A „8 óra munka, 8 óra pihenés, 8 óra szórakozás” már a múlté - A változások miatt szinte naponta felmerülő problémát jelent, hogy mi számít munkaidőnek
A rugalmas munkaidő-rendszerek alkalmazása - előnyeinél fogva -, inkább segíti, mint hátráltatja a termelékenység növelését. A munkaadókat és a munkavállalókat persze más és más cél vezérli a rugalmas munkarend bevezetésekor. A helyzetet a NEXON szakértői foglalták össze.
A munkaidőkeret tartama - alkalmazkodva a termelési ciklusokhoz, valamint a nemzetközi gazdasági környezethez - heti, többheti, havi, többhavi, éves vagy többéves keretben is megállapítható. A munkaidőkeret tartama azonban - alapesetben - legfeljebb négy hónap vagy tizenhat hét lehet. De például a megszakítás nélküli, vagy több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében a munkaidőkeret tartama - a törvény szerint - akár hat hónap (vagy huszonhat hét) is lehet.
2019. január 1-től változások történtek, melyek szerint - ha objektív vagy műszaki vagy munkaszervezéssel kapcsolatos okok indokolják, és a kollektív szerződés rendelkezései is lehetővé teszik, akkor - még harminchat hónap is lehet a munkaidőkeret tartama. De ennek során is ügyelni kell arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő - a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva - nem haladhatja meg a 48 órát. A Munka Törvénykönyve azonban - a munkafeltételek egyoldalú megállapítását kizárva - a hosszabb munkaidőkeret kialakítását kizárólag a munkavállalók és a munkaadók érdekképviseleteinek megállapodására bízza, azt kollektív szerződéshez köti.
Fontos szabály, hogy a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját írásban kell a munkavállalóval közölni vagy a helyben szokásos és általában ismert módon közzétenni. Ha például a munkáltató - többműszakos tevékenységére tekintettel - május 1-jétől 6 havi munkaidőkeretet kíván alkalmazni, akkor írásos közlésében pontosan meg kell adnia, hogy a munkaidőkeret május 1-jétől október 31-ig tart. A munkáltató egyoldalúan is elrendelheti a munkaidőkeret bevezetését. Ilyenkor azonban meg van kötve a keze, mert az egyoldalúan bevezetett munkaidőkeret maximális hossza 4 hónap, illetve 16 hét lehet.
Ez év elejétől a munkaidő-beosztás közlésére vonatkozó módosult szabályok szerint a munkáltatónak a munkaidő-beosztást legalább egy hétre, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legalább százhatvannyolc órával korábban írásban kell közölnie. Változatlan az a szabály, hogy írásos közlés hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó. Továbbra is van lehetőség módosításra is, mert ha például a gazdálkodásában vagy működésében előre nem látható körülmények merülnek fel, akkor a munkáltató a közölt munkaidő-beosztást, a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően módosíthatja. Ezt a módosítást a tervezett munkavégzés megkezdését megelőzően legalább kilencvenhat órával korábban kell végrehajtani. Nagyon fontos, és érdeminek tekinthető újdonság, hogy a munkaidő-beosztást a munkáltató - már törvényi felhatalmazás alapján - a munkavállaló írásbeli kérésére is módosíthatja. Eddig nem volt ilyen jogszabályi norma, bár a gyakorlatban eddig is élhettek ezzel a lehetőséggel. A munkavállaló kérelméről a munkáltató mérlegelési jogkörében dönt.
A munkaidő-keret tervezését ma már nem kockás papíron, nem is áttekinthetetlen excel táblák segítségével kell elvégezni. A NEXON intelligens és könnyen használható, a jogszabályok alkalmazását is támogató szoftverei segítik ebben a munkáltatókat.
A munkavállaló szabadságát és kényelmét a kötetlen munkarend szolgálja leginkább, amelyről akkor beszélhetünk, amikor a munkaidő beosztásának, illetve a munkavégzés megszervezésének jogát a munkáltató egyoldalúan (írásos formában) átengedi a munkavállaló számára. Ők szeretnének is élni ezzel a lehetőséggel - a kutatások szerint egyre növekvő mértékben - és a munka és magánélet harmóniájának megteremtésére törekedve növelni kívánják a választás szabadságát a munkaidő elosztásában.
Korábban kötetlennek akkor minősült a munkarend, ha a munkáltató - heti átlagban - legalább a napi munkaidő felét érintően adta át a munkaidő beosztásának jogát a munkavállalónak. A munkáltató ma már - a munkavégzés önálló megszervezésére tekintettel - teljesen átengedheti a munkaidő beosztásának, illetve a munkavégzés megszervezésének jogát a munkavállaló számára, ami nagyon előnyös lehet mindkét fél számára. Ilyen esetben is figyelni kell azonban arra, hogy a munkaadó élhet, sőt élnie kell az ellenőrzési jogával, például a napi munkavégzés 12 órás korlátját vagy a pihenőidő betartását illetően.
A munkarend kötetlen jellegét nem érinti, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegüknél fogva, meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti. A kötetlen munkarend tehát nem feltétlenül jelenti azt, hogy a munkavállaló a munkaideje beosztását, illetve felhasználását teljes egészében maga választhatja meg. A munkáltató ugyanis meghatározhatja a tipikusan munkahelyen eltöltendő munkaidőt, és csak az ezen túlmenő munkaidő beosztására lesz jogosult a munkavállaló. A munkaügyi gyakorlat szerint a kötetlen munkarend akkor valósul meg, ha a munkaidő nagyobbik részének beosztásáról a munkavállaló dönthet.
A napi munkaidő értelmezése kapcsán gyakran teszik fel a munkavállalók azt a kérdést, hogy mi számít munkaidőnek, s pl. az utazási idő munkaidőnek tekinthető-e? A munkaviszonnyal összefüggésben csak kétfajta időtípus jöhet szóba: munkaidő és pihenőidő. Nincsenek további
kategóriák, például rendelkezésre állási vagy utazási idő. De még átmenet sincs a két időtípus között. Általános eligazításképpen megfogalmazható az a szabály, hogy ami nem munkaidő az pihenőidő. Ezt a szétválasztást egy állandó vagy szokásos munkavégzési hellyel nem rendelkező munkavállaló, például egy autóval közlekedő értékesítő munkavállaló esetében is alkalmazni kell. Mivel az autóvezetés, azaz az utazás a munkáltató érdekében történik, ezért ezt az időt munkaidőnek kell tekinteni. A munkaadó azonban vihet egy kis csavart a dologba, mert - ha a munkaszerződésben erről megállapodtak - megteheti, hogy ezt az időt másképp díjazza, mint a klasszikus munkavégzési időt. A rendelkezésre állási idő is hasonlóképpen működik. Munkaidőnek kell tekinteni, de eltérő díjazásban lehet részesíteni. Óvatos munkavállaló arra törekedhet, hogy ezek a szabályok - ha a kollektív szerződésben nincsenek benne - akkor a munkaszerződésben legyenek egyértelműen megfogalmazva.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Megjelent az új idegenrendészeti törvény végrehajtási rendelete, újra be lehet nyújtani tartózkodási engedély iránti kérelmeket az Országos... Teljes cikk
A vállalatoknak 2024-ben is nagy kihívásokkal kell szembenézniük a munkaerőtoborzás, valamint munkaerőmegtartás tekintetében, hiszen a... Teljes cikk
Minden betöltetlen kulcspozíció veszteségforrás, mert jelentős termeléskieséssel jár, a meglévő állományra nehezedő többletterhelés okozta... Teljes cikk
- Rekordmennyiségű ember hagyja el hosszan tartó betegség miatt a munkahelyét 4 napja
- Felmérés: a női dolgozók jobban aggódnak a pénzügyi jólétük miatt, mint a férfiak 1 hete
- Rétvári Bence: Megfeleződött a szegénységben élők aránya 1 hete
- Új trend: bérszámfejtés mellett a HR-folyamatok kiszervezése 2 hete
- Egy lassú előre, két gyors hátra: foglalkoztatási pávatánc 2 hete
- Itt az alkalmazottaikat bejelentés nélkül foglalkoztatók listája 2 hete
- A hibrid munkarend növeli a nemek és társadalmi csoportok közötti egyenlőséget 2 hete
- Új trend terjed a munkaidő-beosztásban: dolgozz akkor, amikor a teljesítőképességed csúcsán vagy 3 hete
- Hatályos a kollektív szerződésünk? - Egy probléma, amire kevés figyelem vetül 4 hete
- A szomszédunkban a női munkavállalók átlagbére meghaladta a férfiakét 4 hete
- A dolgozó nők arányának alakulása - infografika 1 hónapja