kapubanner for mobile
Megjelent: 6 éve

2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról - VI. fejezet

A BEFOGADÁSI FELTÉTELEK, A MENEKÜLTÜGYI ŐRIZET; A MENEKÜLT, AZ OLTALMAZOTT, A BEFOGADOTT, VALAMINT A MENEDÉKES ELLÁTÁSA ÉS TÁMOGATÁSA

A befogadási feltételek

26. § (1) A befogadási feltételek magukba foglalják a befogadás anyagi feltételeit, valamint az elismerését kérő mozgásszabadságával, egészségügyi és szociális ellátásával, valamint oktatásával kapcsolatos valamennyi, törvényben és kormányrendeletben meghatározott jogosultságot és intézkedést.
(2) Az elismerését kérő - ha a Kormány rendeletében meghatározottak szerint rászorult (a továbbiakban: rászorult) - térítésmentesen jogosult az e törvényben és más jogszabályban meghatározott befogadási feltételekre.
(3) Ha az elismerését kérő - különösen tartós munkavállalása esetén - nem minősül rászorultnak, a menekültügyi hatóság megkövetelheti a befogadás anyagi feltételeinek, illetve az egészségügyi ellátás költségeinek részben vagy egészben történő megtérítését.
(4) Ha bebizonyosodik, hogy az elismerését kérő rendelkezett a befogadás anyagi feltételei, illetve az egészségügyi ellátás fedezetével, miközben ezeket számára a (2) bekezdés alapján a menekültügyi hatóság biztosította, a menekültügyi hatóság elrendelheti az elismerését kérő számára a költségek visszatérítését.
(5) Az e törvény alapján jogtalanul felvett ellátások és szolgáltatások összege adók módjára behajtható köztartozásnak minősül. Az e törvény alapján biztosított, jogtalanul felvett ellátások és szolgáltatások összegének visszafizetése érdekében, az önkéntes visszafizetés elmaradása esetén a menekültügyi hatóság elrendeli a visszafizetendő összeg behajtását.
27. § Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, az elismerését kérő az elismerés iránti kérelem benyújtását követően a menekültügyi eljárás jogerős lezárásig az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott, az egészségi állapotának megfelelő és alapszükségleteit kielégítő befogadás anyagi feltételeire és egyéb támogatásokra jogosult.
28. § A befogadás anyagi feltételeit a menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérő részére is biztosítani kell.
29. § A befogadási feltételek biztosítása során figyelemmel kell lenni a különleges bánásmódot igénylő személy sajátos szükségleteire.
29/A. § Az elismerését kérő az egészségügyi alapellátásról szóló törvény szerinti alapellátásra, a külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra pedig az e törvényben, valamint a Kormány rendeletében meghatározott szabályok szerint jogosult.

A befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása

30. § (1) Az elismerését kérő számára biztosított, a befogadás anyagi feltételei korlátozhatók, illetve - kivételes és kellően indokolt esetben - megvonhatók, ha az elismerését kérő
a) A 30. § (1) bekezdés a) pontját a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (8) bekezdés a) pontja hatályon kívül helyezte.
b) a számára engedélyezett magánszállásról ismeretlen helyre távozott, és az eltávozástól számítva tizenöt nap eltelt,
c) ismételten, változatlan ténybeli alapon nyújt be elismerés iránti kérelmet,
d) a menekültügyi eljárással összefüggő jelentkezési kötelezettségének nem tesz eleget, nem szolgáltat adatot vagy információt, illetve a személyes meghallgatásokon nem jelenik meg, vagy
e) elhallgatta, hogy pénzforrásokkal rendelkezik, és így jogtalanul vette igénybe a befogadás anyagi feltételeit.
(2) A menekültügyi hatóság szankcióként más szálláshelyet jelölhet ki, ha az elismerését kérő
a) a kijelölt szálláshelyen irányadó magatartási szabályokat súlyosan megszegi, vagy
b) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít.
(3) A befogadás anyagi feltételeit korlátozó vagy megvonó döntés meghozatala során
a) a menekültügyi hatóságnak figyelemmel kell lennie az elismerését kérő egyéni helyzetére, különös tekintettel a különleges bánásmódot igénylő személyekre, továbbá
b) a korlátozásnak vagy megvonásnak arányban kell állnia az elkövetett szabályszegéssel.
(4) A sürgősségi egészségügyi ellátást a befogadás anyagi feltételeinek az (1) bekezdés szerinti korlátozása vagy megvonása esetében is biztosítani kell. Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés alapján a különleges bánásmódot igénylő személy elhelyezési jogosultságát megvonta, a menekültügyi hatóság intézkedik a menedékkérő más formában, a szociális intézményrendszer keretében történő elhelyezése iránt.
(5) A befogadás anyagi feltételeinek korlátozásáról vagy megvonásáról, illetve a (2) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményről a menekültügyi hatóság határozattal dönt.
(6) A menekültügyi hatóság az (1)-(2) bekezdés alapján hozott döntése meghozatala során mérlegeli a korlátozás vagy megvonás, illetve a (2) bekezdés alapján hozott döntés alapjául szolgáló cselekmény súlyát, figyelemmel a cselekmény által esetlegesen okozott kárra is.
(7) Ha a befogadás anyagi feltételeinek korlátozása vagy megvonása alapjául szolgáló okok elhárultak, a menekültügyi hatóság az elismerését kérő egyéni helyzetének mérlegelését követően a befogadás korlátozott vagy megvont anyagi feltételeit - határozattal - újból biztosíthatja.
31. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 30. § (1) bekezdése alapján a befogadás anyagi feltételeit korlátozta vagy megvonta, illetve a 30. § (2) bekezdés alapján döntött, az erről rendelkező határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(2)7 A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozatban foglaltak végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(3) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított hat munkanapon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(4) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

A menekültügyi őrizet

31/A. §78 (1)79 A menekültügyi hatóság a menekültügyi eljárás lefolytatása, illetve a dublini átadás biztosítása céljából - a 31/B. §-ban meghatározott korlátozások figyelembevétele mellett - menekültügyi őrizetbe veheti azt az elismerését kérőt, akinek tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerés iránti kérelem benyújtásán alapul, ha
a) az elismerését kérő személyazonossága, illetve állampolgársága nem tisztázott, ennek megállapítása érdekében,
b) az elismerését kérő kiutasítása iránt eljárás folyik és objektív kritériumok alapján bizonyítható - ide értve, hogy a kérelmezőnek ezt megelőzően lett volna lehetősége nemzetközi védelem iránti kérelmet előterjeszteni -, vagy alapos okkal feltételezhető, hogy a kérelmező kizárólag azért folyamodik nemzetközi védelemért, hogy késleltesse vagy meghiúsítsa a kiutasító határozat végrehajtását,
c) a menedékjog iránti kérelem alapjául szolgáló tények és körülmények megállapítása érdekében, ha e tények és körülmények az őrizet mellőzése esetén - különösen amennyiben az elismerést kérő szökésének veszélye fennáll - nem megállapíthatók,
d) az elismerését kérő őrizetbe vétele a nemzetbiztonság vagy a közrend védelme érdekében szükséges,
e) a kérelem előterjesztésére repülőtéri eljárásban került sor, vagy
f) a dublini átadási eljárások biztosítása érdekében szükséges, és komoly veszély áll fenn a szökésre.
(1a) A dublini átadás végrehajtása érdekében a menekültügyi hatóság menekültügyi őrizetbe veheti azt a külföldit, aki Magyarországon menedékjog iránti kérelmet nem terjesztett elő, és esetében dublini átadásnak van helye.
(1b) Az (1a) bekezdés alapján őrizetbe vett külföldire a menekültügyi őrizet időtartama alatt az elismerését kérőre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandók. A menekültügyi őrizet megszüntetését, továbbá az átadás meghiúsulását követően az idegenrendészeti szabályok alkalmazásának van helye.
(2) A menekültügyi őrizet elrendelésére egyedi mérlegelés esetén és kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak célja a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával nem biztosítható.
(3) A menekültügyi őrizet elrendelése előtt a menekültügyi hatóság mérlegeli, hogy az (1) vagy az (1a) bekezdés szerinti cél a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával biztosítható-e.
(4) A 2. § l) pont lc) alpontja szerinti intézkedés önállóan vagy a 2. § l) pont la), illetve lb) alpontjában meghatározott intézkedésekkel párhuzamosan is elrendelhető.
(5) A menekültügyi őrizetet határozattal kell elrendelni, és azt a közléssel egyidejűleg végre kell hajtani.
(6) Menekültügyi őrizet legfeljebb hetvenkét órára rendelhető el. A menekültügyi hatóság a menekültügyi őrizet hetvenkét órán túli meghosszabbítását az elrendeléstől számított huszonnégy órán belül indítványozhatja az őrizet helye szerint illetékes járásbíróságnál. A bíróság legfeljebb hatvan nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely időtartam a menekültügyi hatóság kezdeményezésére újabb legfeljebb hatvan nappal hosszabbítható meg. A menekültügyi hatóság őrizet meghosszabbítására irányuló indítványt többször is előterjeszthet úgy, hogy az őrizet teljes időtartama nem haladhatja meg a hat hónapot. A meghosszabbításra vonatkozó indítványnak a meghosszabbítás esedékességének napját megelőzően legalább nyolc munkanappal kell megérkeznie a bírósághoz. A menekültügyi hatóság az indítványát köteles megindokolni.
(7) A menekültügyi őrizet hat hónapnál - a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetében harminc napnál - nem tarthat tovább.
(8) A menekültügyi őrizetet haladéktalanul meg kell szüntetni, ha
a) az elrendelésétől számítva hat hónap - a kiskorú gyermekkel rendelkező család esetében harminc nap - eltelt,
b) az elrendelésének oka megszűnt,
c) megállapításra kerül, hogy az őrizetbe vett elismerését kérő kísérő nélküli kiskorú,
d) az őrizetbe vett elismerését kérő egészségügyi állapota miatt huzamos kórházi kezelést igényel,
e) a dublini eljárásban történő átadás vagy visszaadás (a továbbiakban: dublini átadás) végrehajtásának feltételei biztosítottak, vagy
f) nyilvánvalóvá válik, hogy a dublini átadást nem lehet végrehajtani.
(9) A menekültügyi őrizetnek a (8) bekezdés a), c), d), illetve f) pontja alapján történő megszüntetése esetén a menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára kijelölt tartózkodási helyet rendel el.
(10) A menekültügyi őrizetet a menekültügyi hatóság - az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közreműködésével - az erre a célra kijelölt, az őrizet végrehajtására szolgáló intézményben hajtja végre.
31/B. § (1) Nem rendelhető el menekültügyi őrizet kizárólag azon az alapon, hogy az elismerését kérő elismerés iránti kérelmet terjesztett elő.
(2) Nem rendelhető el menekültügyi őrizet a kísérő nélküli kiskorú elismerését kérővel szemben.
(3) A menekültügyi őrizet kiskorú gyermekkel rendelkező családdal szemben csak végső intézkedésként, a gyermek mindenekfelett álló érdekét elsődlegesen figyelembe véve rendelhető el.
31/C. § (1) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazására, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésére irányuló eljárás felfüggesztését nem kérheti.
(2) A rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazását, illetve a menekültügyi őrizetet elrendelő határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.
(3) Az elismerését kérő a rendelkezésre állást biztosító intézkedés alkalmazásával, illetve a menekültügyi őrizet elrendelésével szemben kifogással élhet.
(4) A kifogást az elismerését kérő tartózkodási helye szerint illetékes járásbíróság nyolc napon belül bírálja el.
(5) A bíróság döntése alapján az elmulasztott intézkedést pótolni kell, illetve a jogsértő állapotot meg kell szüntetni.
31/D. § (1) A bíróság a kifogás elbírálásával, valamint a menekültügyi őrizet meghosszabbításával kapcsolatos eljárásában egyesbíróként jár el, és végzéssel határoz.
(2) Ha a bíróság a kifogást vagy az indítványt elutasította, ugyanazon alapon újabb kifogás vagy indítvány előterjesztésének nincs helye.
(3) A bírósági eljárás során az elismerését kérőt csak jogi képviselő képviselheti.
(4) A bíróság az elismerését kérő számára ügygondnokot rendel ki, ha az a magyar nyelvet nem ismeri és képviseletéről meghatalmazott útján nem tud gondoskodni.
(5) Személyes meghallgatást kell tartani - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel -
a) a menekültügyi őrizet tartamának a bíróság részéről történő első, hetvenkét órán túli meghosszabbításakor, valamint
b) a kifogással, illetve a menekültügyi őrizet további meghosszabbításával kapcsolatos eljárásban, ha személyes meghallgatását az érintett kéri.
(6) A meghallgatást az elismerését kérő jogi képviselője távollétében is meg lehet tartani.
(6a) A meghallgatást az őrizet helyén kell megtartani, amennyiben annak feltételei az őrizet helyén adottak.
(7) A személyes meghallgatást a bíróság mellőzheti, ha
a) az elismerését kérő a megjelenésre fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátása miatt képtelen, vagy
b) a kifogás vagy az indítvány nem a jogosulttól származik.
(8) A személyes meghallgatáson az elismerését kérő, illetve a menekültügyi hatóság a bizonyítékait írásban előterjesztheti vagy szóban előadhatja. A jelenlevőknek módot kell adni arra, hogy a bizonyítékokat - jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - megismerjék. Ha az elismerését kérő, illetve az indítványozó menekültügyi hatóság képviselője nem jelent meg, de az észrevételét írásban benyújtotta, azt a bíróság ismerteti.
(9) A bíróság végzését az elismerését kérővel és a menekültügyi hatósággal, valamint a jogi képviselőjével, illetve az ügygondnokával kell közölni. A végzést kihirdetés útján kell közölni, és azt az írásba foglalást követően haladéktalanul kézbesíteni kell.
(10) A bíróság döntése ellen jogorvoslatnak nincs helye.
(11) A bírósági eljárás tárgyi költségmentes.
31/E. § (1) A menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérőt jogairól és kötelezettségeiről anyanyelvén vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatni kell.
(2) A menekültügyi őrizetbe vételt elrendelő hatóságnak ideiglenes intézkedésként haladéktalanul gondoskodnia kefll az őrizetbe vett kérelmező felügyelet nélkül maradt, illetve eltartott családtagja elhelyezéséről, továbbá az őrizetlenül hagyott értéktárgyainak biztonságba helyezéséről.
31/F. § (1) A menekültügyi őrizet végrehajtása során
a) - a házastársak kivételével - a férfiakat a nőktől, valamint
b) a kiskorú gyermekkel rendelkező családokat - a magánélet megfelelő védelmének biztosításával - a többi őrizetestől
el kell különíteni.
(2) A különleges bánásmódot igénylő személyek elhelyezéséről sajátos szükségleteikre - különösen a korukra, valamint az egészségügyi (és ennek részeként mentális) állapotukra - figyelemmel kell gondoskodni.
(3) A menekültügyi őrizetben lévő elismerését kérő
a) - a befogadás anyagi feltételei mellett - jogosult
aa) a hozzátartozójával, illetve a konzuli képviselete tagjával történő ellenőrzés nélküli kapcsolattartásra,
ab) a jogszabályban meghatározottak szerint csomag átvételére és küldésére, levelezés folytatására és látogató fogadására,
ac) az élelmezésének saját költségén történő kiegészítésére,
ad) a vallásának gyakorlására, ideértve a vallási előírásoknak megfelelő étkezést is,
ae) a rendelkezésre álló közművelődési lehetőségek igénybevételére,
af) kifogás, kérés, panasz, közérdekű bejelentés megtételére, valamint
ag) a napirendben foglaltak szerint, de napi legalább egy óra időtartamban a szabad levegőn tartózkodásra, továbbá
b) köteles
ba) a menekültügyi őrizet végrehajtására szolgáló létesítmény rendjét megtartani, az ezzel összefüggő utasításoknak eleget tenni,
bb) olyan magatartást tanúsítani, amely a többi menekültügyi őrizetben lévő személy jogait nem sérti, illetve nyugalmát nem zavarja,
bc) az általa használt helyiségek tisztán tartásában díjazás nélkül közreműködni,
bd) a személyét érintő vizsgálatoknak magát alávetni, a ruházat átvizsgálását és a birtokban nem tartható személyes tárgyak elvételét tűrni,
be) az általa szándékosan okozott kárt megtéríteni, valamint
bf) a tartására és ellátására fordított költséget megtéríteni, kivéve, ha ügyében menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerő, vagy visszaküldési tilalmat megállapító döntés született.
31/G. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a 31/E-31/F. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta, a menekültügyi őrizetbe vett személy az őrizet végrehajtására szolgáló intézmény vezetőjénél panasszal élhet.
(2) A panasz elutasításával szemben a menekültügyi őrizetbe vett személy nyolc napon belül a menekültügyi hatóság vezetőjéhez fordulhat.
31/H. § (1) A menekültügyi hatóság hivatalból vizsgálja, hogy fennállnak-e a menekültügyi óvadék letételének feltételei. Ha az elismerését kérő rendelkezésre állása a menekültügyi hatóság mérlegelése alapján menekültügyi óvadék letételével biztosítható, erről a menekültügyi hatóság határozatot hoz.
(2) A menekültügyi hatóság az eljárás bármely szakaszában engedélyezheti a menekültügyi óvadék letételét.
(3) A menekültügyi óvadék letételét követően a menekültügyi hatóság az elismerését kérő számára tartózkodási helyet jelöl ki, valamint tájékoztatja a rendelkezésre állással kapcsolatos kötelezettségeiről, amelyek megsértése esetén a menekültügyi óvadékot az elismerését kérő nem követelheti vissza.
(4) Ha az elismerését kérő eleget tesz rendelkezésre állási kötelezettségének, a menekültügyi eljárás jogerős befejezését követően a menekültügyi óvadékot az elismerését kérő részére vissza kell adni.
(5) Ha a menekültügyi óvadékot az elismerését kérő nem követelheti vissza, annak összege a magyar államra száll.
31/I. § (1) A 31/A. § (10) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az elismerésüket kérők kivételesen nagy száma előre nem látott súlyos terhet ró a menekültügyi őrzött befogadó központok kapacitására, illetve a menekültügyi hatóságra.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a menekültügyi hatóság az őrizetet a 31/A. § (10) bekezdésében foglaltaktól eltérő, a menekültügyi őrizet végrehajtására alkalmas helyen foganatosíthatja. Az elismerésüket kérőket az e bekezdés szerinti foganatosítási helyen elkülönítetten kell elhelyezni.
(3) A (2) bekezdés alapján elhelyezett elismerését kérőre a menekültügyi őrizetbe vett elismerését kérőre vonatkozó szabályok alkalmazandók.

A menekült, az oltalmazott, valamint a menedékes ellátása és támogatása

32. § (1) A menekült és az oltalmazott - rászorultsága esetén - az elismerésről szóló határozat közlésétől számított legfeljebb 30 napig jogosult a befogadás anyagi feltételeinek igénybevételére, valamint - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - a jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra. A befogadott az elismerésről szóló határozat közlésétől számított 30 napig jogosult befogadó állomáson vagy annak megfelelő más szálláshelyen történő elhelyezésre és ellátásra.
(1a) Amennyiben a menekült és az oltalmazott nem áll társadalombiztosítási jogviszonyban, elismerésétől számított 6 hónapig a 29/A. § szerint jogosult egészségügyi alapellátásra és külön jogszabály szerinti egészségügyi ellátásra.
(2) A menedékes - rászorultsága esetén - jogosult a befogadás anyagi feltételeire, valamint a külön jogszabályban meghatározott ellátásra és támogatásra.
(3) Ha az ellátás, illetve a támogatás biztosításához szükséges döntés alakszerű meghozatala jogszabály előírása alapján nem mellőzhető, a menekültügyi hatóság az (1)-(2) bekezdés hatálya alá tartozó ügyekben határozattal dönt, amely határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A bíróság a menekültügyi hatóság döntését megváltoztathatja.
32/A. § (1) A menedékes számára biztosított befogadás anyagi feltételei, valamint a jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozhatók vagy megvonhatók, ha a menedékes
a) a befogadó állomáson irányadó magatartási szabályokat ismételten vagy súlyosan megszegi,
b) az együttműködési kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi,
c) a befogadás anyagi feltételeire, illetve a jogszabályban meghatározott támogatásra és ellátásra való jogosultság megszerzése érdekében vagyonára, illetve jövedelmére vonatkozóan valótlan nyilatkozatot tesz vagy a nyilatkozattételt megtagadja, vagy
d) súlyosan erőszakos magatartást tanúsít.
(2) A befogadás anyagi feltételei, illetve a jogszabályban meghatározott ellátások és támogatások korlátozásáról vagy megvonásáról a menekültügyi hatóság határozattal dönt.
(3) A 26. § (3)-(4) bekezdésében és a 30. § (3)-(7) bekezdésében foglalt előírásokat az (1) bekezdés alapján hozott döntésekre is megfelelően alkalmazni kell.
32/B. § (1) A 32/A. § (1) bekezdés alapján hozott határozatokkal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(2) A bíróság a menekültügyi hatóság határozatát megváltoztathatja. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3) A felülvizsgálati kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak. A felülvizsgálati kérelem benyújtásának a határozatban foglaltak végrehajtására nincs halasztó hatálya.
(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított hat munkanapon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.

VI/A. Fejezet

32/C-32/D. § A VI/A. Fejezetet (32/C-32/D. §) a 2013: CXCVIII. törvény 15. § (1) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 90. § c) pontja.
  • 2024.03.21recruiTECH 2024 A recruiTECH elsősorban HR vezetőknek, toborzóknak, toborzási vezetőknek, employer branding specialistáknak és learning & development szakembereknek szól, akik napi szinten küzdenek a toborzási céljaikért a munkaerőpiacon, akik keresik az új megoldásokat, melyek segítségével hatékonyabbá tehetik vállalatuk tevékenységét.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.26Műegyetemi Állásbörze A Műegyetemi Állásbörze Budapest legnagyobb és legrangosabb álláskereső rendezvénye. 1995 óta képez hidat a munkaadók és potenciális munkavállalóik között. Rendezvényről rendezvényre több újítással, színesebb programokkal, felméréssel és számos csatornával is találkozhatnak az érdeklődők.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.03.27Átfogó projektmenedzsment képzés IPMA és PMI alapokon Klasszikus projektmenedzsment képzés - átfogó, gyakorlati program, egyéni mentorálással.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
2004. évi CX. törvény a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája 85. ülésszakán elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló 181. számú Egyezmény kihirdetéséről

1. § Az Országgyűlés a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája által elfogadott, a magán-munkaközvetítő ügynökségekről szóló... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - XI.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE - X.fejezet

a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a... Teljes cikk