A munkahelyi egészségvédelem általános alapelvei
Közismert tény, hogy a munka megterhelést jelent az emberi szervezet számára. A terhelés egyrészt magából a munkavégzésből (fizikai, szellemi munka), és/vagy a munkakörnyezet kóroki tényezőiből (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) tevődik össze.
A munkavédelmi szabályok ugyanakkor az egészséges átlag-populációra vonatkoznak (külön kezelve az un. sérülékeny csoportokat), nem biztos tehát, hogy az előírások betartása minden egyén számára védelmet biztosít.
Néhány példa:
- 50 kg súly szállítása egy atlétikus testi felépítésű személy esetében az optimális igénybevétel határai közé esik; ugyanakkor egy aszténiás testalkatú, satnya izomzatú számára túlzott igénybevétellel jár, ezért egészségkárosodás forrása lehet;
- azoknál a kémiai anyagoknál, amelyek hatástalan dózissal rendelkeznek, a megengedett átlagos koncentráció az a határérték, amely alatt a dolgozók egészségére általában nem fejtenek ki káros hatást. Ha viszont valaki egy vegyi anyaggal szemben érzékeny, úgy rá a határérték nem vonatkoztatható, káros hatások ez alatti tartományban is jelentkezhetnek;
- a határértékek egészséges populációra vonatkoznak, vagy legalábbis olyan dolgozókra, akiknek a célszerve (a kóroki tényező támadáspontja) egészséges. Olyan kóroki tényezők hatásának, amelyeknek a máj a támadáspontja, a nem egészséges szervet nem szabad kitenni, hisz állapotának romlását idézheti elő (például olyan esetben, amikor a mértéktelen alkoholfogyasztás már a máj idült gyulladását idézte elő);
- az egyéni védőeszközök - akár önmagukban, akár műszaki, szervezési megelőző intézkedésekkel együtt - alkalmasak arra, hogy megvédjék a dolgozót az egészségkárosító hatástól. Köztudott ugyanakkor, hogy az egyéni védőeszközök viselése többlet-terhelést jelent a viselője számára. Adódhatnak olyan esetek, amikor a tartós viselés a dolgozó egészségi állapota miatt nem lehetséges (például légzésvédő használata idült légúti megbetegedésben szenvedőknél). Ez a körülmény az érintett személy foglalkoztatását is befolyásolja.
Mindezek a kérdések a munkaköri alkalmasság kérdéseit érintik, melynek véleményezése a foglalkozás-egészségügyi orvosok legfontosabb feladata, vagyis nekik kell eldönteniük, hogy az adott munkakörben jelentkező terhelések nem okoznak-e az adott egyén számára az optimálistól tartósan eltérő igénybevételt. (Az optimálisnál tartósan alacsonyabb igénybevétel is okozhat egészségkárosodást.)
A munkaköri alkalmasság megállapításához a foglalkozás-egészségügyi orvosnak ismernie kell a munkakört, valamint a dolgozó egészségi állapotát és az un. munkakapacitását, amelyet saját vizsgálatával, valamint szakvizsgálatok segítségével állapít meg.
További követelmény, hogy a munkavállaló is legyen tisztában azokkal a hatásokkal, amelyek egyrészt a munkavégzésből származnak, másrészt a munkahelyi kóroki tényezők részéről érik és ezekkel összefüggésben ismerje a helyes munkahelyi magatartás szabályait. Ezért van meghatározó szerepe az oktatásnak a dolgozók egészségének megőrzésében.
Ezekből a megfontolásokból kerülnek az egészségkárosodások megelőzésének általános előírásai közé a határérték betartása, az egyéni védőeszközök használata, a munkahelyi oktatás és a munkaköri alkalmasság elbírálása, a sérülékeny csoportok tagjai egészségének védelme kérdései.
A határértékek betartása
Az emberi szervezet, mint működő biológiai egység, a munkavégzés és a munkakörnyezet kedvezőtlen hatásaihoz - néhány kivételtől eltekintve bizonyos határig káros következmény nélkül alkalmazkodik.
Munkavédelmi jelentőségére tekintettel célszerű ezért áttekinteni a határértékek értelmezését.
A szervezetet érő hatások vagy a szervezetbe jutó anyagok azok dózisától függően hatásokat váltanak ki. A dózis-válasz összefüggés két formája ismert: a determinisztikus és a sztochasztikus.
A determinisztikus összefüggéssel jellemezhető anyagok esetében létezik hatástalan dózis, a kedvezőtlen hatások csak a küszöbdózis felett jelentkeznek.
E csoportba tartoznak az ionizáló sugárzás kivételével a fizikai kóroki tényezők és az emberi rákkeltők kivételével valamennyi kémiai kóroki tényező. Az ilyen anyagok AK értékkel rendelkeznek.
A sztochasztikus dózis-hatás összefüggés esetén nincs hatástalan dózis, nincs küszöbdózis, a legkisebb dózis is okozhat károsodást. A humán rákkeltő hatások és anyagok tartoznak ebbe a kategóriába. Az ilyen anyagok MK értékkel rendelkeznek.
A munkahelyek kémiai biztonságáról szóló 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM rendeletben három fajta határérték (koncentráció) található:
A megengedett átlagos koncentráció (AK) értéke a légszennyező anyagnak a munkahely levegőjében egy műszakra megengedett átlag-koncentrációja, amely a dolgozó ember egészségére általában nem fejt ki károsító hatást.
[A fiatalkorúak, a nők (beleértve a terheseket, a nem régen szült nőket és a szoptató anyákat), az idősek (nyugdíjkorhatáron túl dolgozók) védelmét bizonyos vegyi expozíciókban a foglalkoztatás tilalma, illetve korlátozása biztosítja [33/1998. (VI. 24.) NM rendelet]
A csúcskoncentráció (CK) az egy műszakon belül rövid ideig megengedhető, az AK értéket meghaladó legnagyobb levegőszennyezettség. A csúcskoncentráció az anyag tulajdonságaitól függően megegyezhet az AK értékkel, vagy annak 4 szerese (ebben az esetben időtartama 15 perc, amely 4 szer ismétlődhet), illetve 8 szorosa (időtartama 60 perc/műszak lehet).
A műszak során eltűrt legmagasabb (maximális) koncentráció (MK) az az érték, amelyet minimális időtartamban sem lehet meghaladni. A maximális koncentrációban végzett munka esetében a dolgozó teljes munkaképes élete során (18 62 évig) a potenciális halálos kimenetelű kockázat (rosszindulatú daganatos megbetegedés kockázata) kisebb vagy egyenlő: 10-5/év (10 mikrorizikó, ami azt jelenti, hogy 100.000 exponált személy közül évenként 1 halálos kimenetelű megbetegedés előfordulhat).
A jogszabály a porok megengedett koncentrációit külön adja meg a szemcsés-, illetve a rostszerkezetű porokra.
A szemcsés szerkezetű poroknál a megengedett koncentráció a totális és a respirábilis frakciókra mg/m3-ben van megadva:
A totális por a respirábilis és a durva por tömegének összege.
A respirábilis por pedig a totális pornak az a része, amely a tüdő léghólyagocskákba lejut. (Az egészségkárosodás szempontjából ez a frakció meghatározó jelentőségű.)
A rostszerkezetű porok közül az azbeszt valamennyi formájának előállítása, felhasználása 2005. január 1-től betiltott, a megengedett koncentráció rost/cm3-ben szerepel.
Engedélyezett a bontási tevékenység - beleértve pl. szórt azbeszt eltávolítása, tetőszerkezet megbontása, vágása, valamint minden azbesztpor keletkezéssel járó tevékenység - teljes körű egyéni védelem biztosításával.
Mesterségesen előállított rostok (üveg, ásvány, kerámia, műanyag) megengedett koncentrációja 1,0 rost/cm3.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A kormány megvédi a magyar munkahelyeket, ezért kiemelten kezeli a foglalkoztatáshoz kapcsolódó szabálytalanságok megelőzését is - hangsúlyozta... Teljes cikk
Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk
Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk
- Ennyi közútkezelő halt meg munka közben az elmúlt években 2 hónapja
- Túl kevés a hatósági munkaügyi ellenőrzés? 2 hónapja
- Jelentősen emelkednek a munkavédelmi és munkaügyi bírságok márciustól 2 hónapja
- 40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon 3 hónapja
- A munkabalesetben meghaltak száma Magyarországon, 2000-2022 4 hónapja
- A munkaköri alkalmassági vizsgálatról: a hiányának is hosszú lehet az árnyéka 5 hónapja
- Biztonságosabb lesz a munka az építőipari "okos állvánnyal" 6 hónapja
- Feltűnően gyakoriak a súlyos balesetek a német Tesla-gyárban 6 hónapja
- A Szakszervezeti Szövetség a munkavédelmi törvény lazításáról szóló tervezet visszavonását követeli 7 hónapja
- Égető probléma - Hogyan változtatják meg a munkánkat a szélsőséges hőmérsékletek? 7 hónapja
- Meglepő, hol nőtt leginkább a munkabalesetek száma 7 hónapja