kapubanner for mobile
Megjelent: 5 éve

500 ezer feltörekvő fiatal él Magyarországon

2 százalék tartozik az elitbe, 10 százalék a felső középosztályba, 6 százalék pedig feltörekvő fiatal – derül ki az MTA és a GfK Hungária „Osztálylétszám 2014” című közös kutatásából. A középosztály azonban szinte nincs, az alsóbb rétegek népesebbek.


Sugatagi Gábor, a GfK munkatársa elmondta: különleges vizsgálat az Osztálylétszám 2014, hiszen a korábbiakkal ellentétben nem csupán egy szempont - például a jövedelem - alapján osztották fel a társadalmat, hanem azt vizsgálták, hogy három különböző tőketípusból mennyi áll rendelkezésére egy-egy rétegnek. A figyelembe vett tényezők a gazdasági tőke - jövedelem, vagyonelemek, megtakarítások -, a kulturális tőke - magas kultúra fogyasztása, internethasználat, szabadidős tevékenységek - és a kapcsolati tőke - ismerősök száma, társadalmi helyzete, segítőkészsége - voltak.


23 százalék leszakadt


Róbert Péter, az MTA TK Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a kutatócsoport vezetője ismertetése szerint ezek alapján az eredmények azt mutatják, hogy a magyar társadalom legnagyobb rétege (23 százalék) a leszakadtak köre, akik jelentős adósságokkal és szegényes kapcsolatrendszerrel rendelkeznek, kultúrafogyasztásuk elhanyagolható, többségük munkanélküli, közfoglalkoztatott vagy segélyt kap. A munkások csoportját (16,5 százalék) hasonló vagyoni, kulturális és kapcsolati tőke jellemzi, mint a leszakadtakat, az egyetlen jelentős különbség, hogy szakmunkás végzettségük nyomán van munkahelyük. A "körte" csúcsán az elit helyezkedik el (2 százalék), az ide tartozók gazdagok, többségükben felsőfokú végzettségűek, kapcsolati szempontból viszont ez zárt csoport, és a státusz szinte örökletes.


Összesen tehát nyolc társadalmi csoportot határoztak meg a kutatók, amelyek napjaink Magyarországán jellemzőek:


• Elit (2%, legfeljebb 200 ezer ember)
Gazdagok, a magas kultúra fogyasztói. Magas körükben a felsőfokú végzettségűek aránya, leginkább Budapestiek, már szüleik is ebbe a csoportba tartoztak.
• Felső közép (10,5%, szűk egymillió ember)
Fővárosi, nagyvárosi lakosok, magasan képzettek, rendszeresen sportolnak, járnak színházba, akítv közösségi életet élnek.
• Feltörekvő fiatalok (6%, félmillió ember)
Azok a fiatalok, akik szüleik pénztárcáját használják a mindennapokban. Tudásuk és szüleik révén bennük van a jövő ígérete; jól használják kapcsolataikat, aktív életet élnek.
• Vidéki értelmiség (7%, 600-700 ezer ember)
Kisvárosi tanárok, orvosok, közalkalmazottak, a helyi közélet szereplői, akik mindekit ismernek. Átlagos, de biztonságos jövedelemmel rendelkeznek, járnak nyaralni, magas a kultúra iránti igényük.
• Kádári kisember (17%, 1,5 millió ember)
A kádári kisember "éldegél". Nehezen, de kijön jövedelméből, főleg kisebb településeken él, nyaralni nem jár, alig beszél idegen nyelveket, főleg állami munkahelyen dolgozik.
• Sodródók (18%, 1,6-1,7 millió ember)
Azok a fiatalok, akiknek szülei a középosztályba tartoznak. Képzetlenebbek, nincs elég kapcsolatuk, sokan otthon, a "mamahotelben" élnek. Nem járnak színházba, nem olvasnak könyveket, viszont nagyon otthon vannak az online világban.
• Munkások (16,5%, másfél millió ember)
Leginkább szakmunkás végzettségűek, nem érdekli őket a magas kultúra, ritkán járnak össze barátokkal, viszont sokat tévéznek. Kis vagyonnal, alacsony jövedelemmel rendelkeznek - de van munkájuk.
• Leszakadtak (23%, 2 millió ember)
A társadalom legszélesebb rétege: kedvezőtlen anyagi, vagyoni, jövedelmi helyzetük; kapcsolatszegények, kultúrafogyasztásuk elhanyagolható. Jelentős körükben a szakképzetlenek aránya; ha dolgoznak, leginkább fizikai, alkalmi munkát végeznek, de sok köztük a nyugdíjas, munkanélküli, közfoglalkoztatott, rokkant. Alapvetően kisvárosokban, falvakban élnek.


A főváros és a nagyváros jelentősen növeli az esélyt


A kutatócsoport vezetője a kutatás fontos megállapításának - és egyúttal meglepően uralkodó jelenségnek - nevezte, hogy óriási a szakadék a fővárosi, nagyvárosi, illetve a vidéki, kisvárosi területek között: a legfelső három osztály kizárólag nagyvárosokban, míg az alsó rétegek döntően vidéken élnek. Ez is mutatja a rétegek elkülönülését: az osztályok közötti átjárás korlátozott, lejjebb csúszni könnyű, feljebb lépni meglehetősen nehéz - folytatta az eredmények ismertetését Róbert Péter. Emellett az ezredfordulón megfogalmazott várakozások nem teljesültek, és Magyarországon a mai napig nem alakult ki a középosztály - jegyezte meg.


Gyenge az osztálytudat


Mint mondta, a vizsgálat egyik fő kérdésével - hogy milyen erős Magyarországon az osztálytudat - kapcsolatban megállapították, hogy a többség számára nem fontos az osztályhoz tartozás. Róbert Péter hozzáfűzte: az idősebbek számára az osztálykérdésnek van egy negatív konnotációja, a fiatalok pedig "már túl vannak ezen", és inkább értékek, szokások alapján határozzák meg magukat. Az MTI kérdésére, hogy a gyenge osztálytudat negatív jelenségnek tekinthető-e, nemmel felelt, hozzátéve: az jelentene problémát, ha más tényezők mentén sem tudnák magukat meghatározni az emberek.


Az idén február és április között felvett vizsgálatban mintegy 15 ezren online kérdőíven keresztül, ezren pedig személyes megkérdezésen keresztül vettek részt, az adatokat megfelelően súlyozták, így az eredmények reprezentálják a magyar társadalmat - hangsúlyozták.


2014. június 16.

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
December 31-ig működik a Monster.hu állásportál

Budapest, 2018. szeptember 3. - A Monster Magyarország Kft. tulajdonosa, a finnországi  székhelyű Alma Career Oy üzleti és stratégiai okokból a magyar... Teljes cikk

Milyen jogviszonyban vállalhatunk nyári diákmunkát? Általános tudnivalók és tanácsok (1.)

A nyári diákmunka – mindenféle jövedelemszerző tevékenységhez hasonlóan – adóköteles tevékenység. Ez az egyik közös tulajdonság a számos... Teljes cikk