Nem lelkesednek a cégek a lakáshitel-támogatásért

Kövesd híreinket, állásainkat és szólj hozzá facebook-oldalunkon ›

A Cafeteria Trend szakportál felmérése szerint a munkáltatók 51%-a 2014 végéig egyáltalán nem is tervez lakáscélú hiteltámogatást adni a munkavállalóknak. Ám a konstrukciótól vonakodó cégek száma az év végéhez közeledve, a nehézségekkel szembesülve várhatóan még növekedni is fog. Óvatosságuk nem véletlen. Egyrészt a juttatás adómentességéhez számos feltételnek kell megfelelni - másrészt a feltételek ellenőrzésének kötelezettsége is rájuk hárulna, amellett, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás miatti szankciók is őket sújtanák. A Trenkwalder által megkérdezett cégek viszont már a devizahitelek rendezésével kapcsolatos folyamat végét várják - és azt, hogy a bankok, illetve a többi piaci szereplő milyen ügymenetet alakít majd ki a területen.

Komoly kihívás: a HR-es nem építésügyi szakember

Az adómentesség megállapításához egyébként számos dolgot kell egyidejűleg vizsgálnia a munkáltatónak. A nyújtott támogatás mértéke például nem haladhatja meg az ingatlan vételárának vagy teljes építési költségének 30 százalékát. Emellett azt is vizsgálniuk kell, hogy a felvett hitelt a lakásvásárlás helyett korszerűsítésre vagy olyan felújításra fordították-e a munkavállalók, amelyre már nem kapható adómentesség. Az utóbbi szempont vizsgálata viszont komoly kihívást jelenthet 1-1 átlagos vállalat HR-osztálya számára.

”Egy HR-munkatárs nem kompetens abban, hogy a szakmájához nem tartozó adatokat és dokumentumokat - például közjegyzői okiratokat, építési számlákat és műszaki ellenőri igazolásokat - is vizsgáljon. Sok esetben pedig még az ezzel foglalkozó szakértőnek is nehéz precízen szétválasztania, hogy egy felújítás vajon mekkora részben tekinthető olyan korszerűsítésnek, amely után igénybe vehető a kedvezményes munkáltatói támogatás” - mutatott rá Molnár Mónika, a Trenkwalder HR-szolgáltatások üzletágának vezetője. Igaz, a problémát felismerve már számos bank alakított ki a fenti vizsgálat terheit átvállaló szolgáltatást. Ez viszont többletköltséget jelent a cégeknek - de az már nem tisztázott, hogy a bank magára vállalja-e egy utólag, esetleg jogtalannak bizonyuló támogatás felelősségét. Ám amennyiben utólag derül ki, hogy a munkavállaló nem jogosult az adómentes támogatásra, úgy a kapcsolódó adó, - és járulékterheket már a cégnek kell állnia.

Így lehetne népszerűbb a lakáscélú hiteltámogatás

A közelmúltban benyújtott törvénymódosító javaslat viszont tovább tágítaná a támogatható munkavállalói lakáshitelek körét. Ha a Parlament megszavazza, nem csak a hitelintézetektől – hanem a pénzügyi vállalkozásoktól felvett hitel is – támogatható lesz. Másrészt akkor is járhatna a támogatás, ha az ingatlan már nincs a munkavállaló tulajdonában.

2014. 07. 09.