kapubanner for mobile
Megjelent: 17 éve

Nem vagyunk elég mobilak

Szinte minden negyedik munkavállaló legalább egy órát ingázik a munkahelyére, ám arra kevesen hajlandók, hogy más településre utazzanak vagy akár elköltözzenek egy állás miatt. A foglalkoztatottaknak például több mint a fele egyáltalán nem vállalná, hogy költözik, de a többiek is csak akkor, ha a leendő munkahelytől támogatást kapnak ehhez. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az ingázásra a munkanélküliek a legnyitottabbak, több mint háromnegyedük vállalná, hogy naponta utazzon.

images

A fiatalok és a kvalifikált munkaerő a legmobilabb Magyarországon, az idősebb korosztály "röghöz kötött", nehezen mozdul - mondta lapunknak Csaposs Noémi, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) elnöke. A KSH adatai is alátámasztják, hogy a fiatalok (15-29 évesek) ingázási és költözési hajlandósága a legnagyobb. Ám még közülük is csak 9,2 százalék vállalná ezt, alig kétharmaduk pedig csak akkor, ha kifizetnék az utazás költségeit. A maradék viszont nem vállalná az ingázást.

Ugyancsak alacsony a más országrészbe költözést vállalók aránya. A fiatalok alig hét százaléka vállalná költségtérítés nélkül is, ám ha a leendő munkaadó ellentételezi azt, akkor már 37 százalékuk gondolkodik el rajta. Csaposs Noémi szerint mivel a lakhelyváltás és a napi utazgatás egyaránt drága, valóban segít, ha a munkaadó átvállalja vagy legalább hozzájárul a felmerülő költségekhez. Az SZTMSZ elnöke jelezte: nyitottak arra, hogy zöldmezős beruházásokhoz közeli munkásszállókat építsenek, ahol a dolgozók ideiglenesen, de kulturált körülmények között lakhatnának, ám ehhez egyelőre nem találnak uniós forrást.

A szocializáció, a rossz és drága közlekedés mellett a lakásárak és főleg a bérek közötti különbségek is gátolják a belföldi mobilitást - emelte ki Küzmös László, a GWH Zrt. vezérigazgatója. Ezt igazolja a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) éves bértarifa-felmérése is. A legnagyobb eltérés - akár a negyven százalék - a fővárosi és a Somogy megyei bérek között van. Míg az előbbiben átlagosan 225 ezer forint körül alakulnak a bruttó éves keresetek, addig Somogy megyében a 131 ezer forintot is alig haladják meg. Magyarországon főleg keletről nyugatra "vándorolnak" a dolgozók, ha jobb minőségű állást és egyértelműen magasabb fizetést kapnak.

A hiányszakmákban dolgozókat még nehezebb csábítani. A mérnökök közül például a 30 év felettiek egyharmada egyáltalán nem vállalja az ingázást. A Műegyetem Karrier Irodájának felmérése szerint, akik viszont hajlandók utazni a munkahely miatt, átlagosan 72 percet szánnak erre. Egy külföldi állás reményében sem sokkal szívesebben kelnek útra a mérnökök. Mindössze 37 százalékuk jelezte, hogy készen állna erre.
A külföldi munkavállalásra egyébként is kevesen vállalkoznak. A mobilitási hajlandóságot ebben az esetben főleg a nyelvtudás hiánya csökkenti. Viszt Erzsébet, a GKI munkatársának egy korábbi elemzése szerint: míg a felsőfokú végzettségűek közül 23 ezren próbálnák ki magukat más országban, addig a szakmunkások három százaléka, vagyis 64 ezeren fontolgatják a külföldi álláskeresést.

(Világgazdaság)
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért van ennyivel több magyar embernek munkája, mióta az EU-hoz csatlakoztunk?

A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk

A foglalkoztatottak és munkanélküliek száma is nőtt februárban

2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk

Nőnapi cikkcsokor a HR Portáltól - így fest a nők helyzete a munka világában 2024-ben

Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk