Érkezik a bértámogatás, változtak a SZÉP-kártyára és a felnőttképzésre vonatkozó szabályok - összefoglalónk

Már most érzékelhető a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon, hogy a koronavírus-járvány jókora munkanélküliséget okoz, és - átmenetileg legalábbis - teljesen átrendezi a terepviszonyokat a munkaadók és munkavállalók között.

Mindenhol elszáll a munkanélküliség

Norvégiában az 1930-as évek elején, a nagy gazdasági világválság idején sem volt olyan magas a munkanélküliségi ráta, mint most, április elején. Svájcban is kilőtt az állástalanok száma, Magyarországon pedig elérte a 300 ezret. Csak az Ausztriában dolgozó magyarok közül 13 ezren veszthették el a munkájukat.

És messze még a vége, mert a szakmai szervezetek, érdekképviseletek prognózisai szerint tömeges elbocsátások várhatók a turizmus-vendéglátás területén vagy éppen az optikusok körében.
Ki fogja tudni megállítani?
A román kormány fél hónapos kényszerszabadságra küldi a közalkalmazottak egy részét, Spanyolországban pedig az alapjövedelem bevezetését tervezik.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet, az ILO legfrissebb jelentése szerint a világ munkavállalóinak 81%-át, vagyis ötből négy embert érint majd a munkahelyek teljes vagy részleges bezárása.

Állami küzdelem a munkaerő-piacon a vírus ellen

Közben itthon Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette, hogy a gazdaságmentő csomag részeként a többi között csökken a szochó (2 százalékkal), 600 milliárd forintot nyomnak a turisztikai ágazatba, és a költségvetés átvállalja a tandíj 95%-át egyes munkavállók továbbképzése esetén, és 0%-os kamatozású felnőttképzési diákhitelt vezetnek be.

A hírre azonnal felpörögtek a felnőttképzők és informatikai kurzusokat kínáló vállalkozások, és egyre-másra hirdették meg tanfolyamaikat, indították el a jelentkezéseket. A lehetőségek között az Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. portálján lehet böngészni. A mérnöki és K+F tevékenységben dolgozók számára 40%-os bérkiegészítést nyújt az állam.

Magyar Kurzarbeit május 1-től

A kormány ezen kívül a német mintát alapul véve bevezeti a magyar Kurzarbeitot. Ezt csütörtökön nagy vonalakban Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikai államtitkár ismertette, pénteken pedig a Magyar Közlöny 2020/71. számában jelent meg 105/2020. (IV. 10.)-es kormányrendeletként.

Egyetlen mondatban ez azt jelenti, hogy ha a nehéz helyzetbe került munkaadó vállalja, hogy elbocsátás helyett rövidített munkaidőben foglalkoztatja tovább a munkavállalót, akkor a kieső bér egy részét az állam 3 hónapra átvállalja.

Például ha egy munkavállaló eredetileg 8 órás munkaviszonyban dolgozott, de rövidül a munkaideje, és ténylegesen csak 4 órát dolgozik, akkor ezt a 4 órát a munkáltató fizeti. A kieső 4 óra kifizetésén pedig 70-30 százalékban osztozik az állam és a munkáltató. Előbbi közvetlenül a munkavállaló számlájára utalja majd a nettósított összeget.

Van még egy felső korlát is: Idézet a kormányrendeletből: "A támogatás havi összegének meghatározásakor a maximálisan figyelembe vehető távolléti díj adókkal és járulékokkal csökkentett összege nem haladhatja meg a kérelem benyújtásakor hatályos, adókkal és járulékokkal csökkentett kötelező legkisebb munkabér kétszeresét." Utóbbi összeg 214 130 forint, tehát ha magasabb a munkavállaló nettója, akkor is az állam a 214 ezer forint felének a 70 százalékát támogatja maximálisan. A gyakorlatban három hónapon át maximum havi 75 ezer forintos (egészen pontosan: 74 946 forint) bértámogatásra lehet pályázni dolgozónként május 1-től.

Feltétel, hogy "a foglalkoztatás gazdasági indoka a veszélyhelyzettel közvetlen és szoros összefüggésben áll, és hitelt érdemlő módon alátámasztja, hogy a munkavállalók megtartása a folyamatos gazdasági tevékenységével összefüggő nemzetgazdasági érdek." Hogy az utóbbi fél mondat miként bizonyítható... nehéz rá a válasz.

A támogatásért folyamodó vállalatoknak meg kell tartaniuk a foglalkoztatotti létszámot, nem csökkenthetnek bért és a home office-ról is le kell mondaniuk. A rövidített munkaidőre fogott kollégáknak pedig akkor is be kell járniuk dolgozni, amikor nincs munkavégzési kötelezettségük, és számukra képzési kötelezettséget is előírnak.

A munkaadóknak a járási vagy a kerületi munkaügyi hivatalhoz kell a támogatási kérvényt benyújtani, amelynek öt napja van azt elbírálni. Innen a beadványok az ITM-hez kerülnének, ahol újabb napokba telhet a döntés meghozatala. Azaz a procedúra akár két hétbe is telhet.

A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) és a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) mindemiatt komoly kételyeket fogalmazott meg a bértámogatással kapcsolatban.

A katásoknak ennyi volt

Korábban a kormány a súlyos gondokkal küzdő szektorokban, így a turizmusban, a vendéglátásban, a szórakoztatóiparban, a sport és a kulturális szolgáltatások területén, valamint a személyszállításban, vagyis a taxisok körében június 30-ig a munkáltatók járulékfizetési kötelezettségét teljes egészében elengedte.

Sokan bíztak abban, hogy az intézkedést kiterjesztik az összes - mintegy 391 ezer - katás adózóra. Parragh László, az MKIK elnökének szavaiból azonban az derült ki, hogy ez nem történik meg.

"Nem nagyon számíthatnak semmire azok a katás vállalkozások, amelyek járulékfizetési kötelezettségét eddig nem engedte el a kormány" - mondta Parragh László.

SZÉP-kártya könnyítés

Jó hír viszont a SZÉP-kártyával rendelkezőknek, hogy - szintén a mentőcsomag részeként - a szolgáltatók a veszélyhelyzet megszűnését követő 60 napig a Széchenyi Pihenő Kártya juttatásként átutalt, fel nem használt pénzeszköz erejéig és annak terhére a munkavállalóval szemben díjat nem számíthatnak fel. Annál is inkább, hiszen a cafetériaelemek között idén is ez a forma és a pénzkifizetés teszi ki a juttatások 96 százalékát.

A koronavírus miatt kihirdetett veszélyhelyzetben nehézségekbe ütközhet egyes cafetéria elemek - az óvodai, bölcsődei költségek vagy éppen a kulturális, sportrendezvények belépőinek - megtérítése. Erre a problémára is van azonban megoldás.

Teljesen átrendeződik a piac

A munkáltatóknak nem csak a vírus okozta visszaesést kell sikerrel átvészelniük, a talpra állás időszakában is lesz dolguk bőven. Sok cégnél elfogynak ugyanis a szabadságok a veszélyhelyzet alatt, úgyhogy azt követően rengeteg túlórára és ebből adódóan sok hibára, és akár munkabalesetre is számítani kell.

Nem beszélve a toborzási, csapatépítési feladatokról. Érdemes jó előre felkészülni, mert a jelek szerint a járvány levonulása után már semmi nem lesz ugyanolyan, mint korábban volt.