2007. évi LXXX. törvény a menedékjogról- VIII. fejezet

47. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) a benyújtását követően vizsgálatnak veti alá. A vizsgálat során a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei fennállnak-e, valamint megállapítja, hogy a kérelem elfogadhatatlan, vagy gyorsított eljárásban való elbírálásnak van-e helye.
(2) Az elfogadhatatlan vagy gyorsított eljárásban elbírált kérelmek ügyében a döntést az elfogadhatatlansági- vagy gyorsított eljárást megalapozó ok megállapításától számított tizenöt napon belül kell meghozni.
(3) Amennyiben a (2) bekezdésben foglaltak alapján rövidebb időtartamú eljárásnak nincs helye, azt a kérelem benyújtásától számított hatvan napon belül kell lefolytatni.
(4) A 47. § (4) bekezdését a 2015: CLXXXVI. törvény 140. § (2) bekezdése iktatta be, hatályon kívül helyezte a 2016: XXXIX. törvény 90. § d) pontja.
48. § (1) A menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő külföldi (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) részére a jogorvoslattal tovább nem támadható döntés vagy a 49. § (4) bekezdése alapján a kérelmező átadásáról hozott végzés végrehajthatóvá válásáig szálláshelyként vagy a feltételek fennállása esetében kijelölt tartózkodási helyként - kérelmére - magánszálláshelyet, ennek hiányában befogadó állomást, közösségi szállást, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyet vagy meghatározott megye közigazgatási területét jelöli ki, kivéve, ha
a) a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, vagy idegenrendészeti eljárásban elrendelt személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll,
b) fennállnak a menekültügyi őrizet elrendelésének feltételei, vagy
c) a kérelmező jogszerűen tartózkodik Magyarország területén és nem kéri befogadó állomáson történő elhelyezését.
(2) A menekültügyi hatóság a kísérő nélküli kiskorú gyermekvédelmi intézményben történő elhelyezéséről intézkedik.
(3) A kérelmező a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyről 24 órát meghaladóan csak különösen indokolt esetben, a menekültügyi hatóság engedélyével távozhat el, feltéve, hogy távolléte az eljárási cselekmények lefolytatását nem akadályozza. A kérelmező hatósági vagy bírósági eljárásban való részvétel érdekében külön engedély nélkül is eltávozhat a befogadó állomásról, közösségi szállásról, szerződés alapján fenntartott más szálláshelyről.
49. § (1) A 49. § (1) bekezdését a 2015: CXXVII. törvény 48. § b) pontja hatályon kívül helyezte.
(2) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy a dublini eljárás lefolytatásának van helye, a dublini eljárás befejezéséig az eljárást felfüggeszti.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(4) Ha a dublini eljárás során megkeresett tagállam a kérelmező átvételére és a kérelem vizsgálatára köteles, a menekültügyi hatóság a kérelmező átadásáról végzéssel dönt. Az átadásról hozott végzés közlését követően a kérelem visszavonásának nincs helye.
(5) Amennyiben a külföldi nem áll menekültügyi őrizet hatálya alatt, a menekültügyi hatóság az átadásról hozott végzésben rendelkezik arról, hogy a külföldi az átadás végrehajtásáig, de legfeljebb 72 óráig a számára kijelölt tartózkodási helyet az átadás végrehajtásának biztosítása érdekében nem hagyhatja el.
(6) Az átadásról rendelkező végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(7) A felülvizsgálati kérelmet a végzés közlésétől számított három napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(7a) Az e törvény szerinti, határon lefolytatott eljárás során benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, valamint az ügy iratait és az ellenkérelmet a menekültügyi hatóság elektronikus úton továbbítja a bíróság számára.
(8) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. Az eljárásban személyes meghallgatásnak nincs helye. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(9) A bírósági felülvizsgálat során az átadásról rendelkező végzés végrehajtásának felfüggesztésére irányuló kérelemnek a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.
50. §142 (1) Ha a dublini eljárás a kérelmező átadásával zárul, a menekültügyi eljárást a kérelmező átadásának időpontjában meg kell szüntetni.
(2) Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(3) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, a menekültügyi eljárást - az 51. §-ban foglaltak szerint - folytatni kell.
51. § (1) Ha a dublini rendeletek alkalmazásának feltételei nem állnak fenn, a menekültügyi hatóság dönt a kérelem elfogadhatósága kérdésében, valamint a kérelem tárgyában gyorsított eljárásban való döntés feltételeinek fennállásáról.
(2) Elfogadhatatlan a kérelem, ha
a) a kérelmező az Európai Unió valamely tagállamának állampolgára;
b) a kérelmezőt más tagállam menekültként ismerte el, vagy kiegészítő védelemben részesítette;
c) a kérelmezőt valamely harmadik ország menekültként ismerte el, feltéve, hogy ez a védelem a kérelem elbírálásakor is fennáll, és a szóban forgó harmadik ország a kérelmezőt visszafogadja;
d) a kérelem ismételt, és nem merült fel olyan új körülmény vagy tény, amely arra utalna, hogy a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye; vagy
e) a kérelmező vonatkozásában van olyan harmadik ország, amely rá nézve biztonságos harmadik országnak minősül.
(3) A (2) bekezdés d) pontjának alkalmazása során azok a körülmények vagy tények számítanak újnak, amiket a kérelmező az előző eljárása során rajta kívül álló ok miatt nem tudott igazolni vagy valószínűsíteni.
(4) A (2) bekezdés e) pontja alapján a kérelem elfogadhatatlanságának megállapítására csak abban az esetben kerülhet sor, ha a kérelmező
a) a biztonságos harmadik országban tartózkodott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére;
b) annak területén átutazott, és lehetősége lett volna ebben az országban a 2. § i) pontjában foglaltaknak megfelelő hatékony védelem igénylésére
c) ott rokoni kapcsolatokkal rendelkezik és az ország területére beléphet; vagy
d) a biztonságos harmadik ország az elismerését kérő kiadatását kéri.
(5) A (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak esetén az elismerését kérőnek kell bizonyítania, hogy ebben az országban nem volt lehetősége hatékony védelemre a 2. § i) pontjában foglaltak értelmében.
(6) A (2) bekezdés e) pontjának alkalmazása esetén a menekültügyi hatóság az adott harmadik ország hivatalos nyelvén igazolást állít ki a kérelmező részére arról, hogy a menedékjog iránti kérelmét érdemben nem vizsgálta.
(7) A kérelem gyorsított eljárásban dönthető el, ha a kérelmező
a) mind menekültkénti, mind oltalmazottkénti elismerés szempontjából csak lényegtelen információkat közöl;
b) olyan országból származik, amely szerepel a biztonságos származási országok európai uniós vagy jogszabályban meghatározott nemzeti listáján;
c) félrevezette a hatóságokat a személyazonosságára vagy állampolgárságára vonatkozó
ca) hamis információ szolgáltatásával;
cb) hamis dokumentumok benyújtásával; vagy
cc) olyan fontos információk vagy dokumentumok visszatartásával, amelyek hátrányosan befolyásolhatták volna a döntés meghozatalát;
d) személyazonosító vagy úti okmányát, amely segíthetett volna személyazonossága illetve állampolgársága megállapításában, feltételezhetően rosszhiszeműen megsemmisítette vagy eldobta;
e) egyértelműen összefüggéstelen és ellentmondásos, egyértelműen hamis vagy nyilvánvalóan valószínűtlen, a származási országgal kapcsolatos, a kellően ellenőrzött információknak ellentmondó nyilatkozatokat tesz, ami világossá teszi, hogy kérelme alapján menekültkénti, vagy oltalmazottkénti elismerésre nem jogosult;
f) olyan ismételt kérelmet nyújtott be, amely a (2) bekezdés d) pontja értelmében nem elfogadhatatlan;
g) kizárólag azért nyújtott be kérelmet, hogy idegenrendészeti kiutasítás elrendelését vagy az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, vagy a bíróság által elrendelt kiutasítás végrehajtását késleltesse vagy meghiúsítsa;
h) Magyarország területére jogellenesen lépett be, vagy tartózkodását jogellenesen hosszabbította meg és ésszerű időn belül nem terjesztett elő elismerés iránti kérelmet, bár módja lett volna azt korábban benyújtani, és a késedelem kimentésére nem tud ésszerű okot előadni;
i) megtagadja ujjnyomatvétel-tűrési kötelezettségének teljesítését; vagy
j) súlyos okból veszélyt jelenthet Magyarország nemzetbiztonságára vagy közrendjére, vagy az idegenrendészeti hatóság a közbiztonság vagy a közrend sértése vagy veszélyeztetése miatt kiutasította.
(8) A kérelem nem kerülhet elutasítására kizárólag a (7) bekezdés h) pontja alapján.
(9) A menekültügyi hatóság gyorsított eljárás alkalmazása esetén az elismerés iránti kérelmet - a (7) bekezdés b) pontjában foglalt eset kivételével - érdemben vizsgálja annak megállapítása érdekében, hogy fennállnak-e a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételei.
(10) Amennyiben a kérelem alapját részben vagy egészében a 6. § (2) bekezdésében vagy a 12. § (2) bekezdésében foglalt körülmények jelentik, a (7) bekezdés h) pontjában foglalt ésszerű időt e körülmények beálltától kell számolni.
(11) A (2) bekezdés e) pontjának vagy a (7) bekezdés b) pontjának alkalmazása esetében a kérelmező az e tény vele való közlését követően haladéktalanul, de legkésőbb a közlést követő 3 napon belül nyilatkozhat arra vonatkozóan, hogy az ő egyéni esetében adott ország miért nem minősül biztonságos származási,- vagy biztonságos harmadik országnak.
51/A. § Amennyiben a biztonságos származási ország, vagy a biztonságos harmadik ország a kérelmezőt nem veszi át, vagy nem veszi vissza, a menekültügyi hatóság döntését visszavonja és az eljárást folytatja.
52. § Az 52. §-t a 2015: CXXVII. törvény 48. § c) pontja hatályon kívül helyezte.
53. § (1) A menekültügyi hatóság a kérelmet végzéssel elutasítja, ha az 51. § (2) bekezdésében foglalt valamely feltétel fennállását állapítja meg.
(2) A kérelmet elfogadhatatlanság miatt, vagy gyorsított eljárásban hozott elutasító döntéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye. A felülvizsgálati kérelem előterjesztésének - az 51. § (2) bekezdés e) pontja és az 51. § (7) bekezdés h) pontja alapján hozott döntések kivételével - nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.
(2a) A kérelmet elutasító döntéssel szemben benyújtott felülvizsgálati kérelemben - a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-ában foglaltaknak megfelelően - új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.
(3) A felülvizsgálati kérelmet a döntés közlésétől számított hét napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a felülvizsgálati kérelmet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(4) A felülvizsgálati kérelemről a bíróság - a felülvizsgálati kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - nemperes eljárásban, a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a hatósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg, a jogszabálysértő közigazgatási határozatot - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a menekültügyi hatóságot új eljárásra kötelezi. A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.
54. § (1) Ha a kérelmező ismételt kérelmét azt követően nyújtja be, hogy korábbi kérelme tárgyában jogerős megszüntető vagy elutasító döntés született, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy a korábbi döntést követően felmerül-e olyan új körülmény vagy tény, amely alapján a kérelmező menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésének lenne helye.
(2) Ha a menekültügyi hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben megállapítja, hogy az ismételt kérelem előterjesztésére a kérelmező kiutasításának végrehajtását közvetlenül megelőzően került sor, és a kérelmet az 51. § (2) bekezdés d) pontja alapján elutasítja, a kérelmezőt a döntés közlését követően nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.
(3) Ha ugyanaz a kérelmező azt követően nyújt be kérelmet, hogy korábbi ismételt kérelme tárgyában jogorvoslattal tovább nem támadható elutasító döntés született, a kérelmezőt nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a)-c) pontjában foglalt jogosultságok.
(4) A (2)-(3) bekezdés alapján hozott döntésekkel szemben benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelemnek és a végrehajtás felfüggesztése iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya a döntés végrehajtására.
55. § Az 55. §-t a 2015: CXXVII. törvény 48. § d) pontja hatályon kívül helyezte.
56. § Az 56. §-t és az azt megelőző alcím címet a 2015: CXXVII. törvény 48. § e) pontja hatályon kívül helyezte.
57. § Az eljárásban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott rendvédelmi szerv szakhatóságként vesz részt. A szakhatósági eljárás ügyintézési határideje nyolc nap.
58. § (1) A menekültügyi hatóság a 47. § (1) bekezdésében foglalt vizsgálatot követően az eljárás során megvizsgálja, hogy
a) fennállnak-e a kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei, továbbá
b) nem áll-e fenn a kérelmező menekültkénti elismerését kizáró ok.
(2) Ha a menekültkénti elismerés iránti kérelem az elismerés feltételei fennállásának hiánya vagy kizáró ok fennállása miatt alaptalan, a menekültügyi hatóság megvizsgálja, hogy
a) fennállnak-e a kérelmező oltalmazottkénti elismerésének feltételei, továbbá
b) nem áll-e fenn a kérelmező oltalmazottkénti elismerését kizáró ok.
(3) Alaptalan a kérelem, ha a menekültkénti elismerés feltételei nem állnak fenn, vagy a menekültkénti elismerés a 8. § (1) bekezdés alapján kizárt.
59. § (1) A menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának hiányára utal különösen, ha a kérelmező
a) származási országa biztonságos származási országnak tekinthető;
b) Az 59. § (1) bekezdés b) pontját a 2010: CXXXV. törvény 130. § (2) bekezdés f) pontja hatályon kívül helyezte. E módosító törvény 129. §-a alapján a 2010. december 24. után indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni.
c) nem tárja fel a menekülésre okot adó tényeket és körülményeket, vagy az ezekre vonatkozó nyilatkozata olyan mértékben összefüggéstelen vagy ellentmondásos, hogy abból nem lehet arra következtetni, hogy őt üldözés vagy súlyos sérelem érte vagy ezek veszélye áll fenn;
d) a személyazonosító adataira, illetve az állampolgárságára vonatkozóan szándékosan hamis adatot közöl;
e) személyazonosságának igazolására, illetve a beutazáshoz szándékosan hamis vagy meghamisított okmányt használ fel, és az okmány valótlan tartalmához ragaszkodik;
f) úti okmányát vagy személyazonosságának megállapítására alkalmas más okmányát a menekültügyi hatóság elől elrejti, megsemmisíti, illetve a személyazonosságának megállapítására irányuló eljárási cselekményeket szándékosan akadályozza;
g) lényeges információk elhallgatásával, illetve dokumentumok visszatartásával a menekültügyi hatóság félrevezetését kísérli meg;
h) kizárólag azért nyújt be kérelmet, hogy késleltesse a kiutasítását elrendelő határozat végrehajtását.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható, ha orvosszakértői vélemény megállapítja, hogy a nyilatkozat összefüggéstelen és ellentmondásos voltát a kérelmező egészségi vagy pszichés állapotából eredő ok indokolja.
60. § (1) Az elismerés feltételeinek vizsgálata során üldözésnek kell tekinteni azokat a cselekményeket, amelyek jellegüknél, ismétlődésüknél vagy összeadódó hatásuknál fogva olyan mértékben súlyosak, hogy az alapvető emberi jogokat - így különösen az élethez való jogot, a kínzás tilalmát, a rabszolgaság vagy szolgaság tilalmát, a büntetés törvényi rendelkezéshez kötöttségét - súlyosan sértik.
(2) Az üldözés különösen a következő cselekmények formájában jelenhet meg:
a) pszichikai vagy fizikai erőszak alkalmazása, ideértve a szexuális erőszakot is;
b) az érintett személy nemi hovatartozása miatt elkövetett cselekmények;
c) az érintett személy gyermekkorával összefüggésben elkövetett cselekmények;
d) olyan jogszabályi rendelkezések vagy hatósági intézkedések, amelyek önmagukban hátrányosan megkülönböztető jellegűek, vagy amelyeket hátrányosan megkülönböztető módon alkalmaznak;
e) a büntetőeljárás során alkalmazott aránytalanság vagy hátrányos megkülönböztetés, ideértve az aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű büntetést is;
f) a bírósági jogvédelem megtagadása, amennyiben mindez aránytalanul súlyos vagy hátrányosan megkülönböztető jellegű eredménnyel jár;
g) konfliktushelyzetben történő katonai szolgálatmegtagadás miatt kilátásba helyezett büntetés, feltéve, hogy a katonai szolgálat teljesítése bűncselekményt vagy a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést kizáró okok közé tartozó cselekményt valósítana meg.
61. § Az elismerés feltételeinek vizsgálata során súlyos sérelemnek tekintendő
a) a halálbüntetéssel fenyegetés;
b) a kínzás, kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés alkalmazása;
c) a polgári személy életének vagy testi épségének súlyos fenyegetettsége, amely nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktus során alkalmazott megkülönböztetés nélküli erőszak következménye.
62. § Az elismerés feltételeinek vizsgálata során az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem hátterében állhat
a) az az állam, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerült;
b) az a) pont szerinti államot vagy annak jelentős részét ellenőrzése alatt tartó párt vagy szervezet;
c) az a) vagy b) pontban foglaltaktól független személy vagy szervezet, feltéve, hogy az a) pont szerinti állam és a b) pont szerinti párt vagy szervezet, illetve valamely, az államterület egy jelentős részét ellenőrzés alatt tartó nemzetközi szervezet nem tud, vagy nem kíván az üldözéssel, illetve a súlyos sérelemmel szemben védelmet nyújtani.
62/A. § (1) Az elismerés feltételeinek vizsgálata során az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelem akkor tekinthető biztosítottnak, ha az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelmet az alábbiak nyújtják:
a) az állam, vagy
b) az államot vagy az államterület egy jelentős részét ellenőrzésük alatt tartó pártok vagy szervezetek, ideértve a nemzetközi szervezeteket is,
feltéve, hogy hajlandóak és képesek a (2) bekezdés szerinti védelem nyújtására.
(2) Az üldöztetés vagy súlyos sérelem elleni védelemnek hatékonynak és tartósnak kell lennie. A védelem általában akkor biztosított, ha
a) az (1) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott szereplők - például az üldöztetésnek, illetve súlyos sérelmet okozónak minősülő cselekmények felderítéséhez, büntetőeljárás útján történő üldözéséhez és szankcionálásához szükséges hatékony jogszabályokkal - megfelelő lépéseket tesznek az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozása érdekében, valamin
b) a kérelmező a védelemhez hozzáférhet.
63. § (1) Az üldöztetéssel vagy súlyos sérelemmel szembeni védelem akkor tekinthető biztosítottnak, ha abban az államban, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, hatékony eszközök állnak rendelkezésre az üldöztetés, illetve a súlyos sérelem megakadályozására, valamint az üldöztetést megvalósító vagy súlyos sérelmet előidéző cselekmények elkövetőinek megbüntetésére, és a kérelmező ezt a védelmet igénybe veheti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem akkor is biztosítottnak tekinthető, ha abban az államban, ahonnan a kérelmező menekülni kényszerül, az ország egy részében nem áll fenn az üldöztetéstől való megalapozott félelem követelménye, illetve a súlyos sérelem tényleges veszélye, és a kérelmezőtől ésszerűen elvárható, hogy az érintett országrészben maradjon.
64. § (1) A 6. § (1) bekezdésben meghatározott üldözési okok vizsgálata során
a) a faj fogalma magában foglalja különösen a bőrszín, származás, illetve meghatározott etnikai csoporthoz való tartozás szempontjait;
b) a vallás fogalma magában foglalja különösen a teista, nem teista és ateista meggyőződéseket, a magán jellegű, illetve nyilvános vallásos szertartásokon - akár egyedül, akár másokkal - való részvételt, illetve az ilyen szertartásokon történő részvételtől való tartózkodást, továbbá más vallásos jellegű tevékenységet vagy véleménynyilvánítást, bármilyen vallásos hiten alapuló, illetve e hit által megkövetelt személyes vagy közösségi magatartásformát;
c) a nemzeti hovatartozás fogalma nem korlátozódik az állampolgárságra vagy annak hiányára, hanem magában foglalja különösen az olyan csoporthoz való tartozást is, amelyet annak kulturális, etnikai, illetve nyelvi identitása, közös földrajzi vagy politikai származása, illetve egy másik állam lakosságához fűződő viszonya határoz meg;
d) valamely csoport különösen akkor minősül meghatározott társadalmi csoportnak, ha:
da) a csoport tagjai olyan velük született jellemző tulajdonsággal vagy meg nem változtatható közös háttérrel rendelkeznek, vagy olyan közös meggyőződésük, illetve jellemző tulajdonságaik vannak, amelyek olyannyira alapvetőek az önazonosság, illetve a lelkiismeret szabadsága szempontjából, hogy az érintett személyeket nem lehet ezek feladására kényszeríteni, vagy
db) a csoport az érintett országban egyértelműen elkülöníthető identitással rendelkezik, mivel a csoportot az azt körülvevő társadalom különbözőként kezeli;
e) a politikai vélemény fogalma különösen azt foglalja magában, hogy a kérelmező egy olyan ügyben, amely a kérelmező üldözőjével, annak politikájával vagy eljárásával kapcsolatos, meghatározott véleményt vagy meggyőződést képvisel, függetlenül attól, hogy a kérelmező az adott vélemény vagy meggyőződés alapján cselekedett-e.
(2) A származási ország körülményeitől függően meghatározott társadalmi csoportnak minősülhet az olyan csoport is, amelybe tartozók közös jellemzője a szexuális irányultságon vagy a nemi hovatartozáson alapul.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a szexuális irányultság nem foglalja magában a magyar jog szerint bűncselekménynek minősülő, az elkövető szexuális irányultságával összefüggő cselekményeket.
(4) Annak értékelésekor, hogy a kérelmező üldöztetéstől való félelme megalapozott-e, nincs jelentősége annak, hogy a kérelmező ténylegesen rendelkezik-e az üldözés alapjául szolgáló faji, vallási, társadalmi vagy politikai jellemzőkkel, illetve nemzeti hovatartozással, ha üldözője úgy tekinti, hogy e jellemzőkkel rendelkezik.
65. § A kérelmező menekültkénti elismerésének feltételei akkor állnak fenn, ha a 6. § (1) bekezdés szerinti üldözési okok és a 60. § értelmében üldözésnek minősülő cselekmények között összefüggés állapítható meg.
66. § (1) Az eljárás megszűnik, ha a kérelmező meghal.
(2) A menekültügyi hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy az eljárást megszünteti, ha a kérelmező
a) kérelmét írásban visszavonja,
b) a nyilatkozattételt megtagadja és ezzel a kérelem elbírálását megakadályozza,
c) személyes meghallgatásán írásbeli felszólításra nem jelenik meg és távolmaradását megfelelően nem igazolja,
d) a számára kijelölt szálláshelyet vagy tartózkodási helyet 48 órát meghaladóan engedély nélkül elhagyva, ismeretlen helyre távozott és távolmaradását megfelelően nem igazolja,
e) kiutasításának vagy kiadatásának végrehajtására került sor az 54. § (2)-(3) bekezdése alapján, vagy
f) ujjnyomatának vagy arcképmásának rögzítését megakadályozza vagy lehetetlenné teszi.
(3) A menekültügyi hatóság az eljárást megszüntető végzésében rendelkezik a külföldi humanitárius célból kiadott tartózkodási engedélyének visszavonásáról, és a (2) bekezdés a)-c) és f) pontjain alapuló megszüntetés eseteiben rendelkezik a 45. § (5) és (7)-(8) bekezdéseiben foglaltak szerint a külföldi törvény szerinti kiutasításáról és kitoloncolásáról, valamint megállapítja a beutazási és tartózkodási tilalom időtartamát.
(4) Az eljárást a (2) bekezdés a)-d) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben bírósági felülvizsgálatnak nincs helye.
(5) Az eljárást a (2) bekezdés e)-f) pontja alapján megszüntető végzéssel szemben - az 53. § (3)-(5) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(6) A kérelmező a megszüntető végzés közlését követő 9 hónapig kérheti a (2) bekezdés b)-d) pontja alapján megszüntetett eljárás folytatását. Az eljárás folytatását a kérelmező csak személyesen, a menekültügyi hatóságnál kérheti. A határidőn belül előterjesztett, folytatás kérésére vonatkozó beadvány alapján a menekültügyi hatóság az eljárást a megszüntető döntést megelőző eljárási cselekménytől folytatja. Az eljárás folytatását a kérelmező egy alkalommal kérheti.
67. § (1) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja a kérelem alaptalanságát, a kérelmet elutasítja.
(2) A menekültügyi hatóság az elismerésről szóló határozat közlésével egyidejűleg a menekültként vagy oltalmazottként elismert külföldit - az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven - írásban tájékoztatja a jogairól és kötelezettségeiről.
68. § (1) A kérelmet elutasító határozattal szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül, a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(3) A keresetről a bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül - peres eljárásban dönt. Ha a kérelmező személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, intézkedés vagy büntetés, illetve idegenrendészeti eljárásban elrendelt, személyi szabadságot korlátozó intézkedés hatálya alatt áll, a bíróság soron kívül jár el. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára. Az eljárásban szükség esetén személyes meghallgatásnak van helye.
(4) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező, ha a kérelmező menekültügyi őrizet hatálya alatt áll. A személyes meghallgatás helyszíne az őrizet végrehajtásának helye. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha
a) a kérelmező a szálláshelyéről nem idézhető,
b) a kérelmező ismeretlen helyre távozott, vagy
c) az ismételt kérelem a korábbival azonos ténybeli alapon nyugszik.
(5) A bíróság a menekültügyi hatóság döntését nem változtathatja meg, a jogszabálysértő közigazgatási határozatot - az ügy érdemére ki nem ható eljárási szabály megsértésének kivételével - hatályon kívül helyezi, és szükség esetén a menekültügyi hatóságot új eljárásra kötelezi.
(6) A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Menekültkénti elismerés kivételes méltányosságból

69. § (1) A kivételes méltányosságból történő menekültkénti elismerés során a miniszter hivatalból jár el.
(2) A miniszter határozatával szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Dublini eljárás

70. § (1) Ha az eljárás során a dublini eljárás lefolytatásának feltételei állnak fenn, a 49. § (2)-(9) bekezdésében, valamint az 50. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.
(2) Ha a kérelmezőt és a kérelem vizsgálatát a megkeresett tagállam nem veszi át, az eljárást folytatni kell.

A menedékes kérelmére vonatkozó szabályok

71. § (1) Ha a menedékes az ideiglenes védelem lejártát megelőzően menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés iránti kérelmet nyújt be, menedékes jogállása a kérelem elbírálása alatt, továbbá a kérelem elutasítása esetén - az ideiglenes védelem lejártáig - fennmarad, feltéve, hogy menedékeskénti elismerése visszavonására nem kerül sor.
(2) Az (1) bekezdés alapján benyújtott kérelmet akkor is el kell bírálni, ha az ideiglenes védelem a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerésre irányuló eljárás időtartama alatt megszűnik. Ebben az esetben a kérelmezőt az 5. § szerinti jogok illetik meg, és kötelezettségek terhelik.

A határon lefolytatott eljárás

71/A. § (1) Ha a külföldi a kérelmét
a) Magyarország területére történő beléptetés előtt, vagy
b) Magyarország területének a személyek határátlépésére irányadó szabályok uniós kódexéről (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) szóló, 2016. március 9-i (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Schengeni határ-ellenőrzési kódex) 2. cikk 2. pontjának megfelelő külső határ szerinti határvonaltól, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belüli feltartóztatása után az államhatárról szóló törvényben meghatározott államhatár rendjének védelmét biztosító létesítmény kapuján való átvezetés után
a tranzitzónában nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kérelmezőt a határon lefolytatott eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.
(3) A menekültügyi hatóság a kérelem elfogadhatóságáról soron kívül, de legkésőbb a kérelem benyújtásától számított 8 napon belül dönt. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.
(4) Ha a kérelem benyújtásától számított 4 hét eltelt, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi.
(5) Ha a kérelem nem elfogadhatatlan, a belépést az idegenrendészeti hatóság jogszabály alapján engedélyezi.
(6) Ha a kérelmező Magyarország területére történő belépésének engedélyezésére sor került, a menekültügyi hatóság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja le.
(7) A határon lefolytatott eljárás szabályai nem alkalmazhatók a különleges bánásmódot igénylő személyekkel szemben.
(8) A határon lefolytatott eljárásban a szakhatóság nem vesz részt.
(9) A felülvizsgálati eljárásban az érdemi határozat meghozatalára is kiterjedően bírósági titkár is eljárhat.
(10) A személyes meghallgatást az eljáró bíróság a tranzitzónában tartja meg. A személyes meghallgatás távközlő hálózat útján is megtartható, ha az eljáró bíró - bírósági titkár - a személyes meghallgatást a bíróság székhelyéről vagy más, a tranzitzónán kívüli helyről folytatja. Ebben az esetben az összeköttetés közvetlenségét a mozgóképet és a hangot egyidejűleg továbbító készülék biztosítja.
(11) A bíróság eljárást befejező döntését a kérelmezővel hirdetmény útján kell közölni, ha a kérelmező nem adott meg kézbesítési címet, vagy a megadott címre a kézbesítés bármely okból eredménytelen, vagy a kézbesítés alkalmazása már előre eredménytelennek mutatkozik. A hirdetményt - a Pp. hirdetmény kifüggesztésére és közzétételére vonatkozó szabályaitól eltérően - úgy kell közzétenni, hogy tizenöt napra ki kell függeszteni annak a tranzitzónának a hirdetőtáblájára, amelyben a felülvizsgálati kérelmet előterjesztették. A hirdetményt a kérelmező anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven kell közzétenni.
(12) A bíróság eljárást befejező döntésének hirdetményi kézbesítése esetén az iratot a hirdetménynek a tranzitzóna hirdetőtábláján való kifüggesztésétől számított tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
(13) A hirdetmény a Pp.-ben meghatározott figyelemfelhívástól eltérően a (12) bekezdés szerinti jogkövetkezményre vonatkozó figyelemfelhívást tartalmaz, valamint arról ad tájékoztatást, hogy a címzett a kézbesítendő iratot a tranzitzóna mely jól beazonosítható, kijelölt helyén veheti át.
(14) Ha a felülvizsgálati eljárásban egyéb okból hirdetményi kézbesítésnek van helye a kérelmező vonatkozásában, a (11)-(13) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal, hogy a bírósági iratot a hirdetmény kifüggesztésétől számított harmadik napon kell kézbesítettnek tekinteni.
(15) A bíróság által hozott határozatokat a kérelmezővel az anyanyelvén, vagy az általa értett más nyelven kell közölni.

Repülőtéri eljárás

72. § (1) Ha a külföldi a kérelmét Magyarország területére történő beléptetés előtt, a nemzetközi légiforgalmi határátkelőhelyen nyújtja be, e fejezet rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A kérelmezőt a repülőtéri eljárás során nem illetik meg az 5. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt jogosultságok.
(3) A menekültügyi hatóság a kérelmezőt a repülőtér tranzitterületén található szálláshelyen helyezi el.
(4) A repülőtéri eljárásban a 47. § (1) bekezdése szerinti vizsgálatot nyolc napon belül le kell folytatni. Az eljárás során hozott döntés közléséről a menekültügyi hatóság haladéktalanul gondoskodik.
(5) A kérelmezőt Magyarország területére be kell léptetni, ha
a) a kérelem nem elfogadhatatlan, vagy ha a kérelem gyorsított eljárásban történő elbírálásának nem állnak fenn a feltételei; vagy
b) a kérelem benyújtásától számított nyolc nap eltelt.
(6) A repülőtéri eljárás szabályai nem alkalmazhatók, ha a kérelmet különleges bánásmódot igénylő személy nyújtja be.

A menekültkénti és az oltalmazottkénti elismerés visszavonása

72/A. § (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárás - a jogállásról írásban történő lemondás esetét kivéve - hivatalból indul.
(2) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés visszavonására irányuló eljárásban e törvény VII. Fejezetének rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
73. § (1) Ha a menekültügyi hatóság a menekültkénti vagy az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során azt állapítja meg, hogy az elismerés visszavonásának van helye, erről a menekültet vagy az oltalmazottat írásban, az anyanyelvén vagy az általa értett más nyelven tájékoztatja.
(2) A menekültügyi hatóság a tájékoztatással egyidejűleg - határidő tűzésével - felhívja a menekültet vagy az oltalmazottat, hogy jelölje meg azokat az okokat, amelyek igazolják vagy valószínűsítik a menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerés feltételeinek fennállását, illetve azt, hogy az elismerést kizáró ok nem áll fenn.
(3) A menekültet vagy az oltalmazottat a menekültügyi hatóság személyesen meghallgatja. A személyes meghallgatást a menekültügyi hatóság mellőzi, ha a külföldi
a) a lakóhelyéről nem idézhető,
b) ismeretlen helyre távozott, vagy
c) a személyes meghallgatáson írásbeli felszólításra nem jelenik meg, és távolmaradását megfelelően nem igazolja.
74. § (1) Ha a menekültügyi hatóság megállapítja, hogy az elismerés visszavonására okot adó körülmény nem áll fenn, az eljárást megszünteti. Az eljárást megszüntető végzéssel szemben jogorvoslatnak nincs helye.
(2) Ha a menekültügyi hatóság menekült esetében a 11. § (2) bekezdésben, oltalmazott esetében a 18. § (2) bekezdésben foglalt valamely ok fennállását állapítja meg, a menekültkénti, illetve az oltalmazottkénti elismerést visszavonja.
75. § (1) A menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerést visszavonó határozattal szemben - a jogállásról történő lemondáson alapuló visszavonás esetét kivéve - bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(2) A keresetlevelet a határozat közlésétől számított nyolc napon belül a menekültügyi hatóságnál kell benyújtani. A menekültügyi hatóság a keresetlevelet az ügy irataival és ellenkérelmével együtt haladéktalanul megküldi a bíróságnak.
(3) A keresetről a bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított hatvan napon belül - peres eljárásban dönt. A bíróság felülvizsgálata kiterjed mind a tények, mind a jogi szempontok teljes körű, és a bírósági döntés meghozatalának időpontja szerinti vizsgálatára.
(4) A bírósági eljárásban a kérelmező személyes meghallgatása kötelező. A személyes meghallgatást a bíróság mellőzi, ha a külföldi
a) a lakóhelyéről nem idézhető, vagy
b) ismeretlen helyre távozott.
(5) A bíróság eljárást befejező döntésével szemben jogorvoslatnak nincs helye.

Az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata

75/A. § Az oltalmazottkénti elismerés feltételei fennállásának felülvizsgálata során e törvény VII. Fejezetének és az 56-68. §-ainak rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni.