kapubanner for mobile
Megjelent: 5 éve

Mit várunk a nyugdíjas éveinktől?

A magyarok a nyugdíjuk 54 százalékát még mindig az államtól várják, bár a fiatalok már nem csak az állami nyugdíjra építenek. A 30 évesek több mint fele úgy gondolja, hogy pihenés helyett dolgoznia kell majd nyugdíjas korában, ráadásul a mostani nyugdíjasok helyzetét is egyre küzdelmesebbnek látják - több kutatás is készült arról, melyik generáció mit vár a nyugdíjas évektől.

A magyarok a nyugdíjjövedelmük több mint felét (54 százalékát) az államtól, 29 százalékát a saját megtakarításaikból és befektetéseikből, míg 16 százalékát a munkaadójuktól várják - derült ki az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) 2019-es kutatásából. Korcsoportok szerint azért van eltérés: míg a baby boom idején születettek az állam 70 százalékos hozzájárulására számítanak, addig a millenniumi generáció már csak 42 százalékosra, ami azt jelenti, hogy a fiatalabb korosztály egyre inkább tisztában van az állami ellátás csökkenő határaival. Ez a jelenség ráirányítja a figyelmet az egyéni felelősség növekedésére és a nyugdíjcélú takarékosság fontosságra.



A most húszas-harmincas éveikben járó fiatalok több mint fele úgy gondolja, hogy pihenés helyett dolgoznia kell majd nyugdíjaskorában, ráadásul a mostani nyugdíjasok helyzetét is egyre küzdelmesebbnek látják A Z generáció valamelyest optimistább, a legfrissebb KSH adatok azonban az Y generáció jövőképét támasztják alá. Igaz, egy részük már fontosnak tartja a takarékoskodást, mégsem vágnak bele: a fiatalok csupán harmada gondolja úgy, hogy már 18 és 25 éves kor között el kellene kezdenie anyagilag is tenni a boldog időskori évekért.

Szorongás az idős kor miatt

Szegény és betegeskedő nyugdíjas kor aggasztja a magyarokat, minden harmadik aktív korú magyart nyomasztja, ha a nyugdíjas korára gondol - derült ki az Aegon Center for Longevity and Retirement (ACLR) nyugdíjkutatásából. Az adatok szerint kevesen tervezik meg időskori megélhetésüket és ritka az idős kora érdekében takarékoskodó magyar.

Az Y generáció tagjai között több mint 7 százalékkal nőtt azoknak az aránya az elmúlt egy évben, akik nehézségekkel telinek és kifejezetten küzdelmesnek látják az idősek helyzetét, míg a mostani egyetemisták között 1,5 százalékkal emelkedett ez az arány - derül ki az OTP Nyugdíjpénztár legfrissebb kutatásából.

Az Aegon nyugdíjas kor terveit és céljait vizsgáló felmérésből az is világossá vált, hogy - a felmérésben részt vevő más országok lakóihoz képest - a magyarok sokkal kevésbé bíznak abban, hogy kényelmes idős kort tudnak biztosítani maguknak. Mindösszesen csupán 22 százalékuk bizakodó, szemben a 29 százalékos világátlaggal. A megkérdezettek 35 százaléka állította, hogy legalább havonta egyszer nyomasztja őket a nyugdíjas korra való hosszú távú felkészülés. A nők ráadásul jobban aggódnak a férfiaknál, előbbiek 40 százaléka, utóbbiak 30 százaléka érez emiatt szorongást.

A magyarok döntő többsége bizonytalan azt illetően, hogy nyugdíjas korában képes lesz-e fedezni jelenlegi életminőségét, tízből kilencen gondolják úgy, hogy nem tudnak majd eleget költeni az egészségükre.

Tudják a megoldást, mégsem cselekszenek

A hazai lakosság fele egyáltalán nem rendelkezik nyugdíjmegtakarítással, a fiatalabbak körében pedig még rosszabb ez az arány - derül ki a CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt. kutatásából. Ami némi optimizmusra ad okot ellenben, hogy már minden nyolcadik felnőttkorú havi 10.000 forintot meghaladó összeget tesz félre, és minden tizediknek van nyugdíjbiztosítása.



A magyar dolgozók csupán alig több mint negyede (27 százalék) takarít meg rendszeresen. Ez messze elmarad a 39 százalékos világátlagtól. Öt magyarból kettő semmilyen nyugdíjtervvel nem rendelkezik, igaz, csaknem a harmaduk (30 százalék) tervezi a nyugdíjcélú megtakarítást - a világátlag e tekintetben csak 18 százalék. A magyar dolgozók mindössze 7 százaléka rendelkezik „nyugdíjstratégiával”, vagyis írott nyugdíjtervvel, ugyanakkor csaknem a felüknek (46 százalék) van nem írásos tervük. A dolgozók negyede nem rendelkezik semmilyen tartaléktervvel arra az esetre, ha a nyugdíjkorhatár elérése előtt munkaképtelenné válna - ez alatta van a 35 százalékos világátlagnak.

A nyugdíj-felkészültséget mutató ARRI pontszám esetében Magyarország idén alacsonyabb értéket kapott: az 5,3-as végeredmény a tavalyi 13.hely után a 14. pozícióra lett elegendő a többi vizsgált országhoz képest. Ebben annak is szerepe lehet, hogy a magyarok pénzügyi jártassága - amely feltétele a megvalósítható nyugdíjtervezésnek - a világátlag alatt van. A kamatokat, a kockázatokat és az inflációt érintő pénzügyi kérdésekre csak a magyarok egynegyede tudott helyesen válaszolni. A pénzügyi jártasság a millenniumi generáció és a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkezők, valamint az alacsony jövedelműek körében a legalacsonyabb.

A biztonságos "mamahotel"

Tipikusan 21. századi jelenség az úgynevezett „mamahoteles” generáció, amelynek jellemzően huszonéves tagjait úgy támogatják szüleik, hogy a családi fészekben maradhatnak, így nem kell lakhatásra költeniük. Az Eurostat 2018-as statisztikái szerint a magyar fiatalok több mint háromnegyede ilyen. Ha azonban azt vizsgáljuk, hogy a nyugdíjas korúakat hogyan segítik a fiatalabb generációk, akkor más eredményeket kapunk. A megkérdezett nyugdíjkorhatár alattiak több mint fele nem támogatja nyugdíjaskorú rokonait anyagilag, és minden ötödik válaszadó nyilatkozta, hogy alkalmanként ugyan, de próbál segíteni. Még kevesebben, a kutatásban résztvevők csupán tizede tud rendszeres anyagi hozzájárulást nyújtani az idős rokonoknak. 2018-ban éves szinten a támogatás mértéke a megkérdezettek közel negyedénél kevesebb mint 50.000 forint volt.



Újragondolt nyugdíjrendszerek

A hazai és a nemzetközi kutatási adatok ismeretében a nyugdíjrendszert illető alapvető paradigmaváltást szorgalmaz az Aegon Center for Longevity and Retirement. Országspecifikus, holisztikus nyugdíjkonstrukció megalkotását tartja szükségesnek, amely figyelembe vesz olyan szempontokat, mint munka, aktív életmód és független életvitel, s amelyben fontos az idősbarát közösségek szerepe. A nyugdíjrendszerek újratervezésének az ajánlás szerint része kell, hogy legyen - a többi közt - az állam és a munkaadók együttműködése, az egyén takarékoskodása és felelőssége, valamint a közösségek szerepe. A ma dolgozói ugyanis kizárólag olyan közösségtől remélhetnek boldog és értékes idős kort, amely a szükségleteiktől függetlenül, egyformán támogat minden korosztályt. A kormányzatok, a munkaadók és az egyének közötti együttműködés - a nyugdíjrendszerek esetében - a világon mindenhol központi szerephez jut - világított rá a jelentés.
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Nyugdíj

Magyarországon az igényelhet nyugdíjat, aki betöltötte a nyugdíjas kor határát. Az öregségi nyugdíjkorhatár az 1956. december 31-ét követően... Teljes cikk

20 éve az EU-ban: így változtak a magyar nyugdíjak a többi országhoz képest

2004. május 1-én tíz új állam csatlakozott az Európai Unióhoz, köztük Magyarország. A GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató... Teljes cikk

Óriási szakadék tátong a nyugdíjas álmok és a reális kilátások között

Ötből több mint két brit felnőtt úgy véli, hogy a jelenlegi nyugdíjkorhatárnál (66 év, ami 2026-ban 67 évre emelkedik) vagy azt megelőzően... Teljes cikk