Megjelent: 17 éve

Hol állnak a magyar bérek az Európai Unión belül?

Az év végi teljesítményértékelés közeledtével fókuszba kerül a 2008-as év bérezési gyakorlatának kérdése és a költségkeretek meghatározása. A cégeknél gyakori kérdés, hogyan helyezzék az egységes nemzetközi keretbe a magyar ösztönzési rendszert, milyen helyet foglalnak el a magyar reál -és nominálbérek uniós viszonylatban.

A cél ugyan nem ennek a fenti kérdésnek a teljes körű megválaszolása, hanem egy kis betekintés az elmúlt egy-két év uniós béreinek változásába, különös tekintettel a magyar átlagos fizetési tendenciákra. A cikk egy 2007 július-augusztus folyamán megjelent Eurofound összeállítás alapján készült, amelyben a jelenleg 27 tagállammal rendelkező EU bérezési trendjei kísérhetők figyelemmel a 2005-ös és 2006-os évek viszonylatában. A régi 15 tagállam és az újonnan csatlakozott 12 ország bérezési gyakorlatát a már lezárt gazdasági évek alapján elemezték.

Általános tendenciák

A tanulmány végkövetkeztetése, hogy az újonnan csatlakozó 12 ország és a régi tagállamok bérezési szintje között meglévő különbség gyorsuló ütemben csökken. A 12 új tagállam átlagos reálbér-emelkedése 6,5-szerese a régi tagállamokénak, az emelkedés a 27 államra vetítve azonban csökkenő ütemű. A jelentős különbség azonban még a 2005-ös és a 2006-os évek során is tapasztalható volt a régi 15 tagállam és több mint 3 éve csatlakozott országok között. Uniós szinten a nominális béremelkedés 2005-ben 4,9 százalék volt, ami a múlt év során 5,6 százalékra emelkedett, ugyanakkor a reálbérek ugyanezen rátája 1,9 százalékról 2,7 százalékra nőtt.

A 2004-ben csatlakozott országok 2006-os évre vonatkozó reálbér emelkedési rátája széles sávban mozgott, a legmagasabb Lettországban volt, 16 százalék, míg legalacsonyabb Magyarországon -1,4 százalék. Európai viszonylatban vannak olyan országok, ahol a reálbérek közel azonos ütemben csökkenő tendenciát mutatnak Bulgáriában, Szlovéniában, Németországban és Magyarországon.

1. Kollektív bérmegállapodások

A kollektív bérmegállapodások szerepe jelentős eltérést mutat az Európai Unió tagállamaiban. Vannak olyan országok, ahol a történelmi múlt és a gazdaság jellegéből kifolyólag a bértárgyalásnak nagy súlya van és vannak olyanok, ahol kevésbé nyomja rá bélyegét a béralku a munkabérek meghatározására.

A bérmegállapodásoknak három szintje különböztethető meg:
  • gazdasági szektoron kívüli, illetve nemzetgazdasági szinten meglévő bérmegállapodás;
  • gazdasági szektor szintjén történő béralku, amikor egy adott szegmensen belül történik a bérmegállapodás;
  • szervezeti illetve vállalati szinten meghatározott béralku folyamatok.

    Szektoriális szinten főként Ausztriában, Dániában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Norvégiában, Portugáliában, Hollandiában, Svédországban és Szlovákiában van meghatározó jelentősége a béralkunak; Belgiumban, Írországban, Finnországban, Romániában és Magyarországon ezzel szemben kevésbé vagy egyáltalán nincsen szerepe a bérmeghatározások során.

    2. Nominális -és reálbérek változása az EU-n belül

    Az Európai Unió tagállamaiban a 2005-ös nominálbér emelkedés 4,4 százalék volt, míg a 2006-os 5,2 százalék. Ugyanez a ráta a 2004-ben csatlakozott 10 tagállam esetében 2005-ben 6,8 százalék volt, 2006-ban pedig 8,8 százalék. Az infláció mértéke mindezek mellett Európa egészére vetítve 2005-ről 2006-ra 2,2 százalékról 1,9 százalékra csökkent.

    A reálbérek viszonylatában az Unió országai négy jól elkülöníthető csoportba sorolhatók:

    1. A "nagyon magas reálbér emelkedést produkáló államok", ahol az emelkedési ráta 4 százalék felett mozog. Ide tartozik például a két keleti szomszédunk, Románia és Bulgária. Említésre méltó, hogy a romániai reálbér-emelkedés 2007 júliusában 18 százalék feletti volt, vagyis a béremelkedés üteme még mindig a gyorsuló fázisban van. Kérdés ugyan, hogy ez az emelkedési sebesség meddig tartható Romániában és milyen további hatása lesz egyrészt a gazdaságára, másrészt munkaerő-piacára.

    2. A "magas reálbér emelkedést mutató tagországok", ahol a növekedés üteme az elmúlt két évben 2-4 százalék között volt. Ilyen ország Görögország vagy Norvégia, illetve Lengyelország. A legfrissebb adatokat véve alapul Lengyelországban a bruttó keresetek 2007 augusztusában hét év óta nem látott tempóban, 8,2 százalékkal nőttek. Az emelkedés üteme tehát egyáltalán nem mutat csökkenést a lengyel gazdaságban, sőt. Mindezek mellett az inflációs ráta 2,1 és 2,5 százalék közötti sávban mozog már 2005 óta. Magyarország ugyanezen inflációs adatai ezzel szemben a 3,5-6,4 százalékos sávban mozogtak az elmúlt két év viszonylatában.

    3. A "közepes reálbér emelkedést produkáló országok" - az emelkedés mértéke 1-2 százalék, ebbe a csoportba tartozik például Szlovénia és Magyarország. Legalábbis a 2005-ös és 2006-os gazdasági éveket alapul véve. Sajnálatos tény, hogy Magyarországon a 2007-es év első félévének lezárását követően még ez a reálbér emelkedési ráta sem tartható, mivel az infláció mértéke a 2006-os évben elért 3,5 százalékról 6,4 százalékra nőhet 2007-ben az IMF várakozásai szerint. A bérváltozásokért egyes elemzők az inflációs adatok mellett a gazdaság "kifehéredését" teszik felelőssé.

    4. Az "alacsony reálbér emelkedést elérők" - ezek az államok átlagosan egy százalék alatti reálbér növekedést produkáltak a 2005-ös és 2006-os éveket tekintve. Hollandiában, Portugáliában, Spanyolországban és a legtöbb régi uniós tagállamban érvényes az a reálbér-emelkedés.

    A fenti adatokat összevetve elmondható, hogy Magyarország a kelet-közép európai térségben a mérsékelt változásokat mutató béremelkedési ütemekkel rendelkezik. Az infláció mértéke még mindig nagyon magasnak mondható, ami negatívan befolyásolja a reálbéreket. A versenyszféra, illetve a kiemelt ágazatok mint például az olajipar, banki- és biztosítási szektor a bérszintek tekintetében kevésbé van lemaradva a fejlettebb országoktól, ám kisebb lanyhulás tapasztalható az átlagos béremelési szint terén például Csehországhoz vagy Lengyelországhoz képest is.

    A cikk adatai az Eurofound és az IMF tanulmányaiból származak:
    http://www.eurofound.europa.eu
    http://www.imf.org/external/data.htm

    Mohácsi Györgyi, HR Portal
    • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
    • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
    További cikkek
    Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

    2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk

    Logisztika, beszerzés - mutatjuk, hogy alakulnak a fizetések és a nemek közötti bérszakadék

    A széles értelemben vett – a logisztikát és a beszerzést is magában foglaló – ellátásilánc-menedzsment területén dolgozók az előző évekhez... Teljes cikk

    SZJA 2024

    Minden a személyi jövedelemadóról. Áttekintettük, hogy idén meddig kell benyújtani az szja-bevallásunkat, kiknek, mennyit vonnak, milyen... Teljes cikk