Jár, de nem mindig jut garantált bérminimum a vagyonőrnek
Bár megfigyelhető béremelkedés is, egyre többen távoznak a vagyonőr ágazatból, vagy az országból. Összességében fásultak és csórók a vagyonőrök, mert a fejük felett kötött megállapodások és a készenléti jellegű munkakör miatt sok esetben nem kapják meg a nekik járó garantált bérminimumnak megfelelő fizetést. Tegnap történt, hogy közel 10 millió forintot ítélték meg első fokon egy vagyonőrnek egy a készenléti jelleget érintő munkaügyi perben. Utánajártunk a G4S-nél alkalmazott LEGO-s vagyonőr panaszának is.
A vagyonőrök alacsony bére a cégek közötti megállapodáson is múlik, például akkor, ha a megbízó nem hajlandó annyit fizetni a vagyonőröket biztosító munkáltatónak, amennyiből az ki tudná gazdálkodni a garantált bérminimum összegét. Ez minden vagyonőrnek jár, ugyanis a személy és vagyonőri munkakör több fajta középfokú szakképesítésekkel tölthető be.
Ezzel összefüggésben kérdeztük Farkas Pétert, a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökét: „Ha pl. ezer forintot fizet a megrendelő óránként, és hasznot is szeretne a vagyonőröket közvetítő cég, akkor azt csak a közterhek megvonásával teheti meg. Igaz, ezután büntetőjogi felelőssége lesz előbb, vagy utóbb. A tapasztalatok alapján gyakran a minimálbért akarják csak megadni a munkavállalónak, és összetévesztik a portás munkakört a vagyonőrivel, mert ez két külön FEOR számú munkakör, és az előbbinek a minimálbér jár, utóbbinak meg a bérminimum, mert OKJ-s középfokú végzettség” - mondta el Farkas Péter.
A vagyonőröknek hivatalosan heti 40 órát lehetne dolgozni, és túlórákkal együtt is maximum 48-at, ha nem készenléti jellegű a munkakör. Farkas Péter, a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a készenléti jelleggel kapcsolatban elmondta, hogy a megbízási szerződésben és az őrutasításban is le kell ezeket fektetni, hogy a szolgálat alacsony intenzitású, azaz nem jár fokozott fizikai, pszichikai aktivitással, és a teljes munkaidő egyharmadában ténylegesen pihenhet a munkavállaló, és véletlenül se kell munkát végeznie a rendkívüli helyzetet kivéve.
„Tegnap, április 11-én munkaügyi pert nyertünk, melyben a készenléti jelleg volt a kérdés. A vagyonőr kolléga közel 10 millió Ft-ot nyert meg első fokon az elmaradt munkabér, túlórapótlékok, szabadságpénzek, költségtérítések stb. miatt, és ebbe még nincs benne a késedelmi kamat, hiszen 6 éves ügyről van szó” - mondta el a HR Portálnak Farkas Péter.
Kifejtette, hogy a Munkaügyi Bíróság készenléti jellegűnek tekintette a munkakört, ezért a műszakpótlékokat nem ítélte meg, viszont figyelembe vette az ide vonatkozó EU irányelveket, melyekre szerint heti 40 órát lehet legfeljebb dolgoztatni, és a túlóra is legfeljebb egyszeri 8 óra lehet. Így a bíróság a heti 40 óra felett, de legfeljebb 48 óráig 50 százalékos túlóra pótlékot ítélet meg, viszont 48 óra felett megítélte a 100 százalékos túlórapótlékokat, és a vasárnapi pótlékokat is - mondta el lapunknak.
„Ebből is látszik, hogy nincs összhangban a hazai jogszabályozás a nemzetközivel. Az alperes pont a kiadásait akarta csökkenteni azzal, hogy a készenléti jelleghez ragaszkodott, de ellentételezésre került a másikkal” - mondta Farkas Péter.
Farkas Péter elmondta, hogy a panaszok száma a munkavállalók számához hasonlóan csökkent a korábbiakhoz képest, mert belefáradtak az emberek a „mókuskerék” effektusba, és inkább átmennek másik szakmába, vagy külföldre menekülnek, ahol akár a tízszeresét is megkaphatják, mint itthon.
„A színlelt alvállalkozási szerződésnek, és a munkaerő-kölcsönzés manipulációjának, azaz a fiktív cégláncolatnak köszönhetően a cégek döntik el az órabér mértékét, de már nem annyira, mint régen, mert túl sokan hagyták el a szakmát, és munkaerőhiány alakult ki. Így emelni voltak kénytelenek feketén is, de figyelembe véve az új biztonsági kockázatokat, ezt tovább kell majd emelniük, mert rákényszerülnek arra, hogy minőségi munkaerejük legyen, és ne csak egy látszat szolgáltatás” - fejtette ki Farkas.
Az egyes szakmai érdekkörök a magánbiztonságot bele akarják vonni például a migráció elleni küzdelembe, de Farkas szerint ehhez sokkal jobban képzett és alkalmasabb emberek kellenek, mint eddig. Úgy ítéli meg, hogy hol ezt nem látják be, ott marad az, ami 10-20 éve is volt, és majd egy esetleges rendkívüli esemény és károk bekövetkezte után gondolják újra a dolgokat.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Jár, de nem mindig jut garantált bérminimum a vagyonőrnek
2. oldal - Nem egy tipikus LEGO-álom
Ezzel összefüggésben kérdeztük Farkas Pétert, a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnökét: „Ha pl. ezer forintot fizet a megrendelő óránként, és hasznot is szeretne a vagyonőröket közvetítő cég, akkor azt csak a közterhek megvonásával teheti meg. Igaz, ezután büntetőjogi felelőssége lesz előbb, vagy utóbb. A tapasztalatok alapján gyakran a minimálbért akarják csak megadni a munkavállalónak, és összetévesztik a portás munkakört a vagyonőrivel, mert ez két külön FEOR számú munkakör, és az előbbinek a minimálbér jár, utóbbinak meg a bérminimum, mert OKJ-s középfokú végzettség” - mondta el Farkas Péter.
Közel 10 millió forintot ítélt meg egy vagyonőrnek a Munkaügyi Bíróság
A vagyonőröknek hivatalosan heti 40 órát lehetne dolgozni, és túlórákkal együtt is maximum 48-at, ha nem készenléti jellegű a munkakör. Farkas Péter, a Magánbiztonsági Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke a készenléti jelleggel kapcsolatban elmondta, hogy a megbízási szerződésben és az őrutasításban is le kell ezeket fektetni, hogy a szolgálat alacsony intenzitású, azaz nem jár fokozott fizikai, pszichikai aktivitással, és a teljes munkaidő egyharmadában ténylegesen pihenhet a munkavállaló, és véletlenül se kell munkát végeznie a rendkívüli helyzetet kivéve.
„Tegnap, április 11-én munkaügyi pert nyertünk, melyben a készenléti jelleg volt a kérdés. A vagyonőr kolléga közel 10 millió Ft-ot nyert meg első fokon az elmaradt munkabér, túlórapótlékok, szabadságpénzek, költségtérítések stb. miatt, és ebbe még nincs benne a késedelmi kamat, hiszen 6 éves ügyről van szó” - mondta el a HR Portálnak Farkas Péter.
Kifejtette, hogy a Munkaügyi Bíróság készenléti jellegűnek tekintette a munkakört, ezért a műszakpótlékokat nem ítélte meg, viszont figyelembe vette az ide vonatkozó EU irányelveket, melyekre szerint heti 40 órát lehet legfeljebb dolgoztatni, és a túlóra is legfeljebb egyszeri 8 óra lehet. Így a bíróság a heti 40 óra felett, de legfeljebb 48 óráig 50 százalékos túlóra pótlékot ítélet meg, viszont 48 óra felett megítélte a 100 százalékos túlórapótlékokat, és a vasárnapi pótlékokat is - mondta el lapunknak.
„Ebből is látszik, hogy nincs összhangban a hazai jogszabályozás a nemzetközivel. Az alperes pont a kiadásait akarta csökkenteni azzal, hogy a készenléti jelleghez ragaszkodott, de ellentételezésre került a másikkal” - mondta Farkas Péter.
Biztonsági kockázat az alacsony bér
Farkas Péter elmondta, hogy a panaszok száma a munkavállalók számához hasonlóan csökkent a korábbiakhoz képest, mert belefáradtak az emberek a „mókuskerék” effektusba, és inkább átmennek másik szakmába, vagy külföldre menekülnek, ahol akár a tízszeresét is megkaphatják, mint itthon.
„A színlelt alvállalkozási szerződésnek, és a munkaerő-kölcsönzés manipulációjának, azaz a fiktív cégláncolatnak köszönhetően a cégek döntik el az órabér mértékét, de már nem annyira, mint régen, mert túl sokan hagyták el a szakmát, és munkaerőhiány alakult ki. Így emelni voltak kénytelenek feketén is, de figyelembe véve az új biztonsági kockázatokat, ezt tovább kell majd emelniük, mert rákényszerülnek arra, hogy minőségi munkaerejük legyen, és ne csak egy látszat szolgáltatás” - fejtette ki Farkas.
Az egyes szakmai érdekkörök a magánbiztonságot bele akarják vonni például a migráció elleni küzdelembe, de Farkas szerint ehhez sokkal jobban képzett és alkalmasabb emberek kellenek, mint eddig. Úgy ítéli meg, hogy hol ezt nem látják be, ott marad az, ami 10-20 éve is volt, és majd egy esetleges rendkívüli esemény és károk bekövetkezte után gondolják újra a dolgokat.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Jár, de nem mindig jut garantált bérminimum a vagyonőrnek
2. oldal - Nem egy tipikus LEGO-álom
Balogh Levente: általában a kitűnő tanulókból lesznek a menedzserek, a 3-as 4-es tanulókból a vállalkozók