kapubanner for mobile
Megjelent: 4 éve

A fiatalok 27 százaléka vesztette el a munkáját és 32 százalékuk számít bércsökkenésre

A fiatalok 27%-a vesztette el a munkáját és 32%-uk számít általános bércsökkenésre a koronavírus hatásai nyomán. Leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak a korona vírus miatt kialakult helyzet miatt és a bölcsészek érzik magukat leginkább érintettnek a negatív következményekkel. Országos kutatás eredményeit publikálta a Zyntern.com Állásportál.

A Zyntern.com Állásportál idén második alkalommal végzett országos kutatást, amelynek fókusza a fiatalok (16-26 éves korosztály) munkaerő piaci preferenciáinak vizsgálata volt. A kutatás a közelmúltban zárult le és több, mint 3000 fiatal töltötte ki a 30 kérdéses kérdőívet az elmúlt 1 hónapban. A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahely választási tényezőire, pályakezdő fizetési igényükre, a legvonzóbb munkaadókra és a koronavírus munkaerő piaci hatásaira. Az eredmények feldolgozása folyamatban van és egy átfogó elemzés hamarosan elérhető lesz az állásportál honlapján. A Zyntern.com csapata addig is összegyűjtötte a koronavírus munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésekre adott válaszok eredményeit.

A “Mi kell nekünk a cégektől 2020” kutatás célja az volt, hogy minél részletesebb és árnyaltabb információkat gyűjtsön a legfiatalabb munkavállalói célcsoportról. Éppen ezért a demográfiai kérdések az alábbiak szerint tagolták halmazokra a válaszadókat: a kitöltők földrajzi megoszlását a főváros és vidék viszonylatában vizsgálta a kérődőív, a korosztályos megoszlásukat 5 korcsoport szerint (16-19, 20-23, 24-26 és 27+). A válaszadók saját bevallásuk szerint összesen 36 hazai felsőoktatási intézmény aktív vagy egykori hallgatói (a középiskolás kitöltők számára nem volt kötelező intézmény megadása). A kitöltők továbbá jelölték, hogy milyen szakterületen tanulnak vagy dolgoznak jelenleg.

A kérdőív végén 3 specifikus kérdés tért ki a a koronavírus hatásaira. Az első kérdés arra vonatkozott, hogyan élik meg, milyen érzéseket vált ki a fiatalokból a koronavírus megjelenését és a nyomán kialakult válsághelyzet. A második kérdés arra vonatkozott, hogy milyen személyes munkaerő piaci tapasztalataik vannak, milyen hatással volt rájuk a koronavírus megjelenése. A harmadik kérdés pedig a koronavírus várható közép és hosszú távú munkaerőpiaci hatásaira vonatkozott. Mindhárom kérdés esetében 1-1, leginkább beszédes adat rövid ismertetésére térnek ki a kutatás szervezői.

Aggódnak a fiatalok



Arra a kérdésre, hogy “A koronavírus terjedése miatt kialakult jelenlegi helyzet milyen hatással van rád?” az összes kitöltő 32%-a válaszolta, hogy aggódik. Korosztályos megoszlás alapján a 24-26 éves korcsoport kitöltői jelezték a legmagasabb arányban, hogy aggodalmaskodnak. Szakterület szerinti megoszlás alapján a szakképzésben tanuló vagy dolgozó fiatalok aránya a legmagasabb az aggódó fiatalok között 54%-kal, amíg a legkevesebben az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok, mindössze 16%-uk érez így. Regionális megoszlásban azonban számottevő különbség nem volt azok arányában, akik nyugtalannak a helyzet miatt (Budapest 32%, vidék 33%).
Lelkileg a helyzet leginkább a természettudományok és bölcsész területekről érkező kitöltőket érinti. Előbbi 9%, míg utóbbi 5,5%-a válaszolta azt, hogy teljes parában van.

Munkaviszony vs. koronavírus



A második kérdésre “A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzet milyen hatással van/volt a munkaviszonyodra?” az összes válaszadó 27%-a jelezte, hogy elvesztette gyakornoki vagy főállású munkáját.
Szakterületenkénti megoszlásban az látható, hogy a bölcsészek (38%) és a szakmunkások (37%) a leginkább érintettek munkaviszonyuk elvesztésében, őket pedig a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok (31%) követik. A kitöltők válaszai alapján a legkevésbé érintettek az agrár (15%), a mérnöki (16%) és az IT (18%) területen dolgozó fiatal munkavállalók. Korosztályos megoszlásban a 20-23 éves korcsoport a leginkább érintett, 32%-uk jelezte, hogy elvesztette a munkáját. Földrajzi megoszlás szerint pedig az látható, hogy a budapesti fiatalok nagyobb arányban vesztették el munkájukat (29%) mint vidéki társaik (23,5%). Az összes válaszadó 15%-a jelezte, hogy a fizetését csökkentették.

Digitális fejlesztések és nehezebb elhelyezkedés



A harmadik, koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdésre, a kitöltők több mint fele válaszolta, hogy a cégek erőteljes digitális fejlesztésekbe fognak kezdeni (55,5%), illetve, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerőpiacon (50,5%).
Szakterület szerinti megoszlásban látható, hogy leginkább a bölcsészettudományok (59%) és társadalomtudományok, pedagógia területén tanuló és dolgozó fiatalok (58%) számítanak arra, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a koronavírus hatásai nyomán. Őket követik a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok, akiknek közel 54%-a számol nehézségekkel.

Korosztályos megoszlásban a 24-26 éves korosztály a legborulátóbb, több mint 55% gondolja úgy, hogy nehezebb lesz munkát találni. A vidéki fiatalok optimistábbak a kérdésben budapesti társaiknál. Előbbi 47%-a, míg utóbbi 53%-a számít nehezebb elhelyezkedési lehetőségekkel Szintén a koronavírus közép és hosszú távú munkaerő piaci hatásait vizsgáló kérdés kapcsán, az összes válaszadó 34%-a gondolja azt, hogy csökkeni fognak a bérek a vírus nyomán. A bérek változásával kapcsolatban is, igaz csak néhány százalékponttal, de optimistábbak a vidéki fiatalok. Amíg a fővárosi válaszadók 35%-a, addig a vidékiek 32%-a számít átlagos bércsökkenésre. Ugyanakkor 3,2%-uk béremelkedésekre számít a helyzet nyomán. A szakterületenkénti megoszlásban a bölcsészek 40%-a, a középiskolai diákok 37%-a, és a műszaki/mérnöki területeken dolgozók 36,5%-a számol bércsökkenéssel.

A kutatás eredményeiből egyértelműen látható, hogy a koronavírus megjelenése nyomán kialakult válsághelyzet munkavállalóként is érinti a fiatalokat.

fotó: pixabay
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk