Munkaügyi koalícióra léphetne a Jobbik, LMP és az MSZP-PM
Programjaik munkaügyi fejezeteiben az egyenlőtlenségek csökkentését tűzte ki célul mind a három párt. Így akár koalícióra léphetnek, amiből nem hagyhatnák ki a DK, Együtt, Momentum pártokat sem. Az egyetértés oka, hogy az elmúlt évtizedben nem sikerült csökkenteni a szegénységet.
De miről szól az a választási közhely, hogy mind a három párt felzárkóztatja a szegényeket? Arról, hogy például ketten adómentessé tennék a minimálbért. Ez a lépés az MSZP programjában írottak szerint a keresők kétharmadánál azonnal 20-30 ezer forintos fizetésnövekedést hoz majd. 150 ezer lesz a nettó minimálbér, emelik az alacsony és közepes jövedelmeket. Az LMP szintén adómentessé tenné a minimálbért, és bővebben belemegy a programjában, hogyan. Általános béremelést hajtana végre a jövedelemadó csökkentésével. A minimálbérig adómentes lesz a jövedelem mindenki számára, efölött emelkedik a terhelés. Ehhez társul a munkavállalói járulékok csökkentése. Így a minimálbér nettó értéke 30%-kal, az átlagbéré 20%-kal nő, és annak kétszeresénél is érezhető lesz a reálérték-növekedés. Az adó a minimálbér hétszeresét elérő havi jövedelem felett növekedne.
A Jobbik a harmadik utas a bérunióval (egyenlő munkáért mindenhol egyenlő bért az Európai Unióban), ami szerintük gyorsított bérfelzárkóztatást jelentene a munkások számára. Ágazati minimálbéreket vezetnének be, hogy néhány év alatt a feldolgozóiparban, és ahol még lehetséges, az átlagbér elérje a nettó 300 ezer forintot, a következő évtized végére pedig a német bérszínvonal 75 százalékát. Nem tudjuk, hogy a bérunió gondolatát a Jobbik-szavazótáborán belül milyen mélyen sikerült elültetniük, mindenesetre Vona Gábor miniszterelnök-jelölttől lakossági fórumán tette fel a költői kérdést egy fiatalember, hogy mivel ő Drezdában mosogat a németeknek, vajon miért nem ők jönnek Kazincbarcikára mosogatni. Vona nem akarta elkeseríteni, így nem mondta, hogy saját becslésük szerint még 2030-ban sem.
Andor László közgazdász egy interjúban kifejtette a bérunió kérdésével kapcsolatban, hogy Brüsszelben senkinek nincs olyan jogosítványa, hogy megmondja, mekkorák legyenek a bérek az egyes országokban. Véleménye érdekes, mert az MSZP-Párbeszéd Magyarország szövetségre lépése után Karácsony Gergely bemutatta árnyékkormányának tagjait, amelyben Andor volt EU-biztosé lett a gazdasági és foglalkoztatáspolitikai terület.
Jó kérdés, hogy munkaügyben milyen mozgástere van az érvelésre az ellenzéki pároknak, miközben a foglalkoztatás, munkaerőpiac területén eredményeket tud felmutatni a kormány. Andor a Népszavának adott interjúban mondta el, hogy a kormányzatnak csak látszólag jók a foglalkoztatási mutatói (nőtt a foglalkoztatottság, emelkednek a bérek, 4 százalék alá csökkent a munkanélküliség), mert szerinte ezek egyrészt a kedvező európai konjunktúrának köszönhetők, másrészt az elvándorlásnak és a közfoglalkoztatásnak. „A dolgozói szegénység velünk maradt” - mondta.
Minden programban van egy ilyen pont: legyen jobb nőnek lenni
A nők jogegyenlősége ellenére máig nem valósult meg a nők és férfiak tényleges társadalmi egyenlősége - írja az LMP, és majdnem szó szerint ugyanígy fogalmaz a Jobbik, de írhatták volna a szocialisták is. Sajnos innen jönnek a nők helyzetéről szóló közhelyek, de azért lássunk pár érdekesebb mondatot:
„A roma nőkről mint többszörösen hátrányos helyzetű csoportról kívánunk gondoskodni. Ösztöndíjprogramot indítunk az iskolát elhagyni kényszerült és oda visszatérni kívánó roma nőknek. A fiatal anyák számára képzési, átképzési programokat indítunk.” (LMP)
„Segítjük és támogatjuk a nők közép- és felsővezetővé válását, elérjük, hogy az állami cégek vezető testületeibe legalább egyharmados arányban nőket válasszanak.”(MSZP)
A bérunió megoldást hoz a nő-férfi bérkülönbség megszüntetésében. (Jobbik)
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Munkaügyi koalícióra léphetne a Jobbik, LMP és az MSZP-PM
2. oldal - Euro-bevezetés