Senki sem akarja megmondani, mekkora a mediánbér Magyarországon
Nem tudni, mekkora a mediánbér Magyarországon, csak az átlagbéradatokról készülnek kimutatások.
Sem a kormány, sem a KSH nem árulja el, mekkora jelenleg Magyarországon a mediánbér – írja a Népszava. Székely Sándor független országgyűlési képviselő az év elején azt szerette volna megtudni a pénzügyminisztertől, hogy mekkora a mediánbér Magyarországon. Székely Sándor azért volt kíváncsi a mediánbérre, mert szerinte az jobban tükrözi a kereseti viszonyokat, mint az átlagbér. A mediánbért úgy határozzák meg, hogy a fizetéseket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Átlagbér esetén a dolgozók bérét összeadják, aztán elosztják a létszámukkal. Utóbbi esetben egy-egy magasabb fizetés jelentősen megdobhatja az átlagot, pedig a dolgozók többsége nem ennyit keres. Székely Sándor végül Schanda Tamástól, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkárától kapott választ, ami konkrét adatokat nem tartalmazott. Az államtitkár annyit írt, hogy Magyarország a bérek terén is jobban teljesít. Székely Sándor ezután ismét rákérdezett az adatokra, az államtitkár azonban továbbra sem közölte az elmúlt 5 év mediánbéradatait.
A KSH is csak átlagbéradatokat közöl, legutóbb bruttó 403 ezer forintot is meghaladó bruttó átlagfizetésekről számoltak be. A hivatal ugyanakkor az átlagbéradatokba csak azoknak a dolgozóknak a keresetét számolja bele, akik öt fősnél nagyobb cégeknél dolgoznak teljes munkaidőben, így 1,6 millió dolgozó kimarad a statisztikából. A Népszava cikke szerint ezek épp a kevesebbet keresők, hiszen a kisebb cégek jellemzően alacsonyabb béreken foglalkoztatják munkavállalóikat, és többnyire szintén kevesebbet keresnek a részmunkaidősök. A lap az elmúlt héten megkereste az ITM-et arról érdeklődve, mérvadónak tartják-e a foglalkoztatáspolitikában a mediánbért, és szükségesnek tartják-e, hogy a KSH mediánbéradatokat is közöljön, de egyelőre nem kaptak választ.
A Népszava felidézte azt a kimutatást, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készített a Policy Agenda a 2018. évi adóbevallásokból. Ebből az derült ki, hogy csak minden negyedik munkavállaló keresett 2018-ban az átlagbér felett, a dolgozók harmada a minimálbért sem kapta meg havi átlagban, csaknem felüknél pedig a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegek szerepeltek bérpapírjaikon. A cégek által elkészített tavaly februári járulékbevallásokból azt számolták ki, hogy a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete 15 ezer forinttal alacsonyabb, mint a KSH által közölt adatok szerint. A Policy Agenda statisztikája a ugyanazt az adatbázist használta, mint a KSH, de az 5 fősnél kisebb cégeket is figyelembe vette. A részmunkaidős dolgozókkal együtt így 298 229 forintos átlagfizetésről számolt be a kimutatás, míg a KSH 345 900 forintról jelentett.
Népszava
A KSH is csak átlagbéradatokat közöl, legutóbb bruttó 403 ezer forintot is meghaladó bruttó átlagfizetésekről számoltak be. A hivatal ugyanakkor az átlagbéradatokba csak azoknak a dolgozóknak a keresetét számolja bele, akik öt fősnél nagyobb cégeknél dolgoznak teljes munkaidőben, így 1,6 millió dolgozó kimarad a statisztikából. A Népszava cikke szerint ezek épp a kevesebbet keresők, hiszen a kisebb cégek jellemzően alacsonyabb béreken foglalkoztatják munkavállalóikat, és többnyire szintén kevesebbet keresnek a részmunkaidősök. A lap az elmúlt héten megkereste az ITM-et arról érdeklődve, mérvadónak tartják-e a foglalkoztatáspolitikában a mediánbért, és szükségesnek tartják-e, hogy a KSH mediánbéradatokat is közöljön, de egyelőre nem kaptak választ.
A Népszava felidézte azt a kimutatást, amit a Magyar Szakszervezeti Szövetség felkérésére készített a Policy Agenda a 2018. évi adóbevallásokból. Ebből az derült ki, hogy csak minden negyedik munkavállaló keresett 2018-ban az átlagbér felett, a dolgozók harmada a minimálbért sem kapta meg havi átlagban, csaknem felüknél pedig a minimálbér és az átlagfizetés közötti összegek szerepeltek bérpapírjaikon. A cégek által elkészített tavaly februári járulékbevallásokból azt számolták ki, hogy a teljes munkaidőben dolgozók átlagkeresete 15 ezer forinttal alacsonyabb, mint a KSH által közölt adatok szerint. A Policy Agenda statisztikája a ugyanazt az adatbázist használta, mint a KSH, de az 5 fősnél kisebb cégeket is figyelembe vette. A részmunkaidős dolgozókkal együtt így 298 229 forintos átlagfizetésről számolt be a kimutatás, míg a KSH 345 900 forintról jelentett.
Népszava
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
További cikkek
Csak a magyar fiatalok 20 százaléka érzi, hogy stabil a munkahelye
Kisebbségben vannak azok, akik úgy érzik, megbecsülik őket. Teljes cikk
KSH: 9.9 százalékkal nőtt a reálkereset egy év alatt
A nettó kereset mediánértéke 340 700 forint volt. Teljes cikk
Szakemberhiány miatt szünetel több vizsgálat az Oroszlányi Szakrendelőben
A rendelőben több osztályon is szünetelni fog az ellátás az átmeneti szakemberhiány miatt. Teljes cikk
Kapcsolódó hírek
- Ennyivel emelkedett a fizikai átlagórabér 2023 végére 3 napja
- Az egyetemi oktatót átlagfizetése alacsonyabb mint a pályakezdő tanároké 1 hete
- Ennyi pénzből lehet megélni a magyarok szerint 2 hete
- Várakozáson felül: 600 ezer forint az átlagkereset. Elindultak a bérek? 3 hete
- Az átlagkeresetek változása Magyarországon (2003-2024. január) 1 hónapja
- KSH: 14 százalékkal nőtt a bruttó átlagbér 1 hónapja
- Itt vannak a friss kereseti adatok - Ezek voltak a legjobban és legrosszabbul fizetett szakmák 2023-ban 1 hónapja
- Megéri zeneszerzőnek lenni? - infláció értéke alatt tudtak csak nőni a szerzői jogdíjak 1 hónapja
- Mikor lesz átfogó béremelés a magyar egyetemi világban? - több ezer oktató tiltakozik 1 hónapja
- A szomszédunkban a női munkavállalók átlagbére meghaladta a férfiakét 2 hónapja
- Egységes bértáblát követel a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete a felsőoktatási intézményekben 2 hónapja