Nem hazánk a román és bolgár munkavállalók célpontja
Nem kell tartani az immár uniós állampolgár román és bolgár vendégmunkások rohamától a Tárki és a Kopint tanulmánya szerint. Magyarország legföljebb az erdélyi magyarok számára vonzó, akik többnyire a hazaiak számára nem túl vonzó állásokat töltik be.
Azon, hogy hazánk nem igazán célország, nincs mit csodálkozni, hiszen az elérhető keresetek még mindig jóval magasabbak a régi EU-s országokban. A magyar és a román bérszínvonal között ugyan még mindig 40 százaléknyi a különbség, ez azonban a nyelvünket nem beszélők számára még mindig kevés az idegenben élés nehézségeinek és többletköltségének ellensúlyozására.
Akik szívesen jönnének Magyarországra dolgozni, azok az erdélyi magyarok, ám ők sincsenek olyan számban, hogy veszélyeztetnék a hazai munkavállalók pozícióit. A munkavállalási korban lévők - a 15-64 év közöttiek - közül száz emberből mindösszesen nyolc válaszolta azt: lehet, hogy átjönne Magyarországra dolgozni. Komolyan vehető szándéka legföljebb négy százalékuknak van, ennyien válaszolták, hogy akár azonnal vagy évente jönnének hosszabb-rövidebb időre. Az adatok további elemzése azt mutatja, hogy a "komoly szándékúak" fele már dolgozott Magyarországon, és a közeljövőben ismét jönne.
Az erdélyi magyarok egyébként nem "tipikus" migránsok: a külföldön boldogulásukat keresők ugyanis általában a fiatalabb, magasan képzett férfiak. Az Erdélyből áttelepülni szándékozók között azonban viszonylag sokan vannak a 30-50 év közöttiek és majd fele arányban a nők. Ugyanakkor a hazánkban dolgozni akarók alig hét százalékának van felsőfokú végzettsége. Az erdélyi magyarok többsége nem is dédelget nagyszabású álmokat, harmaduk valamilyen egyszerű szolgáltatást látna el, közel 17 százalékuk az építőiparban remél munkát találni, és viszonylag sokan jelölték meg a fémipart, valamint a könnyűipart.
Mindezekben az ágazatokban a munkaügyi tárca rendes évi felmérése szerint a szükségesnél kevesebben dolgoznak. A migránsok jó része tehát éppen hiányszakmában helyezkedne el - állapítják meg a szerzők -, így a hazai munkavállalóknak a legrosszabb esetben is csak átmenetileg és bizonyos régiókban támaszthatnak "konkurenciát". A migráció gondolatával foglalkozók döntő többsége Budapesten szeretne dolgozni és ötödük a Dunántúlon.
A tanulmány szerint érdemes figyelemmel kísérni a román és a bolgár munkavállalók által megcélzott országok - Olasz-, Spanyol- és Németország, Anglia és Írország - törvényhozóinak derogációs, illetve korlátozó terveit. A szigorítás ugyanis lehet, hogy vonzóbbá tenné Magyarországot - írja a Népszabadság.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Szakképzés 4.0. - így zajlik a fejlesztés 1 hete
- Czomba Sándor: a magyar emberektől nem vehetik el a munkahelyeket a vendégmunkások 1 hete
- Ekkora fizetésért jönnének haza a külföldön dolgozó magyarok 1 hete
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 1 hete
- Grafikon: A 15-64 éves foglalkoztatottak arányának változása 2010 és 2023 között 1 hete
- Hogyan hangoljunk össze embereket különböző kultúrákból vállalati közegben? 1 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 1 hete
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 1 hete
- A vártnál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- Kiderült, miben látják a kockázatot a pénzügyi vezetők 2 hete