Idők.
Azonnali, közel 30 ezer forint bruttó átlagkereset-emelkedéssel számol a kormány abban a javaslatcsomagban, amely a mai, munkaadói, valamint munkavállalói érdekképviseleti egyeztetés egyik alapja - jutott a lap tudomására.
A Központi Statisztikai Hivatal által mért júliusi, bruttó 274 773 forint átlagfizetésből kiindulva ez úgy képzelhető el - írja a Magyar Idők -, hogy a munkaadók oldaláról 5 százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho), ezzel párhuzamosan viszont a versenyszféra legalább 10 százalékos béremelést vállal. Így januártól legalább 302 250 forintra nőne az átlagbér, amelyet minden ágazatban megtapasztalnának a munkavállalók. A nettó 182 725 forint átlagfizetés pedig a számítások szerint 201 ezer forint lenne.
A lap birtokába jutott kormányzati kalkuláció szerint az 5 százalékos járulékcsökkentés és a 10 százalékos bruttó béremelés következtében a költségvetés 74,6 milliárd forint kieséssel számolhat. A bruttó 274 773 forint átlagkereset után fizetett 74 189 forintos, jelenleg 27 százalékos szocho 22 százalékos kulccsal számolva 66 495 forint lenne. Amennyiben a cégek ezzel párhuzamosan nem emelnének bért, abban az esetben a költségvetést 181,6 milliárdos kiesés érné, míg a munkavállalónak átlagosan havi 8 ezer forinttal maradna csupán több a zsebében.
A legalább 10 százalékos bruttó béremelés hatására viszont az átlagkeresetű munkavállalóknál a 15 százalékos személyi jövedelemadó-bevétel a 41 216 ezer forintról 45 338 forintra nőne, költségvetési szinten pedig 97,3 milliárd forinttal. Az 1,5 százalékos szakképzési hozzájárulás pedig személyenként mintegy 400 forinttal, a költségvetésben 9,7 milliárddal lenne több. A számítások nem veszik figyelembe a különböző adó- és járulékkedvezményeket, így sokaknál akár magasabb is lehet a keresetemelkedés, és költségvetési oldalról a várhatóan jelentős fogyasztásélénkülés is pluszbevételt generálna. A minimálbér jövő évre tervezett emelése pedig további bérnövekedést hozhat - írja a Magyar Idők.
- Fontos, hogy garanciát kapjanak a szakszervezetek a munkaadóktól arra, hogy a járulékcsökkentéssel párhuzamosan valóban megtörténjen a legalább 10 százalékos béremelés, valamint ne szenvedjen kárt a szociális kassza - mondta a lapnak Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Reményét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy olyan megoldás születik a tárgyalásokon, amely hosszú távú, jelentős nettó bérnövekedést okoz, mivel a munkaadói oldal írásos anyagában nem lát garanciákat a járulékcsökkentésen felüli béremelésre. Emlékeztetett: a kormány nyitott a személyi jövedelemadó egy számjegyűvé tételére is. A szakszervezetek továbbra is kétlépcsős, jövőre 10,4, 2018-ra 11,8 százalékos minimálbér-emelést, illetve 16,3, majd 13,3 százalékos szakmai bérminimum-emelést tartanak szükségesnek. Ettől eltérő álláspont abban az esetben jöhetne számításba, ha a munkavállalói járulékok csökkennének 5,5 százalékkal, vagy a személyi jövedelemadó 8 százalékpontra. Azonban ezekben az esetekben is szükséges két év alatt legalább 6-6 százalékos minimálbér- és 10-10 százalékos bérminimum-emelés annak érdekében, hogy a legalacsonyabb kereset két év múlva elérje a létminimumot.
A munkaadói szervezetek hosszú távú, többéves köztehermérséklést fogalmaztak meg, jövőre 5, majd az azt követő két évben 2,5-2,5 százalékpontos lépcsőkben, mindezt a költségvetési egyensúly megőrzése mellett. A munkaadók egyetértenek a minimálbér emelésével, elsősorban azért, hogy az jelentősen eltérjen a közmunkásbértől. Szorgalmazzák továbbá a közszférában dolgozók egy részének leépítését is.
Ugyanakkor arra még nem tettek konkrét javaslatot, miként emelkedne a minimálbér, mivel előbb tudni szeretnék a járulékcsökkentés mértékét. Javaslataikban egyelőre arra sincs utalás, hogy emelnének-e a béreken a járulékcsökkentésen felül - írja a Magyar Idők.
Magyar Idők
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk
Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk
2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk
- Egyeztetés kezdődött az állami fenntartású egyetemek bérfejlesztéséről 6 napja
- Kihirdették, mikor rendezik a Szakma Sztár Fesztivált 1 hete
- Két év alatt átlagosan 55 százalékkal emelkedett a reptéri dolgozók bére 2 hete
- Napok óta sztrájkolnak a román postások 2 hete
- A Continental Dohányipari Zrt. emelte a sátoraljaújhelyi gyárában dolgozók bérét 3 hete
- Mit tud Debrecen? 3 hete
- Ekkora béremelést kapnak a kecskeméti Mercedes-gyár dolgozói 3 hete
- Az Egis Gyógyszergyár Zrt. kapta a Magyar Innovációs Nagydíjat 3 hete
- Megérkezett a számlákra a Babakötvény után járó éves állami támogatás 3 hete
- Megállapodás született az operaházi sztrájk felfüggesztéséről 3 hete
- Ennyien dolgoztak a kommunikációs iparágban tavaly 1 hónapja