"Munka után édes a pihenés"
A Munka Törvénykönyvének mely paragrafusai biztosítják a munkaközi szünetet? Milyen munkáltatók számára kötelező érvényű előírásokat rögzít a törvény? Milyen munkaközi szünetet érintő módosítások történtek 2007. július 1-jével és mely pontok kifejtése várható 2008. január 1-jével?
A munkaközi szünet vagy pihenőidő a napi munkavégzés során a munkavállalók felfrissülését, testi és szellemi egészségének fenntartását szolgáló időtartam, hosszúsága minimum 20 perc. A napi pihenőidő, a két munkanap között minimálisan eltelt időt jelenti, amely csakúgy mint a munkaközi szünet, a dolgozók egészségét és lelki egyensúlyát szolgálja, időtartama legalább 11 óra. A törvényben meghatározott heti pihenőidő pedig 2 nap.
Ebédidő és/vagy munkaközi szünet?
A Munka Törvénykönyvének 1992-es módosítása előtt a munkaközi szünet mint ebédidő volt ismert, és maga a törvény is ebédidőként definiálta azt. A törvénymódosítás, vagyis a pihenőidő kifejezés használatba vétele a rendszerváltás után bekövetkező szemléletbeli változást tükrözte. A munkavállalók ugyanis 1992 óta szabadon dönthetnek arról, hogy a munkavégzés során nekik járó szabadidőt a regenerálódás milyen formájában kívánják eltölteni.
Manapság a pihenőidőt az ebéd mellet és helyett dohányzásra, tornagyakorlatok elvégzésére és pihenésre egyaránt fordíthatják. A munkavégzés közben beiktatott szünetek - függetlenül attól, hogy milyen tevékenységre fordítjuk azt - közös jellemzője, hogy nem képezik a munkaidő részét. Ettől eltérően a szervezet belső szabályzata vagy kollektív szerződés rendelkezhet ugyan, de általánosságban a pihenő időtartamára munkabér nem jár, idejével meghosszabbodik a napi munkaidő.
A munkaközi szünetre vonatkozó előírások, a következők: a munkavállaló részére minimum napi 20 perc pihenőidőt kell biztosítani, ha a munkaideje a napi 6 órát nem haladja meg. Amennyiben napi munkaideje több mint 6 óra, akkor minden további 3 munkaóra után 20-20 perc munkaközi szünetet kell biztosítani a munkavállaló számára. A pihenőidő rendkívüli munkavégzés (túlóra és hétvégi műszak) esetén is megilleti a munkavállalót.
2007. július 1-jével a törvényalkotó tovább pontosította a munkaközi szünet fogalmát és annak kiadásának módját, így az Mt. 122. §.-a alapján a következő rendelkezések jelentek meg a munkaközi szünetet érintően:
Speciális esetek: készenléti jellegű munkakör és fiatalkorúak foglalkoztatása esetén a munkaközi szünet kiadásának módosulása
A készenléti jellegű munkakörök és a fiatal munkavállalók esetében módosul a pihenőidő tartama. Készenléti jellegű munkakörökben a munkaközi pihenőidő (étkezésre és regenerálódásra fordított idő) a készenléti munkaidő részét képezi. Ennek oka az, hogy a készenléti jellegű munkakörökben a készenlét időtartama alatt is módja van a dolgozónak a regenerálódásra.
Annak ellenére, hogy az Mt. jelenleg nem definiálja, hogy mit ért készenléti jellegű munkakör alatt, vannak olyan tipikusnak mondható munkakörök, amelyek ebbe a kategóriába sorolhatóak, ilyen például a biztonsági őr vagy a portás munka. Azok a tevékenységek sorolhatók tehát ebbe a kategóriába, amelyek esetén a munkaidő a munka természetéből adódóan, előre nem látható és ütemezhető módon, hol tényleges munkavégzéssel, hogy pedig csak a munkavégzésre rendelkezésre állással telik.
A készenléti jellegű munkaidő alatt a munkavállaló végig a munkáltató utasítása alatt áll, a tényleges munkafeladatok közötti, várakozással telő időben is. Nem különül el élesen, ezért nem is kell elkülönítve nyilvántartani, hogy mikor hány percet, órát dolgozott, illetve hány percet, órát állt a következő munkafeladatra várva a munkavállaló. A munkafeladat természete, jellege az, amely magában hordozza a feladatvégzés és feladatra várakozás váltakozását, ezért a törvény a munkaidő mértékébe mintegy átalány jelleggel beépíti a feladatnélküli időtartamot. Amennyiben a készenléti jelleg megállapítható, a teljes munkaidő hossza legfeljebb napi 12 órára emelhető fel, tehát a készenléti jellegű munkakörben dolgozó munkavállalók esetében a teljes heti munkaidő 40 óra helyett 60 óra. Fiatal munkavállaló foglalkoztatása esetén a munkaközi szünet időtartama legalább 30 perc, amennyiben annak napi munkaideje meghaladja a 4,5 órát.
A 2008 január 1-jétől várható módosítások a pihenőidőt érintően
2008. január 1-jétől újabb módosítások várhatóak a Munka Törvénykönyvében a munkaközi szünet kérdését érintően. Az Mt. 117.§ (1) bekezdés k) pontjába a törvény várhatóan egy új meghatározást illeszt be, a készenléti jellegű munkakör definíciójának megfogalmazását, ami jelenleg is hiányzik a törvényből. A törvény pontosításával és a készenléti jellegű munkakör meghatározásával egy eddigi hiányosság kerül majd pótlásra.
A készenléti jellegű munkakör munkaidejét eddig is fel lehetett osztani készenléti időtartamra és tényleges munkavégzéssel eltöltött időre, az időtartamok arányainak meghatározása azonban a gyakorlatban problémát okozott. A módosítás eredményeként a következő szabályozás született és lesz majd várhatóan érvényes a pihenőidőre vonatkozóan:
"A készenlét és a munkavégzés munkaidőhöz viszonyított arányát a törvény legalább egyharmad rész készenlétben állapította meg. A munkavégzés nélküli készenlét idejében a munkavállalónak lehetősége kell, hogy legyen a pihenésre, valamint a tényleges munkavégzés a munkavállaló számára az általánoshoz képest alacsonyabb igénybevétellel kell, hogy járjon." (Érdekvédelmi Tanácsadó Szolgálat Egyesülés - Tájékoztató 2007. július) A készenléti jellegű munkakör témaköréhez kapcsolódóan fontos még megemlíteni, hogy az eddigi gyakorlattól eltérően a törvény 2008. január 1-jétől nem fogja lehetővé tenni az ilyen munkakörben dolgozó munkavállalókra nézve az egyéves munkaidőkeret alkalmazását.
A pihenőidőket legyen két munkanap közt eltelt szünet vagy napi pihenőidő nem érdemes sem a munkáltatóknak, sem munkavállalóknak megspórolni és megtagadni maguktól. Mind a nap közbeni munka során érdemes vagy egy nagyot sétálni és a fejünket kiszellőztetni vagy a kollégákkal, esetleg ismerősökkel egy jó ebédet elfogyasztani. Ezek a rövid megszakítások a munkában mindenképp előnyünkre válnak, valamint a hatékonyabb és gyorsabb munkavégzést szolgálják.
Mohácsi Györgyi, HR Portal
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk
Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk
Február 29-én jelent meg az új idegenrendészeti törvény végrehajtási rendelete. A törvénnyel együtt pedig már egyre tisztább a kép, hogyan... Teljes cikk
- A teherautók és buszok vezetőinek harmada követett el szabálysértést 6 hónapja
- Jelenléti ív 7 hónapja
- Lesz-e őszi szünet idén az egyetemeken? 7 hónapja
- Szabálysértő a munkaidő-szabályozás? 8 hónapja
- Tanév rendje 2023/24 9 hónapja
- Mire kell figyelni 2023-ban? Így változott a munka világa 10 hónapja
- A kékgallérosok helyzete a munkaerőpiacon 11 hónapja
- Pihenni tudni kell - Így tartsunk szünetet a munkahelyen a jobb teljesítményért 11 hónapja
- Uniós ítélet a heti és a napi pihenőidőről: mit tehet a munkaadó túlóraigény esetén? 13 hónapja
- Távmunka: éjszaka is lehet, a délután pedig akár a játéké, a pihenésé 1 éve
- Mennyi szünet jár 24 órás munkavégzés alatt? 1 éve