Mindfulness - A tudatos jelenlét hatása a szakmai és személyes hatékonyságra

A mindfulness lényegéről, jelentőségéről és a mindennapi életünkben betöltött szerepéről kérdeztük a Pannonjob stratégiai partnerét, következő rendezvényének egyik előadóját, Dr. Szondy Mátét.

„Miért jobb a mindfulness, mint bármelyik más tréningmódszer?” - kérdezte egy multi HR-vezetője, aki azt várta, hogy győzködni kezdem a tudatos jelenlét gyakorlásának fontosságáról.

A tudatos jelenlét azonban nem akar versengeni más tréningmódszerekkel. Már csak azért sem, mert nem tréningmódszer. Sokkal inkább egy olyan állapot - és működésmód, aminek az előnyeit és fontosságát nem csak a különféle eszmei hagyományok, hanem a tudományos vizsgálatok is megerősítik - többek között munkahelyi környezetben is.

De mi is a tudatos jelenlét? Tegye a szívére a kezét és legyen őszinte: a legutóbbi munkahelyi megbeszélésén hányszor kalandozott el a figyelme? Talán a reggeli családi veszekedés mondatai jutottak eszébe és újra átélte azt a dühöt, amit akkor; talán elkezdett a jövőjén gondolkodni és közben egyre borúlátóbb gondolatai támadtak („úgysem kapom meg fizetésemelést”, „örökre szingli maradok” ). Az is lehet, hogy egy kolléga/nő látványa kötötte le a figyelmét. Bármi is történt, az elkalandozó figyelme miatt sokkal kevésbé (vagy egyáltalán nem) tudott figyelni a megbeszélésen.

Ha ez történt (és szinte biztos, hogy megtörtént), semmiképp se legyen bűntudata: így működik az emberi elme. Az ébren töltött időnk körülbelül felében a figyelmünk nem ott és nem akkor van, ahol vagyunk. Az elménk elkóborlása (mind wandering) természetesen nem csak munkahelyi szituációkban jelenik meg: ugyanúgy előfordul, hogy otthon, vagy épp nyaraláskor, mikor minden adott lenne ahhoz, hogy jól érezze magát. A tengerparton heverészik, hallgatja a hullámok zúgását és élvezi a napsütést, amikor eszébe jut egy rosszul sikerült tárgyalása. Elkezdi ostorozni magát, újra és újra végiggondolja, hogy hol rontotta el a dolgot és mit kellett volna tennie. Talán azt gondolja, hogy nincs jövője ezen a pályán és szakmát kellene váltania; elkezd aggódni a jövője miatt. Az elméje egyetlen másodperc alatt eltávolította a tengertől, a kellemes napsütéstől - ennek pedig az lesz a következménye, hogy az érzéseit, hangulatát és testi reakcióit nem a valóság élményei (heverészés a napernyő alatt) alakítják, hanem a felidézett múlt emlékei vagy pedig a jövővel kapcsolatban alkotott szorongáskeltő forgatókönyvek.

Elménk elkalandozása és az élmények elkerülésére irányuló hajlam ellentéte a tudatos jelenlét (mindfulness) állapota. Ebben az állapotban figyelmünket tudatosan a jelen élményeire irányítjuk és elfogadó, kíváncsi attitűddel fordulunk feléjük. A „jelen élményei” bármilyen olyan élményre vonatkozhat, ami egy adott pillanatban hatással van ránk. Arra kérem, hogy most a gyors továbbolvasás helyett kicsit lassítson: vegye észre azt a látványt, ami a szeme elé tárul; figyelje meg, hogy milyen hangokat hall; tudatosítsa a testéből érkező (esetleg kellemetlen) élményeket! Vegye észre a felbukkanó gondolatait és figyelje meg a felerősödő, majd gyengülő érzéseit!

A jelenre fordított elfogadó figyelem előnyei régóta ismertek - a keleti vallások (elsősorban a buddhizmus) egyik fontos témája a jelen élmények elfogadó megfigyelése. A modern orvostudomány a hetvenes évek végén kezdett el foglalkozni a tudatos jelenlét jelenségével. Ekkor egy amerikai biológus, Jon Kabat-Zinn krónikus betegségben szenvedő betegeknek kezdte el megtanítani a tudatos jelenlét képességét - eredményei szerint ezzel jelentősen javult az életminőségük és egészségi állapotuk. Az elmúlt évtizedben (de főleg az elmúlt néhány évbe) a tudatos jelenlét témája egyre felkapottabbá vált: számos vállalat (például a Google, Apple vagy a GM) vezetett be mindfulness-tréningeket.

Önmagában egy módszer népszerűsége, vagy épp az, hogy milyen régóta gyakorolják, nem bizonyíték a módszer hatékonyságára. A tudatos jelenlét esetén azonban tudományos kutatások százai igazolják annak hatékonyságát. Tudjuk, hogy gyakorlása számos testi és lelki betegség esetén (például szorongásos és depresszív zavarok, fájdalom-szindróma, magasvérnyomás-betegség) csökkenti a tünetek súlyosságát, javítja a figyelmi képességeinket, empatikusabbá válunk és hatékonyabban kezeljük a konfliktushelyzeteket. Sőt, a modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően azt is tudjuk, hogy a rendszeres gyakorlás nem csak agyunk működését, de szerkezetét is módosítja.

Bár a tudatos jelenlét gyakorlása hatékonyan csökkenti a stressz-szintünket, valamint növeli a teljesítményünket, tévedés lenne pusztán egy újabb stresszkezelési-, vagy tréningtechnikaként tekinteni rá. A gyakorlásnak sokkal általánosabb hatása van: segít abban, hogy ne a múlt vagy a félt jövő kösse le a figyelmünket, hanem valóban elkezdjük megélni az életet és közben elfogadóbb módon tudjunk viszonyulni önmagunkhoz és másokhoz.

A Pannonjob Kft. HR Konferenciáján többek között ezzel a témával kapcsolatban is további információkkal találkozhat.
Rendezvény részletei: https://www.pannonjob.hu/phrk-meghivo