Nem egy belvárosi csilivili iroda nyerte az Év Irodája címet

Az első, ami feltűnik akár a belső, akár a külső képeket nézve, hogy sok szín kapott helyet az irodaházban, ez így a szürke téli hónapok után tényleg megdobhatja a munkakedvet?

Petőcz-Tóth Anikó: Ebben a valóban színes projektben a kiinduló pontot a cég profilja jelentette, akik aromák, ételszínezékek gyártásával foglalkoznak. Mi is szeretünk játszani a színekkel, de itt a közös alapkoncepció is az volt, hogy az épület tükrözze azt, ami belül történik. A színekre és a formákra építettük a koncepciót.

Hogy sikerül összefésülni a megrendelő, az építész koncepcióját és azt, hogy az épület praktikus is legyen, tehát a munkavégzés szempontjait?

PTA: Ebben az esetben nagyon gyorsan kellett dolgoznunk egy pályázat miatt. Az építtető annyi útmutatást adott, hogy szeretne valami pluszt, valami többet, mint ami általában az ipari csarnokok fejépületeire jellemző. Azt szerette volna, hogy az épület a cég arculati elemének fontos részeként kommunikáljon kifelé és, hogy az épületbe lépve rögtön egy inspiráló belső tér fogadja a vendégeket és munkatársakat egyaránt. Szerette volna, hogy az épület külső megjelenésében és belső tereiben is a minőséget kommunikálja, hogy az üzenet essen egybe a cégük minőség iránti elkötelezettségével. Innentől kezdve szabad kezet kaptunk. Megadták, hogy hány főre kell munkahelyeket kialakítanunk, azt pedig építészként és belsőépítészként tudjuk, hogy az emberek általában milyen környezetben szeretnek dolgozni.

A díjnyertes iroda kívülről
És milyen környezetben dolgoznak szívesen az emberek?

Csizmadi Péter: A megbízónk elmondta, hogy azon kívül, hogy az épületnek reprezentációs célja van, az is fontos számára, hogy a munkatársai, akikkel nap mint nap együtt dolgozik, minőségibb környezetet kapjanak, mint ami korábban, a régi épületben adott volt: cellásított, kicsi irodák, színek nélkül, kevés fénnyel.

Hogy mik a kritériumok? Napfény, a kilátás - az összes kialakított munkahelyet, a közösségi tereket és az étkezőt is a gödöllői dombokra néző kilátással tájoltuk - nagyon fontos szempontok. Az épületben különálló irodahelyiségeket és egyterű irodát is kialakítottunk. Utóbbit is a nap járására és minél több természetes fény irányára tájolva, valamint itt is fontos szempont volt a gyönyörű kilátás. Mindez emeli az ember komfortérzetét. Ehhez általában hozzájárulnak a gépészeti megoldások is, ami legtöbb esetben nem látványos, mégis a mindennapi munkavégzés során nagyon nem mindegy, hogyan van megoldva például a hőmérséklet szabályozása.

Ma már külön minősítési rendszerek pontozzák ezeket a komfortbefolyásoló tényezőket is, olyan részletekig, hogy például mennyire jelennek meg a növények a belső terekben vagy éppen milyen anyagokat használnak a tervezők. Mi olyan anyagokkal próbáltuk körbevenni az irodaházban dolgozókat, amelyek otthonos hangulatot teremtenek, puhák, természetes hatásúak és persze fontosak voltak a színek is. De mindennek könnyen takaríthatónak és praktikusnak kellett lennie.
A két tervező
PTA: a közösségi tér esetében fontos volt, hogy a munkatársak, pihenőidejük alatt kiszakadjanak abból a munkakörnyezetből, ahol egyébként a nap folyamán dolgoznak. Ez is segíti őket abban, hogy jó közérzettel, jókedvvel végezzék a munkájukat.

Az utóbbi években lett igazán trend, hogy a munkakörnyezet kialakítása is számít. Ez az igényekben is egyre inkább tükröződik?

PTA: A munkaerő megtartása szempontjából fontos lett a minőségi munkakörnyezet is a többi tényező, mint a jó kollégák, szerethető munka mellett. Ezek a dolgok összefüggenek, ha valami nincs a helyén, akkor ez akár abba az irányba billentheti egy munkavállalónál a mérleget, hogy váltson és másik munkahelyre menjen. A magyar piacon is rájöttek a munkáltatók, főleg a nagyobbak, a nyugati példákat követve, hogy ezeknek a dolgoknak egységben kell működniük, mert a jó szakembereket így lehet megtartani, így lehet őket motiválni.

CsP: A fizetés egy dolog, de emellett a rendezett és minőségi munkakörnyezet egyaránt sokat számít egy kolléga megtartásában vagy egy új kolléga elcsábításában. Egyáltalán nem mindegy, hogy milyen hangulatot tapasztal egy állásinterjúra érkező jelölt, az inspiráló, színes, napfényes és rendezett terek, akár döntőek lehetnek a választásnál.

A közösségi terek kiemelt szerepet kaptak
Két dolgot azonban szét kell választani. Teljesen másként gondolkodik egy irodaház fejlesztője, aki fejleszt és elad, és másként egy cégvezető, aki a saját cége központját szeretné kialakítani. Teljesen más alapokról indul a tervezés. Egy üzleti befektetésnél a befektető olyan dizájnt akar, ami sokak számára megfelelhet - itt nem csak a formákat, belsőépítészetet értjük dizájn alatt, hanem a műszaki megoldásokat is. Egy headquarternél mások a prioritások, a tulajdonosok tulajdonképpen maguknak építkeznek, sajátjukként kezelik az épületet, kizárólag saját igényeikre szabják.

Ugyanakkor mindenki rájött arra, hogy a tervezésnek, az építészetnek igenis van hozzáadott értéke! A válság előtt, amikor gombamód szaporodtak az épületek, mindent el lehetett adni, nem volt ilyen fontos a dizájn. De ma már Magyarországon is egyre inkább számít a minőség, ami nem feltétlenül egyenlő a drágával. Tervezőként nekünk az értékteremtés a fontos, akár apró ötleteken át.

Viszonylag kevesebb pénzből is lehet jó projektet megvalósítani, erre bizonyíték ez a fejlesztés is, amivel az Év Irodája 2016 díjat elnyertük. A piac ezen szemléletmód-változása viszont egy hosszú, több éves folyamat eredménye. Most már minden fejlesztésnek valami pluszt kell nyújtani, legyen szó irodáról vagy akár lakásról. Ehhez járulnak hozzá az összetett minősítési rendszerek is, amelyek pontozzák a hozzáadott értéket: hogy az adott irodának mekkora az ökológiai lábnyoma, mennyibe kerül az üzemeltetése, funkcionálisan jól működik-e, a fény mennyisége optimális-e stb. A válság előtt a lényeg a mennyiség volt, akár a minőség rovására is. Ma már ez változni látszik és a minőség is egyre fontosabb lesz a fejlesztéseknél.

Vannak-e ennek következtében túlkapások? Amikor csak az a cél, hogy valami jól nézzen ki, fogja meg mondjuk a fiatal munkavállalót, de a praktikum nem számít? Az építész tudja-e ezt nyesegetni?

CsP: Ez is a feladata. Az egy veszély lehet, amikor a megrendelő vagy a belsőépítész már túl inspiratív tereket tervez egy munkahelyre, ami akár gátolhatja is a munkát, hiszen elvonja a figyelmet. Persze lehet egy-egy helyiség, például egy tárgyaló, ahol a cég megmutatja magát, de az a hely, ahol a munkavállaló a napjának nagy részét tölti, nem lehet vidámpark, mindenféle színekkel, fényekkel, felületekkel. Nem minden térnek kell egyforma vehemenciával kommunikálni.

Voltam olyan irodaépületben, ahol folyamatosan úgy éreztem, hogy el vagyok tévedve, mintha egy labirintusban járnék, mert olyan belsőépítészeti megoldásokat alkalmaztak „viccesen”, amelyek ezt a hatást keltették, holott a tér egyébként egyáltalán nem volt bonyolult. Fontos hangsúlyozni, hogy egy munkahely kialakítása esetén a funkcionalitás az elsődleges kulcskérdés!

Egyszerre kell gondolkodni a munkáltató, a munkavállaló és persze tervezői fejjel is. Érkeztek már visszajelzések a dolgozóktól is?

PTA: Igen, több visszajelzés is eljutott már hozzánk. Ezekért a visszajelzésekért érdemes ezt az egészet csinálni! Természetesen jó hallani, hogy a munkánknak volt értelme és a terek beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A Foodbase esetében az építtető mesélte, hogy ugyanazokkal az emberekkel dolgozik, mint korábban, de mégis megváltoztak, más arckifejezéssel lépnek be az új irodaépületbe, motiváltabbak és jobb kedvűek, mint korábban.

Még mindig egyterű irodákra van a legnagyobb igény? Hisz egyre több cikk szól arról, hogy milyen hátrányai vannak a nyitott irodáknak. Mi nemrég megkérdeztük olvasóinkat, hogy mi a véleményük az open office-ban dolgozásról, és a többség bizonyos okokból nem kedvelte.


PTA: Nem mindegy, hogy milyen az az open office. Csak abból áll, hogy egy térben vannak a dolgozók napi nyolc órában, vagy van egy jól szervezett, jó arányokkal rendelkező tér, ahol megvannak a közlekedési útvonalak, ahol megvan mindenkinek a maga kis személyes tere, nem mászkálnak folyton a háta mögött; nem mindegy, hogy hogyan vannak forgatva az asztalok, ki kire lát rá stb. Egy csomó tényező van, ami miatt diszkomfortos lehet egy tér, de ha jól meg van tervezve, át van gondolva, akkor jól működik a nyitott iroda is.

Persze sok ember együtt zajos és ezért probléma lehet, hogy a dolgozó nem tud kellőképpen koncentrálni, de erre már vannak megoldások - zajgátló belsőépítészeti elemek, paravánok -, De ha az ilyen zavaró tényezők kiiktatására tervezetten hozunk létre elszeparált tereket, például pihenőtereket, kis tárgyalókat, ahol a beszélgetéseket akár izoláltan is el lehet intézni, vagy egy kávét meginni akkor ez tud működni. A jó open office lényege a tervezettség! Az egyterű iroda lényege nem az, hogy mindenkit mindenkivel összeültetünk, hanem éppen az, hogy átgondolt struktúrákban hozzuk létre a munkahelyeket figyelembe véve az adott munkavégzéshez szükséges feltételeket is! Az egyterű irodáknak például előnye, hogy nincsenek elszigetelve az emberek, inspiráló lehet a kollégák társasága, könnyebben lehet segítséget kérni és adni, fejlődik a dolgozók társas kommunikációja is. Ha választani kell, akkor most is inkább az open office-okat választanánk.

CsP: Persze az is kérdés, hogy az adott munka végezhető-e open office-ban, olyan körülmények között, abban a minőségben, amit elvárunk. Nem mindegy, hogy a funkciókat hogyan osztjuk el. Ahogy az sem, hogy hogyan van kialakítva a tér. A megbízónak végig kell gondolnia, hogy hogyan csoportosítja a munkatársait, melyek azok a feladatok melyek együtt végezhetőek és mik azok a tevékenységek vagy kik azok a kollégák akiknek esetleg egyéni irodára van szükségük. A hatékonyság azonban az egyterű irodák kialakításában is alapvető fontosságú, a belsőépítészetre elköltött minden forint nyilván elsősorban ezt szolgálja.

PTA: A használóknak is meg kell tanulniuk dolgozni egy open office-ban. Meg kell tanulniuk, hogy hogyan ne zavarják egymást, egymásra figyeléssel hatékonyan lehet csökkenteni a zavaró tényezőket.

CsP: Az sem mindegy, hogy a munkájának mely szakaszában tart valaki. Munkája elején van még, amikor szüksége van a kreatív energiákra, az ötletekre vagy pedig a megvalósításnál tart, amikor el kell mélyedni az adott dologban vagy éppen rutinból kell bonyolítani. Jó tudni, hogy nem ugyanolyan intenzitással dolgozunk egész nap. A jól tervezett munkahely, minden munkaciklushoz idomul, tereivel lehetőséget teremt a hatékony munkavégzéshez csak úgy, mint a pihenésre a munkából történő rövid kiszakadásokra is.