A nők az IT-iparban is csak a rosszabbul fizető állásokat kapják
Ha növekszik is a nők bevétele azzal, hogy hozzáférnek az eddig előlük elzárt szakmákhoz, területekhez, a torz munkamegosztási struktúrák miatt félő, hogy az IT-iparban is csak a rosszabbul fizető, „munkásabb”, de alacsonyabb státuszú területeket tudják megragadni. Az üvegplafon jelensége még fokozottabban, durvábban jelenik meg olyan területeken, ahol korábban nem voltak női dolgozók/vezetők.
Egy most publikált kutatás szerint a megkérdezett nők 53 százaléka gondolta azt, hogy nem indul a férfiakkal azonos esélyekkel egy vezető pozícióért, ugyanakkor 60 százalékuk hitt abban, hogy a digitális technológiák segítségével előbbre tudnak lépni a ranglétrán. A Roland Berger Kutatóintézet Digitális egyenjogúság című tanulmánya arra keresi a választ, hogyan tud a digitalizáció hozzájárulni a munkahelyen a női egyenjogúsághoz.
A ‘Digitális egyenjogúság - Nők a digitális forradalomban' című tanulmány többek között arra kereste a választ, milyen új lehetőséget ad a nőknek a digitális világba való belépés. A kutatás során 3000 embert kérdeztek meg több mint 60 országban - amelyből Magyarország ugyan kimaradt, de Kelet-Európa több országa képviseltette magát - kérdőíves módszerrel vizsgálta a véleményeket 2016 októbere és decembere között. A kérdések a munka világába való belépésre, a karrierépítésre és a vezetői pozícióba kerülésre vonatkoztak.
Mi jellemző a „digitális nőkre”?
Bár nagy a különbség aközött, hogy valaki csak részt vesz a netes világban, aktívan használ eszközöket, alkalmazásokat, vagy esetleg a munkája során fejleszti is azokat, ezek mindegyike „digitális nőkre” vonatkozó jellemző a kutatás alapján.
A különbségek inkább az ebben az egész halmazon belül mutatkoznak. A megkérdezettek szerint például, nincs különbség abban, hogy a digitális területen dolgozó ember nő vagy férfi. Azt a megállapítást, miszerint a férfiak és a nők egyenlő feltételekkel vehetnek részt a digitális gazdaságban, az az érdekes adat támasztja alá a kutatást végzők szerint, miszerint a nők által indított start-up vállalkozások gyakorta sikeresebbek, mint férfiaké. A pozitív megállapítások ellenére azonban még mindig él a nemekhez kötődő sztereotípia. Ha a férfiakhoz társítjuk a digitális jelzőt, akkor a technológiai képességeikre asszociálunk, míg a nők esetében a jóval finomabb kommunikációs és kapcsolattartási aspektusokra gondolunk - a felmérés adatai szerint.
A karrierépítéshez hosszútávon szükség van a digitális technológiákra
A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a digitalizáció pozitív hatással lehet a nők karrierjére. Mindkét nem képviselőinek közel háromnegyede úgy gondolja, hogy a digitális technológiák elterjedése megkönnyíti a nők számára a szakmai előrelépést. Továbbá a nők úgy vélik, hogy a digitális technológiák segítségével meg tudják mutatni különleges kvalitásaikat, ugyanis 72 százalékuk szerint a nők és a férfiak által kivitelezett digitális projektek többnyire csak a menedzselési stílusban különböznek egymástól.
A digitális technológia pozitív hatásai mellett az üvegplafon továbbra is létezik
Amikor a vezetői pozíció betöltésének kérdésére került sor, a férfiak és a nők ellentétes véleményen voltak. A nők 53 százaléka vélte úgy, hogy nem indulnak egyenlő esélyekkel a felsővezetői pozíciókért, míg a férfiak 66 százaléka az ellenkezőjéről volt meggyőződve. A nők 66 százaléka úgy gondolta: a nemük valószínűleg vagy biztosan, de befolyásolja a szakmai sikerüket. A legoptimistábbak azok a nők voltak, akik már elértek egy bizonyos pozíciót. A pesszimista vélemények többnyire azoktól a fiatalabb válaszadóktól érkeztek, akik nem látnak maguk előtt pozitív női példát.
Magyarország még Kelet-Európában is speciális, nagyon erősen „üvegplafon által meghatározott módon” működik, mondta a HR Portálnak Keveházi Kata, a Jól-lét Alapítvány vezetője. A nyugati, ágazati meghatározottsághoz képest való lemaradásunk ugyanolyan, de a megbecsültség egészen más szintű idehaza. „Lengyelországban hagyományosan magasabb szintű a nők elismertsége, sokkal több a véleményformáló személyiség, így több nőt találunk tényleges hatalommal járó vezetői pozícióban szemben Magyarországgal, ahol még ritka, bár azért egyre több az első számú vezető”-mutatott egy közeli példát az egyenjogúsággal foglalkozó szakember.
Az IT-világ azonban abban a tekintetben speciális területté vált, ahol nagyon figyelnek arra a döntéshozók, hogy meglegyen a nemek társadalmilag is meghatározott aránya, mivel a felhasználók fele is ma már nő. Ebben az iparágban rájöttek arra, hogy nagyon erős mezőnye van a női munkavállalóknak, akiket érdemes behozni a rendszerbe, a meglévő vállalati szervezetekbe. Kiváló szakmai felkészültség, és nagyon új szempontrendszer érkezik velük együtt. Magyarországon is van egy-két nagynevű IT szervezet, amelynek az első embere nő. De őket inkább csak ritka kivételnek tekinti a szakember, és nem általános a jelenségnek. Ezek a cégek ugyanis az anyavállalat elvárásai miatt kifejezetten törekednek a női vezetők arányának növelésére.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A nők az IT-iparban is csak a rosszabbul fizető állásokat kapják
2. oldal - Az esély forradalmi
A ‘Digitális egyenjogúság - Nők a digitális forradalomban' című tanulmány többek között arra kereste a választ, milyen új lehetőséget ad a nőknek a digitális világba való belépés. A kutatás során 3000 embert kérdeztek meg több mint 60 országban - amelyből Magyarország ugyan kimaradt, de Kelet-Európa több országa képviseltette magát - kérdőíves módszerrel vizsgálta a véleményeket 2016 októbere és decembere között. A kérdések a munka világába való belépésre, a karrierépítésre és a vezetői pozícióba kerülésre vonatkoztak.
Mi jellemző a „digitális nőkre”?
Bár nagy a különbség aközött, hogy valaki csak részt vesz a netes világban, aktívan használ eszközöket, alkalmazásokat, vagy esetleg a munkája során fejleszti is azokat, ezek mindegyike „digitális nőkre” vonatkozó jellemző a kutatás alapján.
A különbségek inkább az ebben az egész halmazon belül mutatkoznak. A megkérdezettek szerint például, nincs különbség abban, hogy a digitális területen dolgozó ember nő vagy férfi. Azt a megállapítást, miszerint a férfiak és a nők egyenlő feltételekkel vehetnek részt a digitális gazdaságban, az az érdekes adat támasztja alá a kutatást végzők szerint, miszerint a nők által indított start-up vállalkozások gyakorta sikeresebbek, mint férfiaké. A pozitív megállapítások ellenére azonban még mindig él a nemekhez kötődő sztereotípia. Ha a férfiakhoz társítjuk a digitális jelzőt, akkor a technológiai képességeikre asszociálunk, míg a nők esetében a jóval finomabb kommunikációs és kapcsolattartási aspektusokra gondolunk - a felmérés adatai szerint.
A karrierépítéshez hosszútávon szükség van a digitális technológiákra
A megkérdezettek egyetértettek abban, hogy a digitalizáció pozitív hatással lehet a nők karrierjére. Mindkét nem képviselőinek közel háromnegyede úgy gondolja, hogy a digitális technológiák elterjedése megkönnyíti a nők számára a szakmai előrelépést. Továbbá a nők úgy vélik, hogy a digitális technológiák segítségével meg tudják mutatni különleges kvalitásaikat, ugyanis 72 százalékuk szerint a nők és a férfiak által kivitelezett digitális projektek többnyire csak a menedzselési stílusban különböznek egymástól.
A digitális technológia pozitív hatásai mellett az üvegplafon továbbra is létezik
Amikor a vezetői pozíció betöltésének kérdésére került sor, a férfiak és a nők ellentétes véleményen voltak. A nők 53 százaléka vélte úgy, hogy nem indulnak egyenlő esélyekkel a felsővezetői pozíciókért, míg a férfiak 66 százaléka az ellenkezőjéről volt meggyőződve. A nők 66 százaléka úgy gondolta: a nemük valószínűleg vagy biztosan, de befolyásolja a szakmai sikerüket. A legoptimistábbak azok a nők voltak, akik már elértek egy bizonyos pozíciót. A pesszimista vélemények többnyire azoktól a fiatalabb válaszadóktól érkeztek, akik nem látnak maguk előtt pozitív női példát.
Magyarország még Kelet-Európában is speciális, nagyon erősen „üvegplafon által meghatározott módon” működik, mondta a HR Portálnak Keveházi Kata, a Jól-lét Alapítvány vezetője. A nyugati, ágazati meghatározottsághoz képest való lemaradásunk ugyanolyan, de a megbecsültség egészen más szintű idehaza. „Lengyelországban hagyományosan magasabb szintű a nők elismertsége, sokkal több a véleményformáló személyiség, így több nőt találunk tényleges hatalommal járó vezetői pozícióban szemben Magyarországgal, ahol még ritka, bár azért egyre több az első számú vezető”-mutatott egy közeli példát az egyenjogúsággal foglalkozó szakember.
Az IT-világ azonban abban a tekintetben speciális területté vált, ahol nagyon figyelnek arra a döntéshozók, hogy meglegyen a nemek társadalmilag is meghatározott aránya, mivel a felhasználók fele is ma már nő. Ebben az iparágban rájöttek arra, hogy nagyon erős mezőnye van a női munkavállalóknak, akiket érdemes behozni a rendszerbe, a meglévő vállalati szervezetekbe. Kiváló szakmai felkészültség, és nagyon új szempontrendszer érkezik velük együtt. Magyarországon is van egy-két nagynevű IT szervezet, amelynek az első embere nő. De őket inkább csak ritka kivételnek tekinti a szakember, és nem általános a jelenségnek. Ezek a cégek ugyanis az anyavállalat elvárásai miatt kifejezetten törekednek a női vezetők arányának növelésére.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - A nők az IT-iparban is csak a rosszabbul fizető állásokat kapják
2. oldal - Az esély forradalmi
Újra zajlik a versengés az álommelóért