kapubanner for mobile
Szerző: Barna Eszter
Megjelent: 7 éve

Öt tipp, hogy jól alkudd ki a béred

Munkaerőhiány van, emelkednek a bérek, itt lehet a megfelelő pillanat arra, hogy béremelést kérjünk. Erre azonban okosan fel kell készülni.

images

images

Az év vége és az új év eleje környékén sokakban felmerülhet, hogy esetleg váltani kéne, akár mert érik már egy ideje a gondolat, vagy mert érkezik egy hirtelen lehetőség. Sok területről szinte folyamatosan hallani a munkaerőhiányról, a bérek is emelkednek, így akár úgy is érezhetjük, hogy itt a megfelelő pillanat, hiszen a munkáltatók is nem egyszer kényszerhelyzetben vannak, így nem lehetetlen, hogy sikerül kiharcolni akár kedvezőbb feltételeket egy új munkahelyen. Többek között az sem mindegy, hogy milyen induló fizetést tudunk magunknak kialkudni az új helyen.

Ideális esetben ugye nem mindegy, hogy honnan léphetünk tovább, kevésbé szerencsés helyeken pedig az a mondás járja, hogy amit az elején nem alkudtál ki magadnak, abban ne is reménykedj. A KSH legfrissebb jelentése szerint a versenyszférában jelenleg 41 ezer betöltetlen állás van, és ezek csak a hivatalos adatok. Munkaerő-piaci becslések szerint ez a szám ennek akár az ötszöröse is lehet. A cégek 70%-a már a növekedés gátjának érzi a munkaerőhiányt, úgyhogy jó esetben nyitott ajtón kopogtat a jelölt.

Közben a Randstad Workmonitor felmérése szerint a megkérdezett munkavállalók 62 százaléka gondolja úgy, hogy 6 hónapon belül el tudna helyezkedni hasonló pozícióban, és még ennél is többen, 71 százalék nyilatkozott úgy, hogy ha más területen is, de biztosan találna állást.

2016 február-júliusban minden ötödik munkavállaló váltott, akiknek kétharmada a munkahelyét is lecserélte. Az állásváltók ötöde jobb munkáltatói csomag miatt hozta meg ezt a döntést. Bár a túlnyomó többség nem keres aktívan állást, tízből hatan nyitottak az új lehetőségekre.


Az anyagiakra hajtanak a magyarok



Míg külföldön már általában nagyobb motivációt jelent egy állás elfogadásánál a fejlődési és karrierlehetőség, mint az anyagiak. Magyarországon még mindig ez utóbbi a legnagyobb hajtóerő, ami persze nem véletlen, hiszen a munkavállalók legtöbb esetben töredékét keresik azoknak a béreknek, amit Nyugat-Európában vagy az Egyesült Államokban megkereshetnének ugyanabban a pozícióban. Ezért is komoly nehézség az elvándorlás csökkentése, akkor is, ha az utóbbi időszakban a bérek emelkedése elindult.

Jobangel nemrég megjelent blogbejegyzésében azt javasolja a fizetésükről tárgyalóknak, hogy merjenek többet kérni, mert gyakran nagyon keveset kérnek, mert attól félnek, hogy többet úgysem fizetnek a munkájukért. Ahogy azt is javasolja Fazekas Éva, hogyha valaki állásból állásba tud váltani, akkor legalább 30, de akár 50%-kal is tárgyaljon többről, mint korábbi fizetése, hogy az állásváltás megérje a kockázatot (ha csak nem menekül korábbi helyéről).


Okosan kérni



Kétségtelen, hogy az anyagiak kérdése kellemetlen téma. Mindig kapcsolódik hozzá valamiféle tabu, ugyanakkor mégiscsak pénzből él, és éppen ezért pénzért dolgozik az ember, így a kérdés megkerülhetetlen. Néha nehéz felmérni, hogy mennyit kérhet valaki, mikor jön el az alkufolyamatban a megállapodás ideje, és egyáltalán hogyan érdemes felkészülni erre a beszélgetésre. Erről a stratégiáról ír az Officevibe blogján Ali Robins.

1. A legfontosabb, hogy a csomag egészét nézzük, ne csak magát a pénzösszeget, hiszen napról napra az sem árt, ha jól érezzük magunkat a munkahelyünkön. Így például szenvedélyünk lehet-e a munkánk? Milyen a munkakörnyezet, a kollégák, a juttatások? Van-e lehetőség személyes fejlődésre? Létezik-e a munka-magánélet egyensúlya a cégnél?

Érdemes végiggondolni a felelősségeket, mennyit kell utazni, milyen a környék, mennyire rugalmas a munkaidő, van-e lehetőség előrelépésre, továbbtanulásra stb. Ugyanis ezeken az egyéb tényezőkön nagyon sok múlhat, sőt eldönthetik, hogy mennyire is érezzük magunkat jól az adott helyen.

2. Ahogy az állásinterjúra, úgy a bérről szóló alkura is érdemes alaposan felkészülni. Körül kell nézni, hogy a piacon az adott pozíció általában mennyit ér, illetve mit lehet tudni az adott vállalatnál a fizetésekről. (Ezt tőlünk nyugatabbra jóval könnyebb megtenni, Magyarországon néhány kivételtől eltekintve az informális információkra támaszkodhatunk.) Minél több információval rendelkezik valaki, annál jobb helyzetben van a bértárgyaláson is.

3. Soha ne mondjunk elsőre összeget! - ez kulcskérdés. A HR-nek kell megtennie az első lépést. Ha mégis ők kérdeztek, akkor lehet az a válasz, hogy versenyképes legyen a fizetés vagy megbeszélés tárgya lehet, de igyekezzünk elsőre kerülni az összegszerűséget, nehogy rosszul járjunk. Vagy feltehetjük a kérdést, hogy kíváncsiak lennénk, hogy valaki hasonló pozícióban, a mi tapasztalatunkkal mennyit keres. Ha mindenképpen egy számot várnak, akkor pedig érdemes egy tól-ig összeget mondani, ami a rugalmasságot, de a határozottságot is mutatja. Ne hozzuk magunkat olyan helyzetbe, hogy alulértékeljük magunkat.

4. Érdemes arrogancia nélkül, de „emlékeztetni” a munkaadót, hogy miért is akar alkalmazni. Nyilván, mert a jelölt annyira jó, márpedig akkor meg is kell fizetni... Tulajdonképpen újra el kell adnunk magunkat. A másik fél pedig szinte mindig hajlandó valamivel feljebb menni, mint az első ajánlat, mert számítanak rá, hogy a jelölt alkudni fog, ehhez azonban ezt a lépést meg is kell tenni. Hogy valóban jól tudjuk magunkat újraértékesíteni, ahhoz megfelelően alátámasztott érvek kellenek: bizonyítványokkal, ötletekkel megtámogatva, a kiemelkedő képességek bizonyítéka, ami miatt az illető értékes része lesz a csapatnak.

5. A realitás talaján kell maradni. Ha úgy érezzük, többet érünk, mint amit kínálnak, ennek hangot kell adni, hogy aztán ne már eleve neheztelve lépjünk be az új munkahelyünkre. Ugyanakkor ne próbáljuk a 2-2 és félszeresét elkérni az eredetileg javasolt összegnek.

Fotó: Pixabay
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
A cégek 70 százaléka tervez bérfejlesztést a munkaerő megtartása érdekében

Optimistábbá váltak a magyar cégvezetők mind az ország, mind saját cégük kilátásait illetően a Niveus Consulting Group tanácsadó felmérése szerint. Teljes cikk

Mennyit keresnek a HR-esek?

Több szakterület béradatairól készített összeállítást a piacvezető munkaerő-közvetítő cég a közelmúltban. Most a HR szakmában, elsősorban... Teljes cikk

Romlott a fizetésünk értéke - mutatjuk a legfrissebb számokat

2023-ban a bruttó átlagkereset 571 200, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 393 700 forintot ért el. 2023-ban a bruttó és... Teljes cikk