Ezek az egyszerűsített foglalkoztatás fontosabb adó-, munkajogi és munkavédelmi szabályai
Közeledik az egyszerűsített foglalkoztatás, alkalmi munkavállalás időszaka, érdemes így áttekinteni a hatályos szabályokat. Ez az atipikusnak nevezett foglalkoztatási forma ugyanis mind a munkáltatóknak, mind pedig a munkavállalóknak előnyöket nyújthat. Leginkább persze a munkáltatóknak, hiszen ennek a munkaviszony típusnak az alapvető célja az időszakos munkaerő-igény rugalmas kielégítése az ennek megfelelő egyszerűbb munkajogi, adójogi, bejelentési szabályokkal. Kezdjük az elején.
Az egyszerűsített foglalkoztatásnak két típusát különböztetjük meg: a mezőgazdasági vagy turisztikai idénymunkát, valamint az alkalmi munkát. Idénymunka esetében arra kell figyelni, hogy a határozott idejű munkaviszony időtartama egy naptári éven belül a 120 napot nem haladhatja meg. Ezen túlmenően idénymunka esetében lehet ilyen típusú munkaviszonyt létrehozni, mely olyan munkavégzés, amely munkaszervezéstől függetlenül az év valamely időszakához vagy időpontjához kapcsolódik. Ennek a felhasználhatósága tehát erősen limitált. Ezzel szemben az alkalmi munkavégzés bármikor, bármely terepen bevethető azzal, hogy rövidebb időszakokra, megszakításokkal hozható létre. Az alkalmi munkavégzés ugyanis a munkáltató és a munkavállaló között összesen legfeljebb öt egymást követő naptári napig, egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, egy naptári éven belül pedig összesen legfeljebb kilencven naptári napig létesíthető. Amennyiben pedig az egyszerűsített foglalkoztatás különböző fajtáit kombináljuk, 120 napos éves időbeli korlát érvényesül (lsd. még 2017/5.sz. Adózási Kérdés, NGM).
Az alkalmi munkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás esetén további korlátként érvényesül, hogy az egyszerűsített munkaviszonyban egy naptári napon legfeljebb foglalkoztatott munkavállalók létszáma - a munkáltatónak a tárgyév első, illetve hetedik hónapját megelőző hat havi, ha a munkáltató ennél rövidebb ideje működik, működésének egész hónapjaira eső átlagos statisztikai létszámát alapul véve - nem haladhatja meg az Mt. hatálya alá tartozó főállású személyt nem foglalkoztató munkáltató esetén az egy főt, egy főtől öt főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a két főt, hattól húsz főig terjedő munkavállaló foglalkoztatása esetén a négy főt, húsznál több munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkavállalói létszám húsz százalékát. Ezt a munkavállalói létszámkeretet azonban a munkáltató a tárgyév napjaira egyenlőtlenül beosztva is felhasználhatja, figyelemmel az alkalmi munka meghatározására.
Jogviszonybeli, létesítési tilalmak is érvényesülnek
Az igénybe vehető könnyítésekre tekintettel a törvény előírja, hogy érvénytelen az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaszerződés, ha annak megkötése időpontjában a felek között munkaviszony áll fenn. Ezen túlmenően a felek a munkaszerződést egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony létrehozása érdekében nem módosíthatják. Végezetül közszolgálati feladatok sem végezhetőek ilyen keretek között.
A munkabér megállapítása a felektől függ
Az egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján alapbérként, illetve teljesítménybérként - a meghatározott feltételeknek megfelelően - legalább a kötelező legkisebb munkabér 85%-a, garantált bérminimum esetén 87%-a jár. Jogszabály azonban azt nem mondja ki, hogy ennél többet ne lehetne fizetni. Egyedüli kivételként a filmipari statiszta alkalmi munkából származó napi nettó jövedelme nem haladhatja meg a 12 000 forintot.
A munkáltató költségelszámolására ugyanakkor eltérő szabályok vonatkoznak. Az Szja tv.18 és a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény alapján az Efo.tv. szabályai szerint létesített munkaviszonyban foglalkoztatott részére az adózó által egy napi munkáért kifizetett munkabérből a minimálbér napi összegének kétszeresét meghaladó mértékű kifizetés a jövedelem megállapításakor költségként nem vehető figyelembe, illetve az nem minősül a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségnek, ráfordításnak.
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Ezek az egyszerűsített foglalkoztatás fontosabb adó-, munkajogi és munkavédelmi szabályai
2. oldal - Egyszerűsített foglalkoztatás esetén rugalmas a közteherviselés szabálya is
Legutóbbi kérdések - válaszok
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságot, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Hogyan vehetem ki az apasági szabadságok, ha csak 10 napot dolgozom egy hónapban?
- Mikor kapom meg a fizetésem és a bent maradt szabadságomat, ha felmondtam?
- Jogszerűen nem fizették ki a túlóráimat, ha táppénzen voltam?
- Felmondási idő alatt is jár a temetési szabadság?