Szerző: dr. Kéri Ádám
Megjelent: 7 éve

Így kell munkavédelmi képviselőket választani

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) 70/A. § fekteti le a munkavédelmi képviselő választás szabályait, melyben az utóbbi időben jelentős változás állt be. A munkavállalók az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéssel összefüggő jogaik és érdekeik képviseletére ugyan eddig is jogosultak voltak maguk közül a következők képviselőt választani, ám ez a kötelezettség, illetve annak számon kérése szigorodott.

Ilyen esetekben kötelező munkavédelmi képviselőt választani


1. 20 fő



Munkavédelmi képviselő választást kell tartani minden munkáltatónál, ahol a munkavállalók létszáma legalább húsz fő. A létszám megállapításánál az átlagos statisztikai létszámot kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy egyszerűsített foglalkoztatás esetén csupán az 5 munkanapot meghaladó foglalkoztatás számítandó a létszámba, az alkalmi munkavállalók azonban nem.


2. 20> fő



Hasonlóképpen munkavédelmi képviselőt kell választani, amennyiben húsz főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál a munkavédelmi képviselő választást a munkáltatónál működő szakszervezet, üzemi megbízott vagy ezek hiányában a munkavállalók többsége kezdeményezi. Ilyen esetekben a munkáltatónak nincsen mérlegelési joga.


3. Telephely



A munkáltató önálló telephelyén, részlegénél pedig akkor lehet munkavédelmi képviselőt választani, ha az Mvt. 54-56. §-okban meghatározott munkáltatói munkavédelmi jogosítványok az önálló telephely, részleg vezetőjét részben vagy egészben megilletik. A munkavédelmi képviselő választására az üzemi tanács választásának szabályait kell alkalmazni, nézzük ez a gyakorlatban mit is jelent. Segítségünkre van az országos Munkavédelmi Bizottság ajánlása is, melynek ajánlott mintáit az egyes részeknél bemutatjuk.


Ezek a választás fázisai



munkavédelmi képviselő


A választás előkészítése és lebonyolítása



Első lépésben tisztázzuk, hogy mely munkavállalók választhatnak, és kik választhatóak. Munkavédelmi képviselővé az a cselekvőképes munkavállaló választható, aki legalább 6 hónapos munkaviszonnyal rendelkezik az adott telephelyen (kivéve az újonnan alakult munkáltatót). Nem választható képviselővé azonban az, aki munkáltatói jogokat gyakorol (munkaviszony létesítés, módosítás, megszüntetés), a vezető hozzátartozója, vagy aki a munkáltatónál főtevékenységként a munkáltató megbízásából munkavédelmi feladatokat lát el. Szakszervezeti, vagy üzemi tanácsi tisztség nem zárja ki a választhatóságot. A határozott idejű munkaviszony szintén nem kizáró tényező, ám elképzelhető, hogy az 5 éves mandátumát ezért nem fogja tudni kitölteni.


A munkáltató tájékoztatása



A munkavédelmi képviselő választás a munkavállalók alanyi joga. Ahhoz, hogy ezt a jogukat érvényesíteni tudják, tisztában kell lenniük a jogaikkal, lehetőségeikkel. Ez a megismertetés pedig a munkáltató feladata. Nem hivatkozhat tehát arra, hogy a munkavállalók munkavédelmi képviselőválasztást nem kezdeményeztek. Ellenőrzés esetén dokumentálnia szükséges, hogy a munkavédelmi képviselőválasztás szabályairól, választási bizottságról, jelöltállításról stb. a munkáltató részletes tájékoztatást adott.

1.sz. minta tájékoztatás, Tájékoztató a választásról


A Választási Bizottságot a munkáltató szervezi



A választási bizottság feladata a választás előkészítése, lebonyolítása, valamint a választás szabályainak a megállapítása. Ezt is azonban meg kell választani, melyet a munkáltató köteles megszervezni. A munkáltató ennek keretében a helyben szokásos módon elérhetővé teszi a munkavállalók névjegyzékét és a szavazólapokat, illetve dönt a bizottság létszámáról is, mely minimum 3 fő. Ezzel egyidejűleg arról is tájékoztatást ad, hogy meddig kell a szavazólapokat visszajuttatni, hova, ki összesíti, és mikor lesz közzétéve. A választási bizottságnak a választást megelőző legalább 60 napon belül kell létrejönnie. Nem lehet választási bizottság tagja az, aki aktív munkavédelmi képviselő.

A választási bizottság feladatkörében meghatározza a jelöltállítás határidejét, gondoskodik a törvényes rend biztosításáról, valamint megállapítja a szavazatszámlálás szabályait. A tagok egyebekben mentesülnek a munkavégzés alól tevékenységük ellátása folyamán, valamint távolléti díjra jogosultak a kieső munkaidőre.

2.sz. minta: első ülés napirendi pontjai
3.sz. minta: forgatókönyv a választás lebonyolítására
4.sz. minta: a munkáltató képviselőjével történő egyeztetés
5.sz. minta: helyi szakszervezettel történő egyeztetés
6.sz. minta: tájékoztató a választás szabályairól



A jelöltállítás



A választásra jogosult, valamint a választható munkavállalók névsorát a választási bizottság állapítja meg és a választást megelőzően legalább ötven nappal teszi közzé. Az ehhez szükséges adatokat a választási bizottság kérésére, öt napon belül a munkáltató adja meg.

Jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka vagy ötven választásra jogosult munkavállaló vagy a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet. A jelölést a támogató aláírásokkal együtt kell eljuttatni a választási bizottsághoz a jelölt összeférhetetlenséget kizáró nyilatkozatával együtt. A választási bizottság a jelöltet a választást megelőzően legalább harminc nappal nyilvántartásba veszi, és ezt közzéteszi. A jelöltlistát a választási bizottság a választást megelőzően legalább öt nappal a helyben szokásos módon közzéteszi.

A jelöltállítás eredményes, ha a jelöltek száma a választható képviselők számát eléri. Eredménytelen jelöltállítás esetén a jelöltállítási időszakot legfeljebb tizenöt nappal meg kell hosszabbítani.

7.sz. minta, tájékoztató a jelöltállítás szabályairól
8.sz. minta: aláírásgyűjtő ív munkavállalói jelöltállításhoz
9.sz. minta: szakszervezeti jelöltállítás
10.sz. minta:elfogadó nyilatkozat/ összeférhetetlenség kizárása
11.sz. minta: jelöltlista



A választás



A munkavédelmi képviselőt egyenlő, titkos és közvetlen szavazással öt évre választják. A megválasztott munkavédelmi képviselők személyéről a munkavállalókat tájékoztatni kell. Érvénytelen a szavazat, ha nem az előírt módon adták, nem lehet megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, illetve, ha a megválasztható tagok számánál több jelöltre adtak szavazatot. A választás eredményét a választási bizottság állapítja meg. A választási bizottság erről jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell különösen a választásra jogosultak számát, a szavazáson részt vevők számát, a leadott érvényes és érvénytelen szavazatok számát, az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát, a megválasztott munkavédelmi képviselő és pótképviselő nevét, valamint a választással összefüggő esetleges vitás ügyet és az ezzel kapcsolatos döntést. A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjai írják alá, eredményét pedig a helyben szokásos módon közzéteszik. A munkavédelmi képviselő megbízatása a közzétételt követő munkanapon kezdődik.

12.sz.minta: felkérés a szavazatszedő bizottság munkájában való részvételre
13.sz. minta: tájékoztató a szavazásról
14.sz. minta: szavazólap
15.sz. minta: jegyzőkönyv



Érvényesség és eredményesség



Munkavédelmi képviselőknek - a 237. § (1) bekezdésében meghatározott számban - azokat kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Szavazategyenlőség esetén a munkáltatóval fennálló hosszabb munkaviszonyt kell figyelembe venni. Pótképviselőnek pedig azt kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerezte. A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból - feltéve, ha a választáson nem vett részt - nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosult munkavállalót, aki a választás időpontjában keresőképtelen beteg, vagy aki fizetés nélküli szabadságon van. Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet. A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Megválasztottnak azt a jelöltet kell tekinteni, aki a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

Eredménytelen a választás, ha a jelöltek nem kapták meg a leadott szavazatok harminc százalékát. A leadott szavazatok harminc százalékát elért jelölteket megválasztott munkavédelmi képviselőknek kell tekinteni. A fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani. Az új választáson a választást megelőző tizenöt napig új jelöltek is állíthatók.

A megismételt választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a leadott érvényes szavazatok közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezték. Pótképviselőnek kell tekinteni, aki az érvényesen leadott szavazatok legalább tizenöt százalékát megszerezte. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb választást legkorábban egy év elteltével lehet tartani.

16.sz. minta: tájékoztatás az eredményről


Ezek a jogorvoslati lehetőségek



Az Mt. 249.§-a úgy rendelkezik, hogy a jelöléssel, a választás lebonyolításával, valamint eredményének megállapításával kapcsolatban a munkáltató, bármely munkavállaló, továbbá a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet jogvitát indíthat. A választási bizottságnak azonban nincs perbeli jogképessége, ezért a szabálytalanság észlelése esetén tagjai, mint munkavállalók kezdeményezhetnek csak jogorvoslatot. A nem peres eljárás megindítására irányuló kérelmet az Mt.289.§-a alkalmazásával a jogsértéstől számított öt napon belül lehet beadni. A munkaügyi bíróságnak a kérelemről tizenöt napon belül kell határoznia. A bíróság határozata ellen a közléstől számított öt napon belül van helye fellebbezésnek, amelyről a másodfokú bíróság tizenöt napon belül határoz (Mt. 289. §). Lényeges eljárási szabálysértés esetén a választás eredményét a bíróság megsemmisíti. A törvény erejénél fogva akkor kell lényegesnek tekinteni valamely a szabálytalanságot, ha az a választás eredményét befolyásolta. Erre példa lehet, ha az arra jogosultak nem élhettek a jelöltállítási jogukkal vagy például, ha az aktív választójoggal rendelkezők egy jelentős része nem szavazhatott. A választás eredményét befolyásoló lényeges szabálytalanság tényét a kérelemben valószínűsíteni kell.

A szerző a KRS Ügyvédi Iroda ügyvédje, portálunk állandó szakértője
  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
40 év óta először szigorítottak a dolgozókat a veszélyes anyagoktól védő szabályokon

Az európai parlamenti képviselők szerdán új szabályokat fogadtak el a munkahelyi káros anyagoknak való kitettség korlátozására, negyven év óta... Teljes cikk

Magánügy a dolgozó egészsége vagy éppen ellenkezőleg?

Miért komoly probléma az egészséges (munkában)megtartási HR-stratégia hiánya? - teszi fel a kérdést Papp Tamás István HR szakember. Decemberben az... Teljes cikk

A munkaköri alkalmassági vizsgálatról: a hiányának is hosszú lehet az árnyéka

Csak akkor vizsgálná orvos a munkakörre való alkalmasságot, ha ezt jogszabály írná elő, illetve, ha a munkáltató erről így döntene – erről... Teljes cikk