Nagyvállalatoknál dolgozna a fiatalok többsége
Bár továbbra is stabilan emelkedő trendet mutat az egyetemisták vállalkozási hajlandósága az ezt kétévente vizsgáló nemzetközi kutatás eredményei szerint, a többség még mindig nagyvállalati alkalmazottként képzeli el a jövőjét. Mi növelheti a vállalkozási vágyat? Úgy néz ki, többek között a vállalkozó egyetemek - írja sajtóközleményében a BGE.
Előbb alkalmazott, aztán vállalkozó
Az 54 országban lefolytatott felmérés összes válaszadójának 9%-a akar vállalkozó lenni közvetlenül a diploma után, 34,7% tervezi, hogy 5 évvel később vállalkozó lesz. Vagyis a vállalkozás alapítási szándék négyszer nagyobb, ha a fiatalok távolabbra tekintenek a jövőben. Általánosan jellemző mintázat azonban, hogy még a később vállalkozni szándékozó hallgatók többsége is alkalmazottként szeretne először tapasztalatot szerezni.
A végzés után öt évvel a legtöbben 2011-ben terveztek vállalkozni a nemzetközi adatok szerint. 2013-ra komoly visszaesés következett be e tekintetben, azóta viszont ismét stabilan emelkedő a trend - bár a 2018-as átlag még mindig elmarad a 2011-es szinttől (34,8%). A jelenség mögötti okok országonként változók, sokfélék lehetnek. A számok nagyjából Magyarországon is követik a trendet, bár nálunk a mélypont később, 2013-ban volt.
EU-s országok tükrében
A GUESSS sokezres kitöltésen alapuló eredményei szerint - szemben egy nemrég megjelent néhány száz fiatalt vizsgáló hazai kutatás által sugalltakkal - a magyar fiatalok vállalkozási kedve, ha lassan növekszik is, még mindig alacsony.
Közvetlenül a végzést követően a magyar válaszadóknak mindössze 4,6%-a tervezi saját vállalkozás elindítását, ez, ha az öt évvel későbbi tervekre kérdezünk 37,5%-ra nő. Ez gyakorlatilag megegyezik a V4 országokban mért 37,1%-os átlaggal, és némiképp magasabb az uniós országok közül a felmérésben résztvevők esetében mért 31,7%-os adatnál.
Rosszabbul állunk viszont a tanulmányaik alatt már vállalkozó hallgatók tekintetében. 54 ország átlagában a hallgatók 11,2%-a legalább már megkezdte egy vállalkozás elindítását tanulmányai végére, Magyarországon viszont csak 5,1% tart itt a diploma idején. A magyar hallgatók többsége - akár a fővárosban, akár vidéken tanul - legszívesebben egy nagyvállalatnál kezdené a karrierjét.
Kiemelkedő az egyetem szerepe
A kutatás eredményei szerint az egyetemi közeg nagyon fontos szerepet játszik a vállalkozói hajlandóság növelésében. A vállalkozás oktatás és a vállalkozói klíma a vállalkozási hajlandóság kulcsfontosságú meghatározói. A világátlag e tekintetben a skála semleges pontján helyezkedik el, a magyar egyetemek a válaszadók szerint ennél jelentősen rosszabbul, a 7-es skálán 3,6-os szinten teljesítenek.
A tanulmányi terület szintén döntő jelentőségű. Meglepő módon világszinten a művészeti szakos hallgatók vállalkozási hajlandósága a legerősebb - vélhetően az ezen a területen általános szabadúszó életformának köszönhetően. Őket követik az üzleti szakos hallgatók. Esetükben viszont a vállalkozási hajlandóság mintázata nagyjából változatlan a különböző országokban.
A nemek között is van különbség. A nők általánosan megfigyelhető alacsonyabb vállalkozási hajlandósága a hallgatók körében is tetten érhető, bár a nemek közti különbség csökken az 5 évvel a végzés után vállalkozni tervezők esetében. A nemek közti szakadék meglepő módon épp a hagyományosan férfiak által dominált tanulmányterületek - természettudomány és IT - esetében kisebb.
Emellett úgy tűnik, ha valaki egy startup cégnél vállal munkát, az fellendíti a vállalkozási hajlandóságot, ahogyan a vállalkozó szülők hatása is egyértelműen látható növekedést hoz e területen - főleg, ha mindkét szülő vállalkozó.
Ha most vállalkozó, mindig vállalkozó?
A már működő hallgatói vállalkozások jellemzően nagyon fiatalok és nagyon aprók. Ennek ellenére az alapítók meglehetősen elégedettek a teljesítményükkel, ha a versenytársaikhoz kell mérniük magukat. Az alapító csapat jelentősége, elég nagy mind a születő, mind az aktív (hallgatói) vállalkozások esetében - csak a cégek mintegy egyharmada jött létre egyetlen alapítóval.
Ha valaki már az egyetemi évei alatt elindít, vagy fenntart egy vállalkozást, az még korántsem jelenti azt, hogy a továbbiakban sem alkalmazottként képzeli el az életét. A GUESSS eredményei szerint az induló egyetemi vállalkozások alapítóinak mindössze 35,9%-a, és a működőknek is csupán 30,9%-a tervezi, hogy az egyetemi tanulmányok alatt elindított cég lesz a fő munkahelye.
- 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. Részletek Jegyek
- 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI? Részletek Jegyek
- 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását. Részletek Jegyek
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk
Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk
A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk
- Újabb 43 településen épülhet bölcsőde 3 napja
- Rekordmennyiségű ember hagyja el hosszan tartó betegség miatt a munkahelyét 3 napja
- Az X generációsok tudják: ha nem tanulsz, véged - avagy miért jó megtartani a középkorú munkavállalót? 6 napja
- Felmérés: a női dolgozók jobban aggódnak a pénzügyi jólétük miatt, mint a férfiak 7 napja
- TOP 3 kihívás a HR szakmában - Kérdések és válaszok: 2. rész 1 hete
- Rétvári Bence: Megfeleződött a szegénységben élők aránya 1 hete
- A rokkantsági ellátás dilemmái: jogos támogatás vagy rejtett segély? 1 hete
- Mozgás ide vagy oda, kimutatták, hány óra ülőmunka káros menthetetlenül az egészségre 1 hete
- Mikor emelik a szociális szférában dolgozók bérét? 1 hete
- 35 milliót fizet az exférj volt feleségének a házasság alatt végzett házimunkáért 2 hete
- Égető dilemma: honnan lesz 300 ezer új munkavállaló Magyarországon? 2 hete