Ausztriából és Németországból utalják haza a legtöbb pénzt a külföldön dolgozó magyarok
A Hitelintézeti Szemle kutatásából kiderül: jelentős pénzeket kapnak a magyarok az átmenetileg, illetve tartósan külföldön élő munkavállalóktól. A legtöbb pénzt Németországból és Ausztriából utalják haza - írja a Világgazdaság.
A közép- és délkelet-európai, illetve balti államokban a külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások GDP-arányos értéke 10 százalék alatti, ehhez viszonyítva Magyarország 3,3 százalékkal mérsékeltnek mondható, míg a szűken vett kelet-közép-európai régiót kismértékben meghaladja.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai a lapnak elmondták, hogy a hazautalások az utóbbi negyedévekben a GDP közel 3 százalékával mérsékelték a jövedelemegyenleg hiányát, és növelték a folyó fizetési mérleg többletét. A hazautalások nagy része azoktól származik, akik átmenetileg vannak külföldön, akik tartósan, azoktól kevesebb pénzt kapnak az itthoniak. Utóbbi az elmúlt években a GDP 0,5 százaléka közelében alakult.
A lap szerint az átmeneti külföldi munkavállalásból származó jövedelmek értéke a válság előtt 1,2-1,5 milliárd euró közelében alakult, majd 2009-ben érezhetően visszaesett. Ebben jelentős szerepe volt a válságnak, és az emelkedő munkanélküliség is súlyosabban érintette a külföldi munkavállalókat. Ugyanakkor a külföldi tőke beáramlása nagyobb mértékben csökkent, vagyis a hazautalások stabilabb finanszírozást jelentenek a szerzők szerint.
A bővülés főként 2010-et követően indult meg, ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, elsősorban Németországból.. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a Németországra vonatkozó, magyar munkavállalókat érintő utolsó korlátozásokat 2011 elején oldották fel. Az átmeneti külföldi munkavállalás szempontjából a legfontosabb célország a magyar munkavállalók számára Németország és Ausztria. Tavaly az összesen közel 3,5 milliárd eurót kitevő külföldi munkabér mintegy háromnegyede ebből a két országból származott.
A tartós külföldi munkavállalás mellett megvalósuló átutalások értéke 2008-at megelőzően 100 millió euró alatt maradt. A válságot követően jelentősen nőtt a tartósan külföldön dolgozó magyarok száma és az általuk hazautalt összeg is. A folyó átutalások folyamatosan nőttek, 2016-ra mintegy 700 millió euróra emelkedett az értékük. A tartósan külföldön dolgozók folyó átutalásainak legnagyobb része 2012-től Németországból érkezett, a második helyen az Egyesült Királyság áll.
Fotó: Pixabay
Világgazdaság
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) munkatársai a lapnak elmondták, hogy a hazautalások az utóbbi negyedévekben a GDP közel 3 százalékával mérsékelték a jövedelemegyenleg hiányát, és növelték a folyó fizetési mérleg többletét. A hazautalások nagy része azoktól származik, akik átmenetileg vannak külföldön, akik tartósan, azoktól kevesebb pénzt kapnak az itthoniak. Utóbbi az elmúlt években a GDP 0,5 százaléka közelében alakult.
A lap szerint az átmeneti külföldi munkavállalásból származó jövedelmek értéke a válság előtt 1,2-1,5 milliárd euró közelében alakult, majd 2009-ben érezhetően visszaesett. Ebben jelentős szerepe volt a válságnak, és az emelkedő munkanélküliség is súlyosabban érintette a külföldi munkavállalókat. Ugyanakkor a külföldi tőke beáramlása nagyobb mértékben csökkent, vagyis a hazautalások stabilabb finanszírozást jelentenek a szerzők szerint.
A bővülés főként 2010-et követően indult meg, ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, elsősorban Németországból.. Ebben jelentős szerepe volt annak, hogy a Németországra vonatkozó, magyar munkavállalókat érintő utolsó korlátozásokat 2011 elején oldották fel. Az átmeneti külföldi munkavállalás szempontjából a legfontosabb célország a magyar munkavállalók számára Németország és Ausztria. Tavaly az összesen közel 3,5 milliárd eurót kitevő külföldi munkabér mintegy háromnegyede ebből a két országból származott.
A tartós külföldi munkavállalás mellett megvalósuló átutalások értéke 2008-at megelőzően 100 millió euró alatt maradt. A válságot követően jelentősen nőtt a tartósan külföldön dolgozó magyarok száma és az általuk hazautalt összeg is. A folyó átutalások folyamatosan nőttek, 2016-ra mintegy 700 millió euróra emelkedett az értékük. A tartósan külföldön dolgozók folyó átutalásainak legnagyobb része 2012-től Németországból érkezett, a második helyen az Egyesült Királyság áll.
Fotó: Pixabay
Világgazdaság
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Hazatérési támogatás, bérkiegészítés, adókedvezmény - így csábítsuk haza a külföldön élő magyarokat 6 napja
- Így csábítanak a cégek a HVG Állásbörzén 1 hete
- Czomba Sándor: a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket a vendégmunkások 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Megkezdte nyári toborzását a Lidl is, mutatjuk, mennyit lehet keresni 1 hete
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 1 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 1 hete
- Új vállalkozásfejlesztési központot hoztak létre a romák elhelyezkedésének támogatására 1 hete
- Jogszabály-módosítással erősíti meg az EU a nem uniós munkavállalók jogait 2 hete
- Munka a szabadság alatt? - A dolgozók több mint 75%-a válaszol a munkahelyi e-mailekre, amikor szabadságon van 2 hete
- Szabadság gyerekkel 2 hete