kapubanner for mobile
Megjelent: 6 éve

Mi lesz veled HR?

Vajon a HR sok helyen még mindig egy klasszikusan működő személyzeti osztály (értsd: adminisztratív végrehajtó egység), vagy inkább az „Ulrich-modell” szerinti stratégiai résztvevője a társaság irányításának? És vajon, aki a HR-t választja jövőjének, az tudja-e, hogy valójában mit választ? Erről elmélkedik Andó Ildikó, független vezetési és humán tanácsadó, üzleti coach a HR Blogon.

A Pénzcentrum oldalán az „Aki válaszol” című rovatban HR vezetőkkel olvashatók interjúk. Ezeknek az interjúknak visszatérő kérdése, hogy vajon az adott vállalatnál a HR egy klasszikusan működő személyzeti osztály (értsd: adminisztratív végrehajtó egység), vagy inkább az „Ulrich-modell” szerinti stratégiai résztvevője a társaság irányításának?

Aki véletlenül még nem hallott volna az Ulrich-modellről, annak javaslom „A HR jövője” című könyvet. Hasznos olvasmány.

Az Ulrich-modell előzményeiről annyit, hogy az „átkosban” (fiatalabbak kedvéért ez a rendszerváltás előtti időszak), a HR-t még személyügynek nevezték, és ezé az osztályé volt az egyik legerősebb pozíció a szocialista nagyvállalati érában. Úgyis mondhatnám, hogy a személyügyi igazgató élet és halál uraként funkcionált, azaz ő maga büntetett vagy jutalmazott, felvett vagy kirúgott. Mindenkiről tudott mindent, és bárkit megszorongathatott, ha az államérdek úgy kívánta.

Aztán az 1990-es évek rendszerváltása elhozta a vállalatok vezetőinek is a szabadságot. Végre megtehették, hogy ők maguk döntsenek a munkatársaik felől, ne pedig egy arra érdemtelen kényúr rángassa saját szájíze szerint a személyzeti szálat. Mindez azonban oda is vezetett, hogy a személyügy elvesztette addigi korlátlan hatalmát, és attól fogva humán erőforrás menedzsment néven (röviden HR) alaposan megnyirbált hatáskörrel, kvázi a vállalatot kiszolgáló szervezetként folytatta a pályafutását.

A HR-nek ebben a lefokozott életszakaszában született meg az Ulrich-modell. Világra jövetele azt is jelzi, hogy a HR szervezetek megítélése a 2000-es évek elején nem csupán idehaza, hanem a nyugati üzleti világban sem volt örömteli. Ugyanis, ha az lett volna, akkor Ulrichnak és társainak nem kellett volna szorgalmaznia, hogy a HR ébredjen fel végre Csipkerózsika álmából, vegyen erőt magán, és szerezzen magának egy széket a vállalati stratégiaalkotók asztalánál.

„A HR jövője” című könyv 2006-ban jelent meg Magyarországon. Hogy azóta elnyerte-e a HR vágyva-vágyott stratégiai partneri pozícióját? Nem állítanám. Persze azt sem, hogy egyáltalán nincsenek nálunk olyan cégek, ahol ütőképes és elismert a humán.

De mit mondhatunk a HR jövőjéről 2018-ban?

Mostanában gyakran találkozom olyan fiatalokkal, akik HR-t tanulnak. A legtöbben lányok, és azért választják ezt a szakmát, mert emberekkel szeretnének foglalkozni. Legalábbis ezt állítják. Ez nagyon szép. Azonban a HR nevében nem véletlenül szerepel a menedzsment szó. A menedzsment pedig üzlet, és nem gondoskodás.

Tudom, hogy manapság népszerű a gondoskodó HR. És ez valóban lényeges tulajdonság. Ahhoz azonban, hogy a humán szervezet a stratégiaalkotók között foglalhasson helyet, más kompetenciák is szükségeltetnek. Mert elengedhetetlen, hogy a HR-es empátiával forduljon a munkatársai felé, de ez nem ad felmentést az alól, hogy ne legyen képes a felső vezetők között kiharcolni a szakmai javaslata elfogadását. Nyilvánvalóan ehhez az is kell, hogy az a javaslat meggyőző legyen. A javaslat pedig akkor lesz meggyőző, ha a HR-es legalább annyira vagy még jobban ért az üzlethez, mint amennyire a pedagógiához vagy a pszichológiához.

S hogy milyenek a HR számára a kilátások?

Folytatás a HR Blogon.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Ezek az új szakmák és szakterületek ígérnek magas jövedelmet a közeljövőben

A jövőbe nem látunk, de azt már tudjuk, hogy a jövőben milyen új állások és iparágak jelennek meg, hiszen közülük több már ma is létező és... Teljes cikk

Elrendelhet a munkáltató kötelező túlórát?

Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a... Teljes cikk

Szabadság gyerekkel

A családosok körüli kimondott vagy kimondatlan konfliktus - több a szabadságuk, gyakrabban hiányoznak a gyerek betegsége miatt - vezetői kihívás is a... Teljes cikk