Szerző: Berta László
Megjelent: 7 éve

Az irodai dolgozók nyelik le a szennyezett levegő egyharmadát

A Levegő Munkacsoport mérései szerint a kinti szennyezett levegő, a szálló por nagyjából egyharmada bejut a belső terekbe, így az irodahelyiségekbe is. Szmogos időszakban a beltérben dolgozók fogyasszanak több folyadékot, alkalmazzanak légtisztító berendezéseket és néhány szobanövénnyel is csökkenthetik a beltéri légszennyezést.

Szmogos időben délelőtt hosszabban, azután rövid ideig szellőztessük az irodát, de ha olyan a technikai háttér, akkor egyáltalán ne szellőztessünk.

A szálló porról keveset tudunk, és ha gondolunk arra, hogy mi is az, olyasmi szokott eszünkbe jutni, hogy szennyező izé, amit felkap a szél. Nem erről van szó, ugyanis ezek a részecskék legalább egy-két nagyságrenddel kisebbek. Lenkei Péter, a Levegő Munkacsoport Környezeti Tanácsadó Irodájának vezetője nem szereti a szálló por megnevezést, inkább a hivatalosnak számító részecskeszennyezést használja.

A belső terekben körülbelül egyharmada jut be azoknak a szálló porban található részecskéknek, amelyek jelentős része káros hatással van az emberi szervezetre - derült ki a Levegő Munkacsoport beltéri levegőminőség-mérései alapján.

A szálló por jelentős részét a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égésekor keletkező koromszemcsék alkotják. A porszemcsék ingerlik a szem kötőhártyáját, a légutak nyálkahártyáját. A szálló por különböző légzőszervi megbetegedéseket okoz, mint pl. asztma, tüdőrák. Az 1 mikron alatti részecskék eljutnak a tüdőhólyagokba és ott leülepszenek, ezzel rontják annak gázcserélő képességét, és gyulladást okozhatnak. Az oxigén-felvétel romlása közvetve terheli a szív- és érrendszert.

A Levegő Munkacsoport 1 mikrométernél kisebb részecskék mérésére alkalmas mérőműszerrel dolgozik. Összehasonlításként, egy hajszál átmérője 70 mikrométer. Lenkei Péter elmondta, hogy az 1 mikrométer alatti részecskék gázként viselkednek, és nehezen ülnek el, vagyis könnyen bejutnak a szervezetbe.


Lenkei Péter szerint így védekezhetnek az irodákban dolgozók a légszennyezés ellen:



1. Fogyasszanak több folyadékot, ezzel megállíthatják az érrög képződést, ugyanis a szálló por szennyeződés növekedésével emelkedik az infarktussal és trombózissal kórházba kerülők száma.

2. Alkalmazzanak légtisztító berendezéseket. Ezek közül néhányat bemért a Levegő Munkacsoport, azonban nem publikálta az eredményeket, mert támogatás híján nem tudták széles körben felmérni a piacot. Használt légtisztító berendezéseket vizsgáltak, melyek között volt olyan, amely a szálló por egyharmadát, és olyan is, amelyik 90-95 százalékát kiszűrte.

3. Szobanövényekkel csökkenthető a beltéri légszennyezés. Erről megkérdeztük az Oázis Kertészetet is. Elmondták, hogy a fotoszintézis által szén-dioxidot megkötő és oxigént termelő növények emellett a por egy részét is megfogják, ráadásul növények közelében jobb dolgozni, javítják a közérzetet. A kertészet szerint a levegő minőségét a kis levélméretűek és a nagy levelűek egyaránt javítják, a lényeg, hogy minél nagyobb legyen a zöld felület. Egy irodai dolgozónak egy növény is jól jön, 2-3 pedig nagy hasznot hajt.


A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják. A 100 mikrométernél kisebb szemcsék már belélegezhetőek, de ezek nagy része az orrban és a szájban, legkésőbb a gégefőnél elakad, nem jut mélyebbre a légutakban. A 10 mikrométernél kisebbek már túljutnak a garaton. A 4 alattiak bejutnak a tüdőbe. A 2,5-nél kisebbek pedig már egyáltalán nem, vagy nehezen ürülnek ki a tüdőből. Egészségügyi szempontból a 10 illetve a 2,5 mikronos határnak van jelentősége.

A természetben is keletkeznek ilyen apró részecskék, például vulkánkitöréseknél, erdőtüzeknél. Az emberi tevékenységek közül fő forrásnak a szilárd tüzelésből, a kétütemű motorok és a dízelmotorok üzemanyagának tökéletlen égéséből származó koromszemcsék számítanak. A dízeljárművek részecskekibocsátása - melynek legnagyobb része korom - több nagyságrenddel nagyobb, mint a négyütemű benzinüzemű motoroké.



Szmogos időben délelőtt hosszabban, azután rövid ideig szellőztessük az irodát



Szmogriadó esetén javasolt inkább délelőtt a reggeli pára után kiszellőztetni, ami hosszabb ideig tarthat. Ezt követően, az iroda mérettől függően érdemes rövid, 1-5 perces szellőztetési periódust beiktatni - mondta el Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, a Budapesti Fül-orr-gégeközpont orvosa.

Ahogyan a lakásokban, úgy a munkahelyeken is fontos lenne, hogy hideg időjárás esetén ne igyekezzünk 24-26 C-ra felfűteni a helységeket, mert ezzel csökkenthetjük a leginkább a káros anyagok kibocsátását - mondta el Fülöp Györgyi fül-orr-gégész, a Budapesti Fül-orr-gégeközpont orvosa.

Az optimális irodai hőmérséklet 21-22 C fok. A folyamatos ülőmunkát végző munkavállalóknak ilyenkor általában megváltozik a hőérzete, a vérkeringés lassulása miatt jobban fáznak. Fülöp Györgyi arra hívta fel a figyelmüket, hogy óránként álljanak fel és mozgassák át végtagjaikat, sétáljanak egy pár percet. Ezzel javítható a relatív hőérzetük, nem fogják, úgy érezni, hogy fáznak.

Magas koncentrációjú szmog esetében a rugalmasabb munkáltatók, ha a munkavállaló munkaköre megengedi, akkor szmog idején lehetőséget adhatnak az otthoni munkavégzésre. Ezzel csökkenteni lehet a munkába járással keletkező károsanyag-kibocsátást, valamint az irodában dolgozók számát és a szellőztetés periódusait is.

Fülöp Györgyi fül-orr-gégész elmondta, hogy a téli szellőztetés alapja, hogy inkább sokszor és rövid időn át szellőztessünk, így nem hűl ki az adott tér, és felfrissül a bent megállt levegő. „Szmogriadó esetén javasolt inkább délelőtt a reggeli pára után kiszellőztetni, ami hosszabb ideig tarthat. Ezt követően, az iroda mérettől függően érdemes rövid, 1-5 perces szellőztetési periódust beiktatni, főleg, amikor mozog a munkavállaló. Ennek időszakossága legyen lehetőleg ritka, napi 2-3, de mindig figyelembe kell venni a személyes igényeket” - mondta Fülöp Györgyi.

Vannak irodaházak, ahol csak központi légkondicionálás lehetséges, az ablakok egyáltalán nem nyithatók. Fülöp Györgyi elmondta, hogy érzékeny embereknél ez fokozza a felső légúti betegségek előfordulását. Fontos a légkondicionálók szűrőinek rendszeres karbantartása. A lamellákon előfordulhatnak baktériumtelepek, és az általuk okozott betegségeket csak speciális laborvizsgálatokkal lehet igazolni. A doktornő felhívta a figyelmet arra, hogy ügyelni kell a kellő páratartalomra, és az áramló levegő útját jól meg kell határozni már az iroda tervezésekor, mert sokan nehezen tolerálják a huzatot.

A rendszeresen karbantartott és megfelelően tisztán tartott központi légkondicionálás viszont szmog idején hatásosan kiszűri a levegőben lévő szálló port, így sokkal egészségesebb, mint az ablakon keresztül történő szellőztetés.

A Budapesti Fül-orr-gégeközpontban legtöbb panaszt a huzatban végzett ülőmunka kapcsán észlelnek. A felső légúti megbetegedések mellett a testtartásból adódó vállövi izompanaszok rontják a közérzetet, így a teljesítőképességet is. Ezeket a panaszokat egyre több munkaadó veszi észre és próbálja kiküszöbölni azzal, hogy lehetőséget biztosít az aktív mozgásra, amivel amerikai tanulmányok szerint bizonyítottan növelhető a munkavállalók teljesítménye.

Fülöp Györgyi fül-orr-gégész jó tanácsa a téli időszakra a munkahelyi rendszeres kézfertőtlenítés, amivel csökkenthető az olyan bakteriális fertőzések kockázata, mint az influenza.

Így működik a szellőztetés egy modern irodaházban

Épületek, köz- és kereskedelmi létesítmények szellőztetésére, mint pl. bevásárlóközpontok, egészségügyi intézmények, színház- és előadótermek, konyhák, sportközpontok, iskolák, irodaházak, szállodák, uszodák, wellness létesítmények, edzőtermek stb. direkt szellőztetést használnak. Az elhasznált levegőt elszívják és helyére friss levegőt juttatnak. Ennek megvalósítására szellőztető, légkezelő rendszert alkalmaznak.

A légkezelő a keringtetett levegő hő és nedvesség állapotának megváltoztatására szolgál, a fűtő-hűtő, szellőző és légkondicionáló rendszer része. A kezelt levegőt légcsatorna hálózaton keresztül juttatja el a kívánt helyiségbe. A mai, korszerű energiahatékony szellőztetés elengedhetetlen követelménye, hogy az elhasznált levegő hő- és nedvesség tartalmát hasznosítsuk. Ehhez hővisszanyerő berendezést építenek a légkezelő rendszerbe, ezzel annak hő- és nedvességtartalmát visszanyerve. A hővisszanyerő berendezésen kívül a légkezelő berendezés tartalmazhat plusz fűtő, hűtő és párásító készüléket is. A levegő áramoltatásáról a légkezelőbe épített elszívó és befúvó ventilátorok gondoskodnak.

A légkezelő berendezés elemeinek és a helyiségek védelme érdekében szűrőt építenek be. Szűrés nélkül a por lerakódna a légkezelő berendezésben, és ettől az alkatrészek eltömődnének, illetve fokozott kopásnak tenné ki azokat. A lerakódott porban megtelepedhetnek különböző mikroorganizmusok is, illetve szűrés nélkül nem kívánt mennyiségű por és pollen kerülne a komforttérbe.

Az ablaknyitásos szellőztetésnek több hátránya is van. Egyrészről az utcán terjengő szálló por, pollen és utca zaj közvetlenül bejuthat az komforttérbe, ezzel együtt nem biztos, hogy a megfelelő mennyiségű légcserét biztosítja minden időjárási körülmények között. Nyáron a kinti 35 °C-os melegben hiába nyitjuk ki az ablakot, úgy érezzük, hogy áll a levegő. A téli nagy hidegben egy pár perces szellőztetéstől is kihűl a szellőztetett helyiség.

A korszerű légkezelő berendezéssel szellőztetett létesítményekben, ablak vagy teraszajtó nyitásakor, a nyílászáróba beépített érzékelő jelére automatikusan leáll a fűtés-hűtés, hogy ne az utcát fűtsük-hűtsük, és ezzel energiát takarítsunk meg.

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Mozgás ide vagy oda, kimutatták, hány óra ülőmunka káros menthetetlenül az egészségre

Azt már eddig is tudtuk, hogy az emberi test mozgásra termett, és a sok ülés egyértelműen káros az egészségünkre. A San Diegói Kaliforniai Egyetem... Teljes cikk

Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy

Bagoly vagy pacsirta? – mindenki hallotta már a kérdést és be is tudja sorolni saját magát valamelyik táborba. Nem ördögtől való tehát az a... Teljes cikk

19 vezérigazgató halt meg tavaly munka közben - jobb "vállalati atlétává" kell válni

Tavaly 19 vezérigazgató halt meg munka közben, de a szám ennél több is lehet. Egyre összetettebb, egyre gyorsabban változó világunkban soha nem volt... Teljes cikk