kapubanner for mobile
Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 5 éve

Beleölt milliók helyett, hatékonyságot a toborzásba!

Az elmúlt években a cégek hatalmas összegeket költöttek toborzásra, egy szakmunkásért akár 200-300 ezer forintos közvetítői költséget is kifizettek. A gazdasági környezet változása - amelynek jelei már érzékelhetők -, általában egyet jelent a költségek optimalizálásával, a hatékonyság javításával. Ez igaz a toborzásra is. Sok cég még ma is megfelelő tudatosság és kompetenciák nélkül vág bele a toborzásba, pedig a minőségi munkaerőre továbbra is nagy szükség van. Ebben pedig a technológia komoly segítséget jelenthet, mondja Toldi Gábor, a recruiTECH BLUE fő szervezője, aki egyben a kékgalléros toborzással foglalkozó konferencia előadója is.

images

Sok olyan céget csalódás ért az elmúlt években, amely hatalmas anyagi áldozatokat hozott a feladatellátáshoz szükséges munkaerő-mennyiség megtalálása érdekében. Ugyanis ez a munkaerő gyakran nem jelentett minőséget, valamint a kékgallérosok körében a szellemi munkavállalóknál is magasabb a fluktuáció egy friss kutatás szerint, így a recruitmentbe, a beillesztésbe, a betanításba beleölt összegek számos alkalommal kárba mentek. Ráadásul a kör kezdődhetett előröl. Toldi Gábor szerint az ok gyakran abban keresendő, hogy a vállalatok nem állították át a rendszereiket: nincsenek a fizikai dolgozókra felkészített adatbázisaik, nincsenek adataik arról, hogy milyen kiválasztási folyamat során, milyen eredménnyel vettek fel embereket, vagy éppen milyen telefonszámon tudják őket elérni legközelebb. Ahogy nem készülnek tudatosan arra sem, hogy a távozó kollégákat, szükség szerint, vissza tudják hívni magukhoz.

A másik probléma, hogy nem ismerik saját munkavállalóikat. Nincsenek például tisztában a digitális eszközhasználattal. Ma már egy plakátkampány vagy egy, az írott sajtóban megjelenő álláshirdetés sokkal kevésbé hatásos, mint például egy Facebook vagy sms kampány. A fizikai dolgozók kezében is ott van az okostelefon, ahol a közösségi oldalakat pörgetik, véleményt alkotnak és chatelnek egymással. Az álláskeresők több mint 60%-a mobilról böngészi a lehetőségeket, így azok a vállalkozások, amelyeknek nincs mobilra optimalizált felülete, karrieroldala, jelentkezési opciója, az sokakat elveszíthet a célcsoportjából. Ha a cégek ezeket az eszközöket és csatornákat nem használják ki, nem alkalmaznak többek között belső ajánlási rendszereket, akkor nagyon komoly munkaerőforrástól esnek el.

Ahogy azok is, akik bizonyos potenciális munkavállalói csoportokat kizárnak a toborzási körből. Miközben rengeteg cikk jelenik meg az ukrán, vietnami és egyéb vendégmunkások érkezéséről a magyar munkapiacra, akiknek a beillesztése, szállásoltatása nem kis anyagi és egyéb erőforrás-befektetést jelent, addig a roma munkavállalók sok esetben ma is periférián vannak. Miközben a munkaerő-piaci szempontból aktív korú személyek között, demográfiai okokból is egyre többen lesznek a kisebbség képviselői.

A tudatosságot pedig nem csak a külső toborzásra, hanem a belső „munkaerőpiacra” is ki kell terjeszteni, ami a munkavállalók képzését jelenti, a fizikai munkavállalók körében is. Házon belül (is) lehetséges kitermelni a szakembereket, azonban ezt az igényt és lehetőséget a képzési rendszerek gyakran még mindig nem fedik le.

Összességében a recruiterek, HR-esek irányából sokkal nagyobb tudatosságra van a témában szükség. A különböző folyamatokat támogató eszközöket pedig nem csak bevezetni kell, hanem mérni azok eredményességét, hatékonyságát, hogy aztán finomhangolni lehessen. Jó gyakorlatokat, a minőségi kiválasztást segítő eszközöket vonultat fel a recruiTECH BLUE, ahol többek között Szincsák Attila, a Denso gazdasági és kereskedelmi igazgatója beszél a toborzásban a belső kommunikáció fontosságáról, a szakszervezetekkel való együttműködésről, Madár István, a Portfolio senior elemzője ad elő a demográfiai trendekről a munkaerőpiacon, Matthias Wolf a Firstbird társalapítója pedig arról, hogy miként lehet a dolgozói ajánlási rendszereket digitalizálni a kék galléros állományt mozgósítva.

A konferencia célja, hogy a szakmának megmutassa, merre halad a piac, mely irányokba lehet a toborzási működést fejleszteni, és milyen digitális megoldások állnak rendelkezésre, amelyeket még nem használunk ki kellőképpen.

  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A diákok több mint fele tanulna mesterséges intelligenciával, de csak kevesen férnek hozzá az iskolában

Németországban és Ausztriában tízből négy tanuló fér hozzá az AI-hoz az osztályteremben, az Egyesült Királyságban és Spanyolországban ez az... Teljes cikk

Vajon megtaláljuk az egyensúlyt az ember és az AI között? - avagy az AI emberi arca

Vajon mit tartogat 2024-ben a mesterséges intelligencia? 2023-ban minden eseményen téma volt az AI és ember kapcsolata, hatása egymásra. HR szempontból... Teljes cikk

Az üzleti hallgatók készen állnak a mesterséges intelligencia munkahelyi használatára

A brit gazdasági szakos hallgatók szerint az ügyfélszolgálati munkakörökre lesz a legnagyobb hatással a mesterséges intelligencia - derül ki egy... Teljes cikk