Ameddig szükséges, jól jön a vendégmunka

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2018 harmadik negyedévében történelmi rekordot döntött a betöltetlen álláshelyek száma: 87 665 meghirdetett munkahelyre nem találtak embert a munkaadók. Mára valamelyest mérséklődött a munkaerőhiány, de még így is közel kétszer annyi munkahely áll betöltetlenül, mint négy évvel ezelőtt. Az évek óta tartó dinamikus gazdasági bővülés a munkaerőpiacon is tükröződik: vannak olyan területei az országnak, ahol már szinte teljes a foglalkoztatottság. Ilyen Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc és Kecskemét környéke.

„Bár az utóbbi időben van némi lassulás, de még mindig erős túlkereslet van a munkaerőpiacon. Minimális tartalékok még vannak - például a nyugdíjasok kedvezményes foglalkoztatása -, azonban összességében azt látjuk, hogy külföldi munkaerő célzott bevonása nélkül már rövidebb távon is megoldhatatlan helyzetet, komoly üzleti problémát jelenthet a munkaerőhiány. Jelenleg a versenyszektorban 2,5% és 3% között mozog a betöltetlen munkahelyek aránya” - mondja Ignácz Béla, a vállalat ügyvezetője. A szakember úgy látja, hogy míg korábban inkább a betanított munkaerő területén volt nagyobb létszámhiány, mára a szakképesítést igénylő pozíciók esetén is komoly problémát okoz a megnövekedett munkaerő-igény.

Melyik országból érkeznek a legtöbben?

Az elmúlt két évben, és kifejezetten 2018 második fele óta számos hazai vállalat stratégiájába bekerült a külföldi munkavállalók rövidebb, illetve hosszabb távú foglalkoztatása. Ezzel együtt jelentősen nőtt a regisztrált vendégmunkások száma is. A statisztikák szerint tavaly 61 ezren kértek tartózkodási engedélyt munkavállalás céljából, egy évvel korábban ez a szám még csak 24,5 ezer volt, azaz ennyi külföldi munkavállaló állt munkába törvényes módon, a kormány által kijelölt, szabályozott keretek és a magyar munkavállalókat védő létszámkvóta határai között a hazai vállalkozásoknál.

„A Prohuman kötelékében több mint ezer külföldi állampolgárságú munkavállaló dolgozik Magyarországon. Főleg Ukrajnából, Szlovákiából és Szerbiából jönnek hozzánk, de egyre nő az Ázsiából; India és Vietnam területéről érkezők száma is. Természetesen a határon túli magyarok gyakrabban jelentkeznek, de egyre többen jönnek már a nem magyar anyanyelvűek közül is. A nyelvi különbözőség ilyenkor problémát jelenthet, ezért az utaztatásuk megszervezésére, illetve a betanításukra is a saját anyanyelvükön kerül sor” - mondta el Ignácz Béla. A szakember szerint a helyzet felértékeli a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó HR cégek munkáját, amelyek a külföldi munkaerő toborzásán felül segítenek a munkába állásban, a nyelvi különbségek leküzdésében, a speciális adminisztrációban, akár az egész hivatalos eljárás lebonyolításában. Sok esetben a HR szolgáltató vállalat nem csupán a munkaerő megtalálásában, de a külföldi dolgozók integrálásában is segít a foglalkoztatás teljes ideje alatt: gondoskodik a munkavállalók lakhatásáról és magyarországi viszonyok, szokások megismertetéséről. A fentiek alapján a közvetítő szolgáltatás számos garanciát biztosít, amelyek a munkáltatók és a magyar munkavállalók érdekeit védik: csökkenti a fluktuáció kockázatát, mind a munkáltató, mind a szabályozó számára rugalmasságot biztosít, annak érdekében, hogy a létszám az éppen aktuális munkaerőigény kielégítését szolgálja.

Miért jó mindez a magyar munkavállalóknak?

Noha vannak, akik szerint a vendégmunkások veszélyt jelentenek a hazai munkaerőpiacra, a HR szakértők szerint inkább jótékony hatással van mindez a magyar gazdaságra. „A külföldi munkaerő bevonása a termelésbe több szempontból is előnyös. Egyrészt csökkenti a szezonálisan időről időre megugró túlmunkát, extra túlórákat, plusz műszakokat - elősegíti, hogy a munkavállaló saját igényei szerint maga döntsön ezek vállalásáról. Másrészt biztosítja, hogy a nálunk működő vállalatok képesek legyenek termelni, ne kelljen a munkaerőhiány miatt átszervezni, csökkenteni a kapacitást. Könnyű belátni, hogy mindez már rövid és középtávon is rendkívül kedvezőtlen helyzetet teremtene” - mutat rá a szakember.

Ameddig szükséges, jól jön a vendégmunka: az ellátási láncokban több ezer munkahely szűnhetne meg

A cég szerint összességében a vendégmunkások a hazai munkahelyek hosszú távú megőrzéséhez is hozzájárulnak, hiszen ha egy vállalat úgy látja, hogy Magyarországon a munkaerőhiány miatt ütközik korlátokba a termelési kapacitás bővítése, dönthet úgy, hogy áthelyezi a termelést egy másik országba. Ezzel pedig meglévő magyarországi munkahelyek szűnnek meg, és csökken az ország gazdasági teljesítménye. Különösen igaz ez azokban az iparágakban, ahol az egész ellátási lánc települ egymás közelébe - ilyenkor egy láncszem kiesése a teljes szektorra negatív hatással lehet. Tipikusan ilyen terület az autóipar. Az autó-összeszerelés közelébe települ a gumi-, üveg-, gépészeti elemek (motoralkatrész, kuplung, fék stb.), elektronika, műanyag vagy az acél alkatrészek és az ülések gyártása.

„Ha nem oldódik meg a munkaerőhiány az adott gyárban, az egy területen az egész ágazat elsorvadásához is vezethet, és tízezres nagyságrendben veszhetnek el olyan állások is, amelyeket a hazai munkaerő tölt be. Nem beszélve az ellátási láncban dolgozó és szerepet kapó hazai kis- és középvállalkozásokat érintő károkról, piacvesztésről” - foglalja össze Ignácz Béla. A szakember tapasztalatai szerint Magyarországon adottak a szabályozási és adminisztratív feltételek ahhoz, hogy a vállalkozások reagálni tudjanak a kialakult helyzetre, és vendégmunkások szabályozott foglalkoztatásával orvosolják a munkaerőhiányt mindaddig, amíg azt a munkaerőpiaci helyzet megköveteli. A munkavállalási engedélyek kiadása gyors és rugalmas ügyintézés, akár online felület segítségével is végezhető, és a bevándorlási hivatal kollégái a helyszínre való kitelepüléssel segítik azon vállalkozásokat, amelyek több (legalább 20 fő) külföldi munkavállalót kívánnak foglalkoztatni.

Fotó: Pixabay