Megjelent: 7 éve

Munkaerő-kölcsönzés és Munka-közvetítés jogi háttere

2012. évi I. törvény 214-222.§ valamint a 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza

images

images

2012. évi I. törvény

A Munkaerő kölcsönzés legfrissebb a rendelkezéseket itt tekintheti meg.


118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről



A Kormány a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 6. §-ának (3) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 203. § (2) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a következőket rendeli el:

A rendelet alkalmazási köre

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a munkaerő-kölcsönzési, a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására, az e tevékenységet folytatók nyilvántartásba vételének feltételeire, valamint az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) nyilvántartásba vétellel kapcsolatos eljárására.
(2) Nem tartozik a rendelet alkalmazási körébe az a közvetítői tevékenység, amelynek keretében
a) Az 1. § (2) bekezdés a) pontját a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet 27. § (1) bekezdése hatályon kívül helyezte.
b) az oktatási intézmény a vele tanulói, hallgatói jogviszonyban állók részére, álláskeresés céljából a munkaadókkal találkozót szervez (állásbörze),
c) színházi és művészeti ügynökség művészeket közvetít.
(3) Az e rendeletben foglaltakat a tengerészekre vonatkozó munkaerő-kölcsönzési és magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása tekintetében a tengerész munkaközvetítői és munkaerő-kölcsönzési tevékenység feltételeiről szóló kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.


Értelmező rendelkezések



2. § (1) E rendelet alkalmazásában
a) magán-munkaközvetítés: a kormányhivatal munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, a külföldi állampolgárok Magyarországra való közvetítését is;
b) külföldi: aki nem magyar állampolgár;
c) a magán-munkaközvetítés szempontjából foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya természetes személy által ellenérték fejében végzett munka, ideértve a gyermeknevelő (au-pair) tevékenységet is;
d) gyermeknevelő (au-pair) tevékenység: olyan foglalkoztatás, amelynek keretében a foglalkoztatott, magánszemélyeknél (családoknál) közreműködik a gyermekek ellátásában, nevelésében, gondozásában, és e tevékenységéért ellenszolgáltatásban (díjazás, szállás, étkezés, nyelvtanulás támogatása) részesül;
e) munkaerő-kölcsönzés: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: új Mt.) 214. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott tevékenység;
f) kölcsönbeadó: az új Mt. 214. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkáltató;
g) kölcsönvevő: az új Mt. 214. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott munkáltató;
h) közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés: a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő munkaerő-kölcsönzés;
i) közhasznú kölcsönző: helyi vagy nemzetiségi önkormányzat, illetve ezek társulása, valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 32. §-a szerinti közhasznú szervezet.
(2) Külföldi munkavégzésre irányuló magán-munkaközvetítés esetén az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogviszony tartalmára a fogadó ország vonatkozó jogszabályai az irányadók.
3. § (1) Magán-munkaközvetítést az Flt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott magán-munkaközvetítő az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.
(2) Munkaerő-kölcsönzést (kölcsönzést) az új Mt. 215. § (1) bekezdésében meghatározott kölcsönbeadó az e rendeletben foglalt feltételekkel folytathat.

A kölcsönbeadói és a magán-munkaközvetítői tevékenység megkezdésére vonatkozó szabályok

4. § (1) A kölcsönbeadói tevékenység folytatását a kölcsönbeadó székhelye szerint illetékes kormányhivatal nyilvántartásba vétel útján akkor engedélyezi, ha
a) a cégjegyzékbe vagy - ha a működés feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - az előírt nyilvántartásba bejegyezték, és létesítő okirata a munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását tartalmazza,
b) a kérelmező vagy az általa - legalább heti húsz órában munkaviszony keretében - foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal rendelkezik,
c) a tevékenység gyakorlásához megfelelő irodahelyiséggel rendelkezik, továbbá
d) a rendelet által előírt vagyoni biztosíték letétbe helyezését igazolja.
(2) Ha a kérelmező a tevékenységét több telephelyen folytatja, az (1) bekezdés b)-c) pontjában foglalt feltétellel valamennyi telephelyén rendelkeznie kell.
4/A. § (1) A magán-munkaközvetítői tevékenység folytatásának feltétele, hogy
a) a magán-munkaközvetítő vagy az általa - legalább heti húsz órában munkaviszony keretében - foglalkoztatott legalább egy személy az 1. számú mellékletben meghatározott végzettséggel vagy szakmai képesítéssel, gyakorlattal és
b) a magán-munkaközvetítő az e rendelet által előírt letétbe helyezett vagyoni biztosítékkal rendelkezzen.
(2) A magán-munkaközvetítő a tevékenység végzésére irányuló szándékát a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal a székhelye szerinti kormányhivatalnak jelenti be.
5. § (1) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet, illetve a bejelentést az e célra rendszeresített, a 2. és 3. számú mellékletben meghatározott adattartalmú formanyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani, amelyhez a 4. § (1) bekezdésében és a 4/A. § (1) bekezdésében foglaltak igazolására az alábbi okmányokat kell csatolni:
a) ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, a nevét, cégjegyzékszámát és adószámát tartalmazó nyilatkozatát, illetve bírósági nyilvántartásba vételről szóló jogerős bírósági határozatot, egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozókról vezetett nyilvántartásba történő bejegyzés igazolását,
b) a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott képesítést igazoló oklevél hiteles másolatát, illetve az e rendelet által meghatározott szakterületen eltöltött gyakorlati időre vonatkozó igazolást, így különösen a munkáltató által kiállított működési bizonyítványt,
c) a 4. § (1) bekezdés d) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint a pénzügyi intézménnyel kötött letéti szerződést.
(2) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irodahelyiség akkor tekinthető megfelelőnek, ha a kérelemben feltüntetett módon van berendezve, vezetékes telefonvonallal rendelkezik, és a kérelmező az irodahelyiség használati jogát igazolni tudja.
(3) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a kormányhivatal a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.
(4) A kérelmező köteles a végzettség vagy szakmai képesítés magyarországi elismerését igazolni, ha a 4. § (1) bekezdés b) pontjában és a 4/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltétel vizsgálatához szükséges.
(5) Ha az (1) bekezdésében meghatározott dokumentumok nem magyar nyelvűek, a kérelemhez csatolni kell azok hiteles magyar fordítását is.


Vagyoni biztosíték



6. § (1) A magán-munkaközvetítői tevékenység és a kölcsönzési tevékenység vagyoni biztosíték letétbe helyezése esetén folytatható.
(2) A vagyoni biztosíték mértéke
a) magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása esetén, amennyiben a közvetítés
aa) belföldre vagy az Európai Gazdasági Térség többi tagállamának területére irányul ötszázezer forint,
ab) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam területére irányul egymillió forint,
b) kölcsönzési tevékenység folytatása esetén ötmillió forint.
(3) A vagyoni biztosíték a kérelmező vagy a bejelentő által hitelintézetnél vagy pénzügyi vállalkozásnál (a továbbiakban: pénzügyi intézménynél) lekötött és elkülönítetten kezelt pénzbeli letét.
(4) Vagyoni biztosítékként csak olyan határozatlan időre szóló letéti szerződés vehető figyelembe, amely az alábbi rendelkezéseket tartalmazza:
a) a letét kizárólag a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés során keletkezett, a munkavállaló vagy a munkát kereső részéről felmerülő kártérítési igény kielégítésére használható fel,
b) a pénzügyi intézmény a letét terhére a munkavállaló vagy a munkát kereső részére az a) pont szerinti kártérítést a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő kártérítési kötelezettségét megállapító jogerős bírói ítélet vagy a feleknek a kártérítésre irányuló egyezsége alapján fizet,
c) a letét bármilyen okból való megszűnése esetén a kifizetés összegéről és időpontjáról a pénzügyi intézmény a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt nyilvántartó kormányhivatalt, továbbá a kölcsönbeadót, illetve magán-munkaközvetítőt a kifizetéstől számított három munkanapon belül írásban tájékoztatja.
(5) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, a biztosítékok összegét külön kell letétbe helyezni. Az egyes tevékenységekhez kapcsolódó kártérítési igények kielégítése tekintetében kifizetés a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés érdekében elhelyezett letét mértékéig, tevékenységenként külön-külön kell teljesíteni.
7. § (1) A kölcsönbeadónak, illetve a magán-munkaközvetítőnek a felhasznált vagyoni biztosítékot a kifizetést követő harminc napon belül pótolnia kell. Ennek megtörténtét legkésőbb a pótlásra megállapított határidő utolsó napján a kormányhivatalban igazolnia kell.
(2) Ha a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt a kormányhivatal a nyilvántartásból törli, illetve a tevékenységtől eltiltja, a letéti szerződés a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően legkorábban hat hónap elteltével szüntethető meg. Amennyiben a kölcsönzéssel vagy a magán-munkaközvetítéssel okozott kártérítés megállapítása iránt a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő ellen a munkavállaló vagy a munkát kereső kérelmére indult bírósági eljárás van folyamatban, a letét megszüntetésére csak a bírósági eljárás jogerős befejezését követően kerülhet sor. A letét megszüntetésének a lehetőségéről a kormányhivatal a pénzügyi intézményt tájékoztatja.
(3) Ha a magán-munkaközvetítő munkaerő-kölcsönzést is végez, bármelyik tevékenysége megszüntetése esetén csak az ennek érdekében elhelyezett letét szüntethető meg.


A kormányhivatal nyilvántartása



8. § (1) A kormányhivatal a kölcsönbeadókról, illetve a magán-munkaközvetítőkről folyamatos sorszámmal ellátott külön nyilvántartást vezet.
(2) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő a tevékenységét több kormányhivatal illetékességi területén lévő telephelyein folytatja, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő nyilvántartásba vételére illetékes kormányhivatal a telephely szerint illetékes kormányhivatalt a nyilvántartásba vételről, a bejegyzett adatok változásáról, a nyilvántartásból való törlésről, valamint a magán-munkaközvetítői tevékenységtől történő eltiltásról tájékoztatja.
(3) Ha a 4. §-ban, illetve a 4/A. §-ban foglalt követelmények tekintetében a nyilvántartásba vételt vagy a bejelentést követően változás következik be, a kormányhivatal dönt a korábban bejegyzett adatok módosítása vagy a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nyilvántartásból való törlése, illetve a magán-munkaközvetítő e tevékenységétől való eltiltása felől.
(4) Ha a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelyét más kormányhivatal illetékességi területére helyezi át, ezt a korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatalnál kell bejelenteni. A korábbi székhely szerint illetékes kormányhivatal a bejelentést a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő irataival együtt átteszi az új székhely szerint illetékes kormányhivatalhoz. Az új székhely szerint illetékes kormányhivatal akkor veszi nyilvántartásba a kölcsönbeadót, ha az e rendeletben foglalt feltételeket teljesíti. Ha a kölcsönbeadó nyilvántartásba vételét az új székhely szerint illetékes kormányhivatal elutasítja - e döntés alapján - a kölcsönbeadót a korábbi székhelye szerint illetékes kormányhivatal törli a nyilvántartásból.
(5) A kormányhivatalnak a kölcsönbeadókról, illetve magán-munkaközvetítőkről vezetett nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a) a nyilvántartásba vételt tartalmazó határozat számát, keltét,
b) a kölcsönbeadó, illetve magán-munkaközvetítő nevét, szervezeti formáját, székhelyét, telephelyét,
c) a képviseletre jogosultak nevét, címét,
d) a vagyoni biztosíték mértékét,
e) a kölcsönzési tevékenység belföldre vagy külföldre irányultságát, illetve a magán-munkaközvetítői tevékenység az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam vagy ezen megállapodásban nem részes állam területére irányultságát,
f) a nyilvántartásból való törlést, illetve a tevékenység folytatásától való eltiltást elrendelő határozat számát, keltét, a törlés, illetve eltiltás indokát.
(6) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter a magán-munkaközvetítőkről, valamint a kölcsönbeadókról nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartást (a továbbiakban: országos nyilvántartás) vezet a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján az (5) bekezdésben meghatározott adattartalommal. A honlapot a miniszter által vezetett minisztérium működteti. A kormányhivatal gondoskodik az illetékességi területén nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett magán-munkaközvetítők adatainak az országos nyilvántartásban való rögzítéséről.

A munkaerő-kölcsönző és a magán-munkaközvetítői tevékenység gyakorlása


9. § (1) A kölcsönbeadó a tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedését követően kezdheti meg.
(2) A kölcsönbeadó a nyilvántartásba vételről rendelkező határozat számát az üzleti kapcsolataiban, hirdetéseiben, levelezésében köteles folyamatosan használni, a nyilvántartásba vételről kiállított határozatot az irodahelyiségben jól látható helyen kifüggeszteni.
(3) A kölcsönbeadónak, valamint a magán-munkaközvetítőnek a kormányhivatal által nyilvántartott adatokban bekövetkezett bármely változást, továbbá a tevékenysége megszüntetését nyolc napon belül az őt nyilvántartásba vevő kormányhivatalnak be kell jelentenie.
10. § (1) A magán-munkaközvetítés során tilos
a) a munkát keresők között hátrányos megkülönböztetést tenni nemük, koruk, családi vagy fogyatékos állapotuk, nemzetiségük, fajuk, származásuk, vallásuk, politikai meggyőződésük, munkavállalói érdek-képviseleti szervezethez tartozásuk vagy ezzel összefüggő tevékenységük, továbbá minden egyéb, a foglalkozással össze nem függő körülmény miatt,
b) a munkát keresőt jogszabály által meghatározott tilalomba ütköző munkavégzésre közvetíteni,
c) a munkát keresőt nem létező állásba közvetíteni, valamint olyan állásba (illetve a munkáltató azon telephelyén lévő állásba), ahol sztrájk van, a sztrájkot megelőző egyeztetés kezdeményezésétől a sztrájk befejezéséig,
d) olyan munkaerőigényt kielégíteni, amely jogszabálysértő feltételeket tartalmaz,
e) olyan személyi adatokat rögzíteni, nyilvántartásba venni, felhasználni, amelyekre a munkát keresők alkalmasságának a megítéléséhez nincs szükség, illetve amelyek a keresett munkával nincsenek közvetlen összefüggésben.
(2) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a munka jellegéből vagy természetéből egyértelműen következő megkülönböztetés.
(3) A magán-munkaközvetítő a tevékenységéért a munkát keresővel szemben díjat, költséget nem számolhat fel.
(4) Nem folytatható magán-munkaközvetítői tevékenység arra a munkavállalásra, amely nemzetközi szerződés hatálya alá tartozik, és amellyel kapcsolatos munkaközvetítői tevékenységre a nemzetközi szerződés alapján állami szerv jogosult.
(5) Külföldre irányuló magán-munkaközvetítői tevékenység folytatása során be kell tartani annak az országnak - a magán-munkaközvetítői tevékenység folytatására vonatkozó - jogszabályait, amelyben történő munkavállalás elősegítésére a magán-munkaközvetítői tevékenység irányul.
11. § (1) A magán-munkaközvetítőnek a munkát keresőt tájékoztatnia kell a felajánlott munkakör főbb sajátosságairól, így különösen a foglalkoztatáshoz szükséges képzettségről, gyakorlati időről, a foglalkoztatás helyéről, idejéről, az irányadó munkarendről, munkaidő-beosztásról, várható kereseti lehetőségről.
(2) Ha a magán-munkaközvetítői tevékenység az Flt. 6. § (2) bekezdése szerinti külföldi munkavállalásra irányul, a magán-munkaközvetítőnek a fogadó ország jogszabályairól - különösen a foglalkoztatással, a külföldiek munkavállalásával, az idegenrendészettel kapcsolatos szabályokról - a közvetítést megelőzően a munkát keresőt írásban, hitelt érdemlően tájékoztatni kell. A tájékoztatás elmulasztásával vagy a téves tájékoztatással a magán-munkaközvetítő a munkát keresőnek okozott kárért felelősséggel tartozik.
(3) Külföldi állampolgár magyarországi munkavégzésre csak a külföldiek magyarországi munkavállalásának engedélyezéséről szóló jogszabályok figyelembevételével közvetíthető.


Adatszolgáltatási kötelezettség



12. § A kölcsönbeadónak a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a telephely szerint illetékes kormányhivatal részére a 8. § (6) bekezdésében meghatározott honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:
a) a munkaerő-kölcsönző cégre vonatkozó adatok:
aa) alkalmazottak száma;
ab) nettó árbevétel (millió forintban) állománycsoport szerint [a kölcsönzött munkavállalókra vetítve (külföld, belföld együtt)] és nemzetgazdasági ágazat szerint;
ac) a kölcsönbevevők által átvett dolgozók száma;
ad) az adatbázis nagysága;
b) a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók száma a kölcsönzés céljából létesített munkaviszony határozatlan vagy határozott időtartama szerint, a foglalkoztatás irányának megadásával (belföld, külföld) a következő bontásban:
ba) állománycsoportonként és nemenként, korcsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként, továbbá iskolai végzettség szerint;
bb) a közhasznú kölcsönző tájékoztatást köteles adni a lebonyolított képzésekről, valamint a nyújtott mentori szolgáltatásról;
c) a b) pontban meghatározott szerkezetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók kölcsönzési eseteinek száma állománycsoportonként;
d) a munkavállalók részére kifizetett keresettömeg és a foglalkoztatott munkavállalók által a kölcsönbevevőnél teljesített munkanapok száma (napi 8 órával számolva), valamint a teljes és részmunkaidőben foglalkoztatottak létszáma a b) pontban meghatározottak szerint állománycsoportonként;
e) a belföldi és a külföldi kölcsönvevők száma ágazati bontásban;
f) a külföldi kölcsönvevők száma, ágazata országonkénti bontásban.
13. § (1) A magán-munkaközvetítőnek a tárgyévi tevékenységéről a tárgyévet követő év január 31-ig a telephely szerint illetékes kormányhivatal részére a 8. § (6) bekezdésében meghatározott honlapon közzétett adatlapon, telephelyenként a következő adattartalmú adatszolgáltatást kell elkészítenie:
a) a magán-munkaközvetítő cégre vonatkozó adatok:
aa) alkalmazottak száma;
ab) nettó árbevétel (millió forintban), állománycsoport (a közvetített munkavállalókra vetítve) és nemzetgazdasági ágazat szerint;
ac) az adatbázis nagysága;
b) a munkaközvetítések száma a magyar és külföldi állampolgárság szerinti csoportosításon belül a belföldre, illetve külföldre történt közvetítések leírásával, ezen belül a sikertelen közvetítések, a folyamatban lévő közvetítések és az eredményes közvetítések száma alapján nemzetgazdasági ágazat, foglalkozások, állománycsoport és nemek, korcsoport, iskolai végzettség, nemek és a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusa szerinti bontásban;
c) a magyar állampolgárok külföldre történt sikeres közvetítéseinek száma a közvetítés országa szerint állománycsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként;
d) a külföldi állampolgárok külföldre történt sikeres közvetítéseinek száma a közvetítés országa szerint állománycsoportonként, foglalkozásonként, nemzetgazdasági ágazatonként;
e) a külföldi állampolgárok belföldre történt sikeres közvetítéseinek száma a közvetített külföldi állampolgár állampolgársága szerint
f) a közvetítést megelőzően munkával rendelkezők és nem rendelkezők száma, állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, iskolai végzettség szerint.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt adatokat a következő bontásban kell megadni, az összes munkaközvetítésen belül:
a) az eredményes közvetítések száma;
b) a sikertelen közvetítések száma;
c) a folyamatban lévő közvetítések száma;
d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony típusai szerinti közvetítettek létszáma (fő);
e) a közvetítettek száma foglalkozásonként, nemenként, állomány-, korcsoport, valamint nemzetgazdasági ágazat szerint;
f) a közvetítést megelőzően munkával rendelkező és nem rendelkező munkanélküliek száma, állománycsoportonként, korcsoportonként, nemenként, iskolai végzettség, nemzetgazdasági ágazatok szerint.
14. §4 A kormányhivatal a 12-13. §-ban foglalt összesített adatokat, valamint az általa a tárgyév december 31-én nyilvántartott munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát, szervezeti formáját, a tárgyévben nyilvántartásba vett és törölt munkaerő-kölcsönzők, magán-munkaközvetítők számát a tárgyévet követő március 31-éig továbbítja a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter részére elemzés, feldolgozás és nyilvánosságra hozatal céljából.


A kölcsönbeadó és a magán-munkaközvetítő tevékenységének ellenőrzése és a nyilvántartásból való törlése



15. § A kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő székhelye, illetve telephelye szerint illetékes kormányhivatal a kölcsönzés, illetve a magán-munkaközvetítés e rendeletben foglalt feltételeinek fennállásával és a magán-munkaközvetítés tekintetében a tevékenység folytatásával kapcsolatban hatósági ellenőrzést végez.
16. § (1) A kormányhivatal
a) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától, és egyidejűleg törli a nyilvántartásból, ha
aa) a 4. § (1) bekezdésében, a 4/A. § (1) bekezdésében, valamint a 17/F. § (2)-(3) bekezdésében foglalt feltételekkel nem rendelkezik,
ab) a vagyoni biztosítékot az előírt határidőben nem pótolta,
ac) a 12. §-ban és a 13. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének felszólítás ellenére nem, vagy nem az előírt tartalommal tesz eleget, vagy
ad) az új Mt. vagy e rendelet szabályainak többszöri megszegésével folytatja tevékenységét;
b) törli a nyilvántartásból a kölcsönbeadót, illetve a magán-munkaközvetítőt, ha
ba) tevékenysége megszüntetését bejelentette, vagy
bb) jogutód nélkül megszűnt.
(2) Amennyiben a nyilvántartásból való törlésre, illetve a tevékenységtől eltiltásra az (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában foglaltak alapján került sor, a kölcsönbeadó, illetve a magán-munkaközvetítő legkorábban csak a törlést, eltiltást elrendelő határozat jogerőre emelkedését követő 1 év elteltével vehető újra nyilvántartásba, illetve folytathatja újra tevékenységét.
(3) A törlésről a kormányhivatal a kölcsönzési és a magán-munkaközvetítő tevékenységet folytató gazdasági társaságot bejegyző cégbíróságot, egyéb jogi személyt nyilvántartó bíróságot, a vállalkozói nyilvántartást vezető szervet, valamint a letétet kezelő pénzügyi intézményt értesíti. A tengerész munkaközvetítői tevékenységet folytató magán-munkaközvetítő vagy a tengerész munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytató kölcsönbeadó törlése esetén a kormányhivatal a hajózási hatóságot is értesíti.
17. § A kormányhivatal és a kölcsönbeadó, valamint a magán-munkaközvetítő tevékenységük során együttműködnek. Az együttműködés eszközei különösen
a) a rendszeres szakmai kapcsolattartás,
b) a munkaerőpiacra vonatkozó információk cseréje,
c) a 30/2000. (IX. 15.) GM rendeletben meghatározott hirdethető és közvetíthető álláshelyekre vonatkozó adatok cseréje,
d) a munkatársak közös képzési lehetőségeinek biztosítása,
e) megállapodások a munkaerőpiaci helyzet javítása érdekében.

A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó sajátos szabályok

17/A. § A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzésre e rendelet szabályait a 17/B-17/D. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
17/B. § (1) A közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység folytatását a közhasznú kölcsönző székhelye szerint illetékes kormányhivatal akkor engedélyezi, ha az megfelel a 4. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt feltételeknek, továbbá a közhasznú kölcsönző a 17/C. §-ban meghatározott mentort alkalmaz.
(2) Közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenység engedélyezése esetén
a) az 5. § (1) bekezdés c) pontját, a 6-7. §-t, valamint a 16. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontját nem kell alkalmazni,
b) a közhasznú kölcsönzőkről vezetett nyilvántartásnak, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által vezetett országos nyilvántartásnak a 8. § (5) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell tartalmaznia, fel kell benne tüntetni azonban a kölcsönző közhasznú jellegét.
17/C. § (1) A közhasznú kölcsönző a közfoglalkoztatottal a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyt legalább 60 napra létesíti. A közfoglalkoztatási jogviszony munkaerő-kölcsönzés céljára jön létre, de emellett lehetőség van arra, hogy a közhasznú kölcsönző a foglalkoztatottat a kikölcsönzések közötti időtartam alatt saját tevékenysége keretében is foglalkoztassa.
(2) A közhasznú kölcsönző által kölcsönbeadott közfoglalkoztatott nem foglalkoztatható olyan munkakörben, melynek ellátására törvény közalkalmazotti, közszolgálati, kormányzati szolgálati vagy állami szolgálati jogviszony létesítését írja elő.
(3) A közhasznú kölcsönző a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő kikölcsönzések közötti időtartam alatt köteles
a) a közfoglalkoztatottat képzésben részesíteni, vagy
b) a közfoglalkoztatott részére mentori szolgáltatás igénybevételét biztosítani.
(4) A képzés szakmai vagy foglalkoztatást elősegítő ismereteket nyújtó, intézményi akkreditációval rendelkező képző-intézményben folytatott képzés lehet. A sikeres vizsga eredményéről a résztvevők bizonyítványt vagy tanúsítványt kapnak.
(5) A mentori szolgáltatás célja, hogy a munkavégzésre való felkészüléshez, az önálló munkába álláshoz vagy a munkahelyen történő beilleszkedéshez személyes segítséget nyújtson a közfoglalkoztatott részére. Ennek érdekében a mentor a közfoglalkoztatottat
a) információkkal látja el az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott támogatásokat, ellátásokat, szolgáltatásokat, a munkaerőpiac jellemzőit érintően,
b) tájékoztatja a munkavégzésre irányadó alapvető munkavédelmi és munkaügyi szabályokról,
c) támogatja az együttműködéshez szükséges kapcsolati rendszer kialakításában és fenntartásában,
d) személyesen segíti a munkahelykeresés, a megfelelő képzés kiválasztása, a képzés eredményes elvégzése, az elhelyezkedést követő beilleszkedés terén,
e) segíti a foglalkoztatási szervvel való együttműködési kötelezettsége teljesítésében.
(6) Mentorként kizárólag a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról szóló jogszabályban előírt végzettséggel rendelkező személy foglalkoztatható.
(7) A közhasznú kölcsönző a 12. §-ban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség részeként tájékoztatást köteles adni a lebonyolított képzésekről, valamint a nyújtott mentori szolgáltatásról.
17/D. § (1) A közhasznú kölcsönző közfoglalkoztatási jogviszonyban álló közfoglalkoztatottakat csak a közfoglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott közfoglalkoztató részére kölcsönözhet.
(2) Ha a munkaerő-kölcsönzés
a) helyi vagy kisebbségi önkormányzat vagy azok társulása,
b) vallási közösség, civil szervezet,
c) költségvetési szerv, vagy
d) nonprofit gazdasági társaság
részére történik, a közhasznú kölcsönző és a kölcsönvevő közötti megállapodásban nem köthető ki magasabb kölcsönzési díj, mint a közfoglalkoztatási bér (közfoglalkoztatási garantált bér) járulék terhekkel növelt összege és a közhasznú kölcsönző által kapott, közfoglalkoztatás mobilitását szolgáló támogatás közötti különbözet.
(3) Közhasznú kölcsönző a közfoglalkoztatottak tekintetében külföldre irányuló munkaerő-kölcsönzési tevékenységet nem folytathat.


EGT-tagállamban bejegyzett vállalkozás munkaerő-kölcsönzési tevékenységére vonatkozó speciális szabályok



17/E. § Az új Mt. 215. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott, EGT-tagállamban bejegyzett vállalkozás magyarországi munkaerő-kölcsönzési tevékenységére e rendelet szabályait a 17/F. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
17/F. § (1) A kérelmező nyilvántartására a Budapest Főváros Kormányhivatala rendelkezik kizárólagos illetékességgel.
(2) A 4. § (1) bekezdés a) pontjában írt nyilvántartásba vételnek a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállamban kell teljesülnie. A nyilvántartásba vétel további feltétele, hogy a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállamban a rá irányadó jog szerint a vállalkozás jogosult legyen munkaerő-kölcsönzés folytatására.
(3) A 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott irodahelyiség az ott meghatározott feltételeken túl akkor tekinthető megfelelőnek, ha Magyarország területén található.
(4) Az 5. § (1) bekezdés a) pontjában írt, kérelemhez csatolandó okmánynak a vállalkozás székhelye szerinti EGT-tagállamban kell teljesülnie azzal, hogy a munkaerő-kölcsönzés folytatására vonatkozó, EGT-tagállam illetékes hatósága által kiállított dokumentum hiteles másolata és hiteles magyar fordítása csatolandó.
(5) Ha a kérelmező a (4) bekezdésben megjelölt dokumentumot azért nem tudja csatolni, mert a székhely szerinti EGT-tagállamban a munkaerő-kölcsönzési tevékenységre vonatkozóan nincs szükség engedélyezési vagy nyilvántartásba vételi eljárás lefolytatására, úgy a kérelmező erről a tényről nyilatkozik.
(6) A vagyoni biztosítékra vonatkozó szabályokat a székhely szerinti állam által a kölcsönzési tevékenységre előírt vagyoni biztosítéktól függetlenül kell teljesíteni. Külföldi pénzügyi intézménynél devizában lekötött vagyoni biztosíték számításánál a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, a letéti szerződés megkötésének napján érvényes középárfolyamot kell alapul venni.
(7) A kérelmezőre a rendelet 17/A-17/D. § nem alkalmazható.

Záró rendelkezések

18. § (1) E rendelet 2001. július 1-jén lép hatályba.
(1a) E rendeletnek az egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek jogharmonizációs és egyéb célú módosításáról szóló 335/2016. (XI. 11.) Korm. rendelet
a) 1. § (1) bekezdésével megállapított 2. § (1) bekezdés e) pontját,
b) 1. § (2) bekezdésével megállapított 4. § (1) bekezdését,
c) 1. § (3) bekezdésével megállapított 4/A. § (1) bekezdés a) pontját,
d) 1. § (4) bekezdésével megállapított 5. § (4) és (5) bekezdését,
e) 1. § (5) bekezdésével megállapított 8. § (4) bekezdését,
f) 1. § (7) bekezdésével megállapított 9. § (3) bekezdését,
g) 1. § (8) bekezdésével megállapított 12. §-át,
h) 1. § (9) bekezdésével megállapított 13. § (1) bekezdését,
i) 1. § (10) bekezdésével megállapított 16. § (1) bekezdés a) pont aa) pontját,
j) 1. § (11) bekezdésével megállapított 17/E-17/F. §-át,
k) 1. § (13) bekezdés b) és c) pontjával megállapított 6. §-át,
l) 1. § (14) bekezdésével és 1. mellékletével megállapított 1. számú melléklet d) pontját,
m) 1. § (15) bekezdésével és 2. mellékletével megállapított 3. számú melléklet II. pont 2. alpontját
a nyilvántartásba vett kölcsönbeadók és bejelentett munkaerő-közvetítők esetében is alkalmazni kell. A módosításoknak való megfelelést a módosítással érintett vállalkozásoknak a hatálybalépést66 követő három hónapon belül kell a nyilvántartó kormányhivatal felé igazolniuk. A kormányhivatal az igazolást elmulasztó munkaerő-kölcsönzőt törli a nyilvántartásból, magán-munkaközvetítőt eltiltja a tevékenység folytatásától és egyidejűleg törli a nyilvántartásból.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-ei 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(3)-(6) A 18. § (3)-(6) bekezdését a 118/2008. (V. 8.) Korm. rendelet 1. § 1063. pontja hatályon kívül helyezte.
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk