A kompetenciák fejlesztése helyett a munkahelyi szokásokat kell átállítani
A HR-nek és a vezetőknek érdemes hozzászokni ahhoz, hogy már nem a jelölt a siker záloga vagy kerékkötője. A jelölt profilja helyett a szervezetet kell profilozni. A felvételre vonatkozó döntés az alapján születik, hogy a vezetőnek, illetve melyik vezetőnek van elég energiája, ideje és eszköztára a jelöltet a leggyorsabban a teljesítőképessége maximumára „vinni” úgy, hogy közben a csoport, amibe kerül, ne csak megőrizze, hanem javítsa a működését az új „erőforrás” befogadásával. Farkas Judit, az online alkalmassági vizsgálatok szakértőjének írása.
Ezek a mérési eredmények már nem a kompetencia-szinteket mutatják, hanem azt, ahogyan a munkatárs majd munkavállalóként felügyelet nélkül, a feladatokkal magára hagyva fog viselkedni és teljesíteni. Jobban utánanézve arra kellett rájönnünk, hogy az Employeeship a munkavállalói szokások összessége, amiket munkahelyről munkahelyre az emberek felvesznek - mert így működnek a munkahelyek.
Ez a szervezetfejlesztésnek és a munkáltatóknak egyaránt jó hír: míg a kompetenciákat költséges és időigényes tréningekkel lehet, ha egyáltalán fejleszteni, addig a munkahelyi szokásokat vezetői eszközökkel, csoportdinamikával nagyon gyorsan „át lehet állítani”. A most használt eszközökkel megtudjuk, milyen a jelölt meggyőzőkészsége, műszaki probléma megoldása stb. De azt kevéssé, hogy értékesítőként be fogja-e járni a heti útvonalat, vagy hogy mérnökként a képességeit nem vízcsap-szerelésre (mert éppen elromlott) vagy a vevő-specifikáció kivitelezhetőségi vizsgálatára (mert ez a feladata) fordítja-e.
Nem egyszerű, de a HR-nek és a vezetőknek érdemes hozzászokni ahhoz, hogy már nem a jelölt a siker záloga vagy kerékkötője. A jelölt profilja helyett a szervezetet kell profilozni - mennyire képes és hajlandó arra, hogy a munkavállalói szokásokat menedzselje, alakítsa, fejlessze akár a működési keretek, akár a teljesítmény fenntartására, a problémák megoldására és a változások kezelésére.
A felvételre vonatkozó döntés az alapján születik, hogy a vezetőnek, illetve melyik vezetőnek van elég energiája, ideje és eszköztára a jelöltet a leggyorsabban a teljesítőképessége maximumára „vinni” úgy, hogy közben a csoport, amibe kerül, ne csak megőrizze, hanem javítsa a működését az új „erőforrás” befogadásával.
A változás az interjúk céljának megváltozásával kezdődik; az információt azért gyűjtjük a jelöltről, hogy a jelölt „működési módjával” való egyezéseket és a különbségeket tudjuk beazonosítani, nem pedig azért, hogy a jelölt képességeit, tapasztalatait megítéljük. Ahhoz, hogy az eltérések a működési keretekben („hogyan dolgozunk mi”), a teljesítmény-elvárásokban és a probléma megoldásban a HR meg tudja ítélni, pontosan ismernie kell a szakmai területek napi munkáját, az együttműködés módját egy-egy szervezeti egységben és a vezető stílusát is. Egy-egy felvétel előtt legalább annyi felkészülésre van szükség a „belső”, szervezeti oldalon, mint a „külső”, munkaerő-piaci oldalon. Az interjú eredménye pedig nem az, hogy alkalmasnak vagy nem alkalmasnak minősítik a jelöltet, hanem az, hogy melyik munkavállalói területen mennyi energiát kell befektetni a jelölt sikeressé tételéhez. Ez nagy változás…és ebben a cikkben csak jelezzük, mert a módszertan legalább egy másik cikket érdemel.
Amikor már többéves piaci projektek múlnak azon, hogy egy-egy cég tud-e elég és megfelelő szintű humán kapacitást biztosítani, akkor mi kell még ahhoz, hogy a szakma elkezdje végre azokat az adatokat gyűjteni és olvasni, amik lerövidítik és célzottá teszik a munkatársi beillesztést, és a lehető leggyorsabban teljes értékű, a legnagyobb hozzáadott értéket előállító munkatárssá tesznek minden munkavállalót a kompetenciáitól függetlenül.
Vannak már cégek, amelyek szakítottak a jelölteket megítélő hagyományos (és kényelmes) állásponttal. Vannak már cégek, ahol a HR "nemcsak” kielégíti a létszámigényeket, hanem a vezetői energia- és időbefektetés szempontjából képes értékelni és felvenni a rendelkezésre álló munkaerőt óriási versenyelőnybe hozva ezzel a céget a piacokon.
Fotó: Pixabay
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A munkáltatók olyan látszólag nyitott pozíciókat hirdetnek meg az állásportálokon vagy börzéken, amelyeket soha nem is akartak betölteni. Mi... Teljes cikk
A jelentkezők többsége legalább kettő, de maximum öt helyre adja be egyszerre az önéletrajzát – többek között ez derült ki az 55. Műegyetemi... Teljes cikk
Ambiciózus célt tűzött ki maga elé a kormány: 2030-ra 85%-ra szeretnék emelni a magyarországi foglalkoztatottsági rátát. Ehhez főleg a 15-29 éves... Teljes cikk
- Toborzási előny, ha egy cég home office-t tud ajánlani 5 napja
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 1 hete
- Hangosabbnak kell lennie a HR-nek: karriersztorik a Mercedesnél és a Molnál 1 hete
- 75-150 millió forint támogatással képezhetik munkavállalóikat a cégek - Még elérhető az év slágerpályázata 2 hete
- Milyen közös munkára van szükség a vezetők és a HR között a toborzás és megtartás témájában? 2 hete
- Minden váltáson gondolkodó munkavállaló potenciális jelölt 3 hete
- Mennyibe kerül egy sikertelen munkaerő-felvétel? 4 hete
- Veszélyes üzem? - Ezeken a területeken több a munkahelyi baleset, mint az építőiparban 4 hete
- Megkezdte a munkavállalók toborzását az épülő debreceni gyárába a kínai Eve Power 4 hete
- Így áll a munkaerőpiac 2024-ben: hány jelentkezést nyújt be egy átlagos álláskereső? 1 hónapja
- Ennyi magyar munkaadó tervez létszámcsökkentést a második negyedévre 1 hónapja