kapubanner for mobile
Megjelent: 7 éve

Elméletben mindenkinek fontos az elbocsátott dolgozóról való gondoskodás

2016 végén a Job Evolution Nonprofit Kft. készített egy felmérést, amelyben vállalati HR-eseket és vezetőket kérdeztek meg arról, hogyan kezelik az elbocsátás folyamatát, mi él a fejükben az outplacementről. A válaszok vegyes képet adtak, de az megállapítható, hogy elméletben mindenkinek fontos az elbocsátott munkavállalókról való gondoskodás, más kérdés azonban, hogy a gyakorlatban mindez hogyan jelenik meg. A felmérés rávilágított, hogy a cégvezetők és a HR vezetők még nem ismerik az outplacement programokat, nem ismerték fel azok stratégiai előnyeit.

A vezetőket először arról kérdeztük, mi jut eszükbe, ha azt hallják, hogy „outplacement”. A kapott válaszok egyértelműen azt tükrözik, hogy a gondoskodó leépítés még nincs benne a köztudatban. Főleg vezetőknél tapasztaltunk fogalomzavart, akadtak olyanok, akik az outplacementet összekeverték az outsourcing kifejezéssel. Volt, aki a programot az elbocsátás eszközeként fogalmazta meg. Itt felmerül a kérdés, hogy eszköz helyett miért nem megoldásként tekintenek a programra?

A valóságban az outplacement programok sokkal többet adnak egy eszköznél. Egy olyan folyamatról, hozzáállásáról beszélünk, melynek során a munkatársak segítséget kapnak és vesznek igénybe az újra-elhelyezkedésük érdekében. A program végén a volt munkatársak elégedettek, büszkén beszélnek a volt munkahelyükről, a cég jó hírneve ezzel tovább emelkedik. A programok létjogosultságát az is bizonyítja, hogy hiányuk esetén a megkérdezett cégeknél a leggyakrabban az alábbi problémák fordultak elő: munkaügyi per (43%), rossz hírnév keltése (41%), az elbocsátott nem tudott talpra állni (35%).

Szakértőként azt látjuk, hogy mindezek ellenére gondoskodó leépítő programot jellemzően csak külföldi anyavállalattal rendelkező nagyobb cégek vesznek igénybe, azonban ők is szinte kizárólag csoportos leépítésnél. Egy fő elbocsátásánál még ezeknek a cégek sem jut eszébe az outplacement, hiába van benne a szervezeti kultúrájukban.


A megkérdezett cégek csupán 14%-a vesz igénybe outplacement programot



Ez a 14% azért is egy sokkoló adat, mert miközben ugyanez a válaszadói kör nagyra értékeli a program hasznát, mégis kis számban veszi igénybe. Az okok között vezető helyen áll a budget, és a felsővezetés támogatásának hiánya. Előkelő helyen szerepel a munkaerőpiaci helyzetre való hivatkozás is: azaz, hogy úgyis talál magának új állást a munkatárs, mert jelen pillanatban munkaerőhiány uralkodik. Azonban ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy a leépítettek segítség nélkül is megállják a helyüket a munkaerő-piacon. Gondoljunk csak azokra, akik 20-25 éve egy helyen dolgoztak, soha nem volt szükségük arra, hogy önéletrajzot írjanak, nem voltak még állásinterjún, vagy speciális munkakörben dolgoztak, így nincs meg az eszközük és a kellő önbizalmuk az elinduláshoz.


A vezetők célja a gondoskodás és az újra-elhelyezkedés támogatása



Amikor a program lehetséges célkitűzéseiről kérdeztük a kitöltőket, a következő rangsor született:
1. támogatás
2. gondoskodás
3. újra-elhelyezkedés.

Az elégedettség és a kulcsemberek megtartása ugyanakkor az utolsó két helyre került.

outplacement

Amikor a kérdést kicsit másképp tettük fel és belefogalmaztuk a „döntés” szót („Mi alapján döntöttek úgy, hogy használnak outplacement programot?”), az előhívta a vezetői gondolkodást. A válaszokban tükröződött a stratégiai döntés szemlélete, jól láthatóan előreugrott a cégmárka és a jó hírnév megőrzése is. Mindezek fontosságáról egy korábbi cikkünkben részletesebben foglalkoztunk.

Ezek az eredmények azt tükrözik, hogy amikor a vezetők a gondoskodó leépítés mellett döntenek, hosszútávú stratégiai célok is megjelennek a döntés hátterében. Az outplacement programok megvalósításánál viszont már elsősorban a munkavállalót helyezik fókuszba.

outplacement



Sokszor túl későn veszik igénybe a cégek a programot



Szakértőként azt látjuk, hogy a gondoskodó leépítő programot sokszor későn veszik igénybe a cégek, amikor már a munkavállalók között elindult a pletyka. Ennek elkerülése érdekében esszenciális a leépítésről való döntést követően kialakítani a kommunikációs stratégiát. Ebben kiemelt szerepe van a vezetők felkészítésének. A vezető az, aki közli alkalmazottaival a rossz hírt, így ha első perctől fogva gondoskodó eszközök állnak a rendelkezésükre, sokkal hitelesebben tudnak a munkavállalók elé állni, kisebb terhet jelent számukra a szituáció. Korábbi tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy az elbocsátottak a leépítés közlésének módját sérelmezték a leginkább.

Ha egyetlen elbocsátott, csalódott munkavállaló rossz hírét kelti a cégnek, és erre online teret is talál, nagy kárt tud okozni. Gondoljunk csak arra, hogy a cégek mennyi pénzt költenek toborzási technikákra, legyen az online vagy belső ajánlási módszer. Mindez pedig nem csak a későbbi kiválasztás sikerességét veszélyezteti, de a cégnél maradó munkatársak teljesítményére, motivációjára is nagy hatással lehet. A felmérés és az eddigi tapasztalatok is azt tükrözik, hogy kevesen látják, mennyire fontos az ottmaradó állománnyal is foglalkozni a leépítés során. Sok vezető úgy gondolja, hogy ők hálásak azért, mert nem ők kerültek utcára. Amivel mi szakemberek nap, mint nap találkozunk, hogy a szervezetben bizonytalanság indul el. A maradó állomány lojalitása sérül, elveszítik biztonságérzetüket, új munka után néznek és elindulhat egy hatalmas költségeket felemésztő fluktuációs hullám. Az outplacement költségei eltörpülnek a kár mértékével szemben.


„A program nélkül ma sem lenne állásom”



Az outplacement hasznossága, népszerűsége a munkavállalók körében egyértelmű. Az alkalmazottak átlagosan 78%-ban vesznek részt egy meghirdetett programban és 98%-ban elégedettek. A klasszikus elemek mellett a személyre szabott programok (például mentorálás, karrier- és pénzügyi tanácsadás) és a képzési támogatás a legkedveltebb elemek.

Nézzük, a cégek mely elemeket választják leggyakrabban:
outplacement


A felmérés összességében megmutatta, hogy fejlődött a gondolkodásmódunk az elbocsátásról - nem menekülünk és nem tagadjuk a leépítés tényét - de a gyakorlatban még mindig kevésszer jelenik meg a valódi gondoskodás az elbocsátott állományról. Továbbá az outplacement stratégiai szintű helye is kevés szervezetben van jelen.


A szemléletváltás lehet a kulcs?



Ma nagyon sok vezető panaszkodik a minőségi munkaerő-hiányra, éppen ezért lenne szükség az outplacementtel kapcsolatos szemléletváltásra. Amennyiben a cégek felelősséggel és gondoskodva bocsátják el dolgozóikat, akkor a gondoskodó leépítés egyben minőségi munkaerő-toborzási felületet is jelenthet. A szemléletváltás közös felelősségvállalással megteremtheti a munkavállalók új esélyét arra, hogy minőségi szintjüknek megfelelően helyezkedjenek el ismét. Az outplacement tehát nem csak egy-egy cég leépített állományáról, vagy a cég jövőjéről szól, de hatással lehet a munkaerőpiacra is. Eljött az ideje annak, hogy az outplacement ne csak, mint gondoskodó leépítés éljen a fejünkben, hanem egy toborzó-kiválasztó felületet is jelentsen egyben, ahol minőségi, felkészült munkavállalókat találhatnak maguknak a cégek. Mindehhez fontos lépés, hogy a vezetők és a szakemberek is egy nyelvet beszéljenek, hogy az outplacement mindenkinek egyet jelentsen: gondoskodó leépítés, stratégiai szinten kezelve.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Jelentősen visszaesett az állásvesztéstől rettegő magyarok aránya

A magyar munkavállalók bizalmi attitűdje 2023-ban kiegyensúlyozott és stabil volt, emellett bizakodásra adhat okot, hogy idén akár már javuló... Teljes cikk

Felpörgött a monori akkugyártó, átrendeződés a MÁV Csoportnál - létszámtrendek

Egy hónap alatt 160, egy év alatt több mint ezer fővel növelte létszámát a dél-koreai akkugyártó, a Shinheung Sec EU Kft. Monoron. A MÁV Csoport... Teljes cikk

Több mint 60 ezer befektetési banki állás szűnt meg idén

Több mint 60 ezer állás szűnt meg az idén a globális befektetési banki szektorban a Financial Times szerdán ismertetett ágazati felmérése szerint. Teljes cikk