kapubanner for mobile
Megjelent: 7 éve

Középkorúak csapdában: a HR-es nem tud bánni velük, a fiatal főnök fél tőlük

Sok HR-es nem tudja, hogyan kell a középkorú munkavállalókat interjúztatni, motiválni, a fiatal vezetők pedig tartanak tőlük. Viszont az sem alaptalan állítás, hogy az idősebb munkavállalók kevésbé rugalmasak, IT tudásuk fejlesztésre szorul és hiányzik náluk az önmarketing képessége - Müller Helgával, a Restart-Up közösségi program egyik alapítójával beszélgettünk a középkorú álláskeresők foglalkoztatási nehézségeiről és a nyugdíjas szövetkezetek várható hatásairól.

2016 novemberében fejvadászok és HR szakemberek leültek tapasztalataikat megosztani, vajon miért mellőzik a vállalatok a 45 év feletti munkavállalók foglalkoztatását. Kiderült, hogy a cégek csak fiatal munkavállalókat keresnek, ezért alig lehet az idősebb munkavállalók önéletrajzait becsempészni a kiválasztási folyamat során.

„A szakemberek először HR oldalról vizsgálták meg a problémát, vajon miért nem választják ki az idősebb munkavállalókat. Indokként hozták fel a középkorosztály munkastílusát, fizetési igényeiket, viszont valós helyzeteket nem tudtak felidézni, amelyek lehetetlenné tennék a foglalkoztatásukat, csupán sztereotípiákat osztottak meg” - mondta Müller Helga, a Restart-Up közösségi program egyik alapítója.

A Restart-Up cégekkel folytatott vizsgálatai során kiderült, hogy vezetőik egyre fiatalabbak, és ők zárkóznak el leginkább a 45 év felettiektől, mivel nincsenek felkészítve rá, hogyan dolgozzanak együtt az idősebb munkavállalókkal. Féltik pozíciójukat, és nem merik felvállalni, hogy idősebb kollégájuk tapasztaltabb lehet náluk.

A középkorú értemiségiekért vannak

A Restart-Up közösségi program célja, hogy a 45 év feletti aktív munkavállaló értelmiségiek álláskeresését támogassa. Vállalkozásoknak és szervezeteknek kínálnak megoldást a munkaerőhiány kezelésére.

Saját meghatározásuk szerint a 45 év feletti képzett és sokat tapasztalt, nyelvet beszélő értelmiségi munkavállalókért vannak. Olyanokért, akik információhiány, kapcsolati háttér vagy egyéb munkaerő-piaci ok miatt átmenetileg nem tudnak állást találni. Segíteni akarják a középkorú munkavállalókat foglalkoztatni kívánó munkáltatókat is, amelyek felismerik a bennük rejlő egyedi értékeket.



Félsz vagy lépsz?



A Restart-Up csoportokat indított 45 év feletti álláskeresőknek. Az önismereti csoportos feladatok során megfigyelték, hogy vannak olyanok, akik ha korábban betöltöttek egy munkakört, elvárják, bánjanak velük ehhez a pozícióhoz méltóan, míg mások nem tudják, hogyan tüntessék fel korábbi munkahelyi eredményeiket.

A meghirdetés óta, két hónap alatt 500-an regisztráltak résztvevőnek. Ez szép szám amellett is, hogy a Restart-Up-nak az a tapasztalata, sok középkorú nem mer jelentkezni, mert attól tart, hogy fizetni kell, de vannak olyanok is, akik anyagi tartalékaikból áldoznának a fejlődésükért.

A középkorúak között sok a kényszervállalkozó, ezért nem jelennek meg a statisztikákban, ők azok, akik nem keresnek annyit, hogy megéljenek belőle, mások pedig arra várnak, hogy keressék őket a munkaadók, és olyanok is akadnak, akik alkalmazkodnak, tanulnak és munkát keresnek.

Felkészületlen a HR szakma


A HR szakmával komoly gondok vannak, mert sokan nem tudják, hogyan kell az idősebb munkavállalókat interjúztatni, motiválni. Nincsenek felkészítve a középkorúakkal való bánásmódra - mondta Müller Helga, a Restart-Up közösségi program egyik alapítója.

„Sajnos a világ beállt arra, hogyan szólítsák meg a fiatalokat - a „fiatalos csapat” és a csocsóasztal nem a középkorúakat célozza -, ezért amint idősebb munkavállaló ül az interjúztató elé, már nincs meg a konszenzus és esélyt sem kap, hogy bizonyítsa szakértelmét” - mondta Müller Helga.

A középkorú álláskeresők szenvednek, mert többnyire az interjúig sem jutnak el túlképzettségük miatt, vagy azért, mert túlzottan tapasztaltnak tartják őket. Sőt, azt éreztetik velük, hogy nincs szükség széleskörű tapasztalataikra. Müller Helga szerint hozzáállásukkal a cégek elvadították a középkorúakat, viszont nem alaptalan állítás, hogy az idősebb munkavállalók kevésbé rugalmasak, IT tudásuk fejlesztésre szorul és hiányzik náluk az önmarketing képessége.


Inkább az aktívak dolgozzanak a munkapiacon, ne a nyugdíjasok



A nyugdíjas szövetkezetekkel kapcsolatban Müller Helga elmondta, hogy az aktívak között is van bőven potenciál. Szerinte a munkaerőhiány nem ott van, ahol a nyugdíjasokat foglalkoztatni lehet, viszont ha olyan munkakörről lesz szó, amely nyugdíjassal betölthető, változni fog a hozzáállás. Hosszútávon nem fenntartható a helyzet, hogy napi 8 órában dolgozzanak, ezért nem lesznek sokáig ott a munkaerőpiacon. Müller Helga szerint a nyugdíjasok nagyobb értékű munkát végeznek, ha a családjukat segítik és vigyáznak az unokákra.

Felvetettünk a szakembernek egy olyan megoldás lehetőségét, hogy a középkorúaknak is járhatna a dolgozó nyugdíjasoknak biztosított szövetkezeti kedvezmény, csak lejjebb kellene vinni a korhatárt. Müller Helga azonban nem tartja ezt kivitelezhetőnek, mert szerinte egy aktív munkavállalót is úgy kell kezelni, ne legyen se pozitív, se negatív diszkrimináció.


Amikor semmi nem jön össze



Több probléma együttállása gyakran tartós munkanélküliséghez vezet. Kecskeméten a Foglalkoztatási Főosztályon elbeszélgettünk néhány alacsonyabb képesítésű 45 év feletti álláskeresővel. Érdeklődtünk, hogyan élik meg, hogy a kormány nyugdíjasok munkába állításával próbálkozik enyhíteni a munkaerőhiányt. Egy 50 év körüli nő hangosan szidta a kormányt, és elmondta, hogy évek óta munkát keres, de vidéken kevés a lehetőség, beteg gyerekét is neki kell eltartani, lassan ételre sem futja. Egy 56 éves férfi hegesztő végzettséggel sem veszik fel sehova; mire meghirdetnek egy állást addigra már be is töltik a pozíciót, mert szerinte már akkor tudják kit vesznek fel a támogatás miatt.


  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
"Szellemállásoktól" hemzsegnek az állásportálok - de mi értelme a kamu álláshirdetéseknek?

A munkáltatók olyan látszólag nyitott pozíciókat hirdetnek meg az állásportálokon vagy börzéken, amelyeket soha nem is akartak betölteni. Mi... Teljes cikk

Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső?

A jelentkezők többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi... Teljes cikk

Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon?

Ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány: 2030-ra 85%-ra szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatottsági rátát. Ehhez főleg a 15-29 éves... Teljes cikk