Szilágyi Katalin
Megjelent: 16 éve

Lamperth Mónika: Át kell alakítani a munkaerő-piac szerkezetét

Lamperth Mónika úgy véli, a foglalkoztatáspolitikában jó úton halad a kormány. A nyáron kinevezett új szociális és munkaügyi miniszter a HR Portalnak adott interjújában hangsúlyozta: folytatni kell azt a politikát, amely a munkaerőpiac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a fókuszba.

- Július 1-jétől Ön vette át a munkaügyi tárca irányítását. Ezen a területen az elmúlt években több olyan intézkedést is hoztak, amely a foglalkoztatás bővítését kívánta szolgálni. Ennek ellenére az unióban nálunk a legalacsonyabb a foglalkoztatottsági szint. Ön szerint miért nem sikerül évek óta ebből az állóvízből kitörni? Mennyire bizakodó e tekintetben?

- Bizakodó vagyok, az uniós források ésszerű felhasználásában és elosztásában látom a lehetőséget a foglalkoztatottság növelésére. A tavaly lezárult Nemzeti Fejlesztési Terv tízezer új munkahely létrehozását támogatta. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben is nagy hangsúlyt kap a foglalkoztatási szint emelése: a foglalkoztatási, felnőttképzési és szakképzési projektekre 2007-2013 között mintegy 500 milliárd forintot fordítunk. Az aktivitási szint növelése érdekében folytatjuk a Lépj egyet előre! képzési programot, amely a hagyományos munkaerő-piaci eszközökkel nehezen elérhető, leghátrányosabb helyzetben lévő szakképzetlen vagy elavult szakmával rendelkező embereknek szól. A Start Plusz és a Start Extra program szintén a hátrányos helyzetű munkavállalókat célozza: a munkáltatóknak számottevő járulékkedvezményt nyújt, ha közeli hozzátartozó ápolását követően, gyesről visszatérő személyt vagy tartósan munkanélkülit alkalmaz.

Folytatódik az Állami Foglalkoztatási Szolgálat modernizációja: megújulnak a munkaügyi kirendeltségek, a szolgáltatásokat olyan irányban fejlesztjük, hogy lehetővé váljon az ügyfelek minél teljesebb körű kiszolgálása. Minőségirányítási rendszert vezettünk be és a kirendeltségeken mérjük az ügyfél-elégedettséget. Az erőfeszítéseink eredményeit jelzi, hogy az idei felmérés alapján az elégedettségi mutató országos átlaga több mint 97 százalék.

Úgy gondolom, hogy a foglalkoztatáspolitikában jó úton haladunk. Felhasználjuk, értékeljük az eddigi eredményeket és új kitörési pontokat keresünk. Folytatni kell azt a politikát, amely a munkaerőpiac kínálati oldalát tekintve az aktivitás növelését helyezi a középpontba, és amelynek eredményei az inaktivitás utóbbi időben tapasztalt csökkenésében már megmutatkoznak. A munkaerőpiac szerkezetét át kell alakítani, vissza kell hozni a szakmunka presztízsét. A kormány nagy hangsúlyt helyez hazai és uniós források együttes kezelésére, az álláskeresés ösztönzésére, az ezt segítő szolgáltatások fejlesztésére, a hátrányos helyzetben lévő emberek segítésére, a munkanélküli- és a szociális ellátórendszeren belül a munkavállalásra való ösztönzés elvének érvényesítésére.

- Egy nyilatkozatában említette, hogy az esélyegyenlőség megteremtéséért még többet kíván tenni. Eddig is számos intézkedés született, mégis sok helyen hátrány éri a romákat, a nőket, a fogyatékosokat. Milyen konkrét intézkedésektől várja a javulást?

- Ma legfontosabbnak az esélyegyenlőségi területtel való foglalkozást látom. A hátrányos helyzetűek, azon belül a halmozottan hátrányos helyzetűek problémájával szeretnék kiemelten foglalkozni. A témának különös aktualitást ad, hogy az Európai Unióban 2007 az Esélyegyenlőség Éve, amelynek Magyarországon is folyik a hazai viszonyokra szabott kampánya. Meggyőződésem, hogy a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben kulcsszerepe van a társadalmi tudatformálásnak. Konkrét intézkedésekkel is segítjük az esélyegyenlőség megteremtését. A Roma Integráció Évtizede Program irányítását 2007. július 1-től egy évig Magyarország látja el. Nemzeti koordinátorként fő célom, hogy a magyarországi roma lakosság társadalmi, gazdasági integrációját elősegítsük, életkörülményeiket javítsuk, és csökkentsük a távolságot a roma és nem roma lakosság között. Az országosan indított közmunkaprogramokban, a közhasznú és közcélú foglalkoztatási programokban meghatározó a romák részvétele. Emellett a legfontosabb segítségnek a foglalkoztatáspolitikai aktív eszköztámogatásokat tartom, kiemelve a munkaerő-piaci képzést, valamint a foglalkoztatás bővítő bértámogatást. A munkaügyi központok és regionális képző központok által szervezett képzésekben megközelítően 7 ezer roma származású felnőtt vett részt tavaly. 2008-ban, a már említett Lépj egyet előre! programban résztvevőket is beleszámítva mintegy 10 ezer fős roma létszámmal számolunk.

Az EQUAL esélyegyenlőségi programok 13 ezer főt érintenek. A munkaügyi központok mintegy 30 komplex munkaerő-piaci programot bonyolítanak 2007-ben is. Az érintett létszám szintén ezres nagyságrendű. Az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány szervezésében 2008-ban roma munkaerő-piaci és közösségi szolgáltató hálózat kialakítását, valamint a telepeken, telepszerű lakókörnyezetben élők foglalkoztathatóságát növelését tervezzük támogatni 400 millió, ill. 300 millió forintos keretösszeggel. Jövőre folytatni fogjuk, illetve kiterjesztjük a 2005-ben indított, hátrányos helyzetűek integrációját elősegítő, lakhatási szociális modellprogramot. Jövőre is kiírjuk a köz- és felsőoktatásban tanuló roma diákok számára "speciális" tanulmányi ösztöndíjrendszert. Mindezeken túl kiemelkedően fontosnak tartom az Új Magyarország Fejlesztési Terv "Nem mondunk le senkiről!" komplex térségfejlesztési programját is, amely mintegy 35 kistérségben ad lehetőséget az ott élők társadalmi, gazdasági, munkaerő-piaci felzárkóztatására.

Ami a nemek közötti egyenlőség megvalósítását illeti, kidolgozzuk a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét célzó Nemzeti Cselekvési Tervet, a kapcsolódó fejlesztési koncepciókat, szakmai programokat. Ahogy már utaltam rá, 2007 az Európai Unióban az "Egyenlő Esélyek Mindenki Számára Európai Év" elnevezést kapta, ehhez társul az Európa Tanács kampánya a nők elleni, családon belüli erőszak megelőzésére és kezelésére. Ennek érdekében kerekasztal-beszélgetéseket, sajtótájékoztatókat szervezünk, oktatófilmet készítünk, kiegészítő iskolai tankönyvet állítunk össze. Bővítjük a bántalmazott nők számára igénybe vehető krízisközpontok számát.

A tavaly elfogadott Országos Fogyatékosügyi Program célja, hogy a mintegy 600 ezer fogyatékkal élőnek jobb legyen az életminősége, be tudjanak kapcsolódni a közéletbe, megértőbb társadalmi szemlélet vegye őket körül, és megkaphassanak minden rehabilitációs szolgáltatást. E célok elérése érdekében intézkedési tervet dolgoztunk ki négy témakörben: oktatás, lakhatás, akadálymentesítés és egészségügy. A programra közvetlenül nyolcmilliárd forint áll rendelkezésre a költségvetésből, valamint uniós pénzekből. Egyebek között bővítjük az integrált iskolák körét, felnőttképzési programokat adaptálunk a fogyatékos álláskeresők számára, a segítőkutya-kiképzés kapacitását növeljük, koncepciót dolgozunk ki az autizmussal élők komplex rehabilitációs szolgáltatási rendszerének kifejlesztésére.

- Nyugat-Európában a részmunkaidős munkavállalás fontos szerepet játszik a magas foglalkoztatási ráta fenntartásában, nálunk ehhez képest aránytalanul kevesen dolgoznak ebben a formában. Tervezik, hogy adókedvezményekkel, egyéb intézkedésekkel segítik a munkáltatókat, hogy jobban szimpatizáljanak ezzel a foglalkoztatási formával?

- Véleményem szerint a részmunkaidős foglalkoztatási forma elterjedését elsősorban a munkáltatók és munkavállalók együttes szemléletváltása hozhatja meg. Amennyiben a cégek átveszik a nyugaton már jól működő munkaszervezési példákat, vagy olyan munkaposztokat alakítanak ki, ahol nem szükséges a napi nyolc órás munkavégzés, nálunk is felgyorsulhat a részmunkaidős foglalkoztatási forma elterjedése.

A munkavállalók közül sokan olyan speciális életkörülmények között élnek (például családtagot ápolnak, gyermeket nevelnek), hogy napi nyolc órában nem, négy- vagy hatórás állásban azonban képesek lennének munkát vállalni. Az ilyen speciális helyzetben élők részmunkaidős elhelyezkedésének elősegítését már az elmúlt években is számos intézkedéssel támogattuk. Kiegészítő bértámogatást és képzési támogatást nyújtunk a távmunkahelyeket létesítő vállalkozások, jogi személyiséggel rendelkező egyesülések, civil szervezetek, és a közfeladatokat ellátó intézmények munkáltatóinak. A program keretében 2002. és 2007. között összesen 4419 új távmunkás munkahelyet támogattunk közel kétmilliárd forinttal.

Szintén részmunkaidős foglalkoztatásnak tekinthető az alkalmi munkavállalói könyves foglalkoztatás. 2006-ban összesen több mint 430 ezer könyvet váltottak ki, és összesen 3,2 milliárd forint értékű közteherjegyet értékesítettünk. Az eredetileg a közszférában bevezetett Prémiumévek program szintén részmunkaidős foglalkoztatást nyújt és már a versenyszférában is alkalmazható. A jövőt illetően 2008-tól kezdődően a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészén túl rendelkezésre állnak a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretének forrásai is. Jelentős szerep jut a részmunkaidős foglalkoztatás támogatásának, de a távmunka fejlesztése, támogató megoldások kidolgozása, vállalati tanácsadás, valamint központi állásadatbank kifejlesztése is prioritásként jelenik meg.

- Hazánkban még mindig jóval magasabb járulékokat kell megfizetni a munkavállalók után, mint az unió más tagállamaiban. Van remény arra, hogy ez a közeljövőben változik?

- A Szociális és Munkaügyi Minisztérium különböző járulékkedvezmények biztosításával közel két éve támogatja a hátrányos helyzetű rétegek elhelyezkedését. A szaktárca 2005. október elsejétől vezette be a fiatalokat segítő Start-programot, amely két éven át ad lehetőséget a pályakezdőknek az elhelyezkedésre, a munkáltatóknak pedig a fiatalok foglalkoztatásához kötődő járulékkedvezmény érvényesítésére. A foglalkoztatási kereslet ösztönzése érdekében tavaly kezdeményeztük a járulék-kedvezmények körének bővítését. A Start Plusz és a Start Extra programokkal 2007. július 1-től újabb hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatását ösztönözzük. Az előbbi a tartósan álláskeresőknek és a kisgyermeket nevelő szülőknek, közeli hozzátartozót ápoló családtagoknak szóló program. A Start Extra a leghátrányosabb helyzetben lévő tartósan álláskeresőket célozza meg, akiknek nehezebb elhelyezkedniük már az életkoruk miatt is, vagy azért, mert alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek. A támogatás itt még nagyobb mértékű, hiszen a munkáltatónak az első évben nincs járulékfizetési kötelezettsége, a második évben pedig a bruttó kereset 15 százalékát fizeti meg. Ez esetben sem kell két évig fizetnie a tételes egészségügyi hozzájárulást.

- Az elképzelések szerint mintegy tízezer megváltozott munkaképességű térhet vissza évente a munkaerőpiacra a rehabilitációs program bevezetésével. A munkáltatókat hogyan lehet motiválni, hogy valóban alkalmazzák ezeket az embereket?

- Kiemelt feladatnak tekintem a megváltozott munkaképességű emberek élethelyzetének rendezését, munkavállalásuk támogatását. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv egyik kiemelt programja éppen a megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztathatóságának javítása. A 16 milliárd forint keretösszegű támogatás kiemelten ösztönzi a visszatérést a munkaerőpiacra. Külön projektet dolgoztunk ki a komplex rehabilitációhoz szükséges infrastrukturális feltételek megteremtésére. Átalakítjuk a jelenlegi rokkantsági és orvosszakértői rendszert is: a középpontba a személyre szabott segítséget és a fejleszthető képességek feltárását helyezzük.
A rehabilitációs célú foglalkoztatásra többféle támogatás vehető igénybe, ennek egyik népszerű fajtája a bérköltségek csökkentését célozza. A munkába helyezéshez, munkahely megtartásához nyújtható bértámogatás a munkabér és járulékainak 40-100 százalékáig terjedhet. A munkáltatók pályázatot nyújthatnak be a Munkaerőpiaci Alaphoz a rehabilitált személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére és munkahelyük építésére, bővítésére is. Lehetőség van ún. befogadó munkahelyek kialakításának támogatására, amelyeket kifejezetten a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására hoznak létre. A beilleszkedés megkönnyítésére támogatás kérhető munkahelyi segítő személy foglalkoztatásához is. További előny, hogy a munkáltató csökkentheti az adózás előtti eredményét, ha megváltozott munkaképességű személyt alkalmaz.

- Nagy problémát jelent a magyar munkaerőpiacon, hogy a képzések nem igazodnak a piac elvárásaihoz, és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint nőtt a szakképzetlen álláskeresők száma is. A szakképzés és a felnőttképzés területén milyen változásokra számíthatunk? Mennyire kapnak hangsúlyt az integrált szakképző központok?

- Célunk, hogy minden államilag rendelkezésre álló eszközzel segítsük elő a munkaerőpiac és az oktatás minél jobb illeszkedését. Ennek része, hogy a minisztériumi struktúra tavalyi átalakításakor a szakképzés és a foglalkoztatáspolitika összehangolt fejlesztése kiemelt figyelmet kapott a kormányprogramban. Így a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz került a szakképzés irányítási rendszere, amellyel megvalósulhat az egységes ágazati tartalmi felügyelet. A szakképzés fejlesztésének mára már jól érzékelhető eredményei vannak. A Nemzeti Fejlesztési Terv I. keretében létrehozott 16 térségi integrált szakképzési központban (TISZK) már az új Országos Képzési Jegyzék (OKJ), valamint az új szakmai- és vizsgakövetelményeknek megfelelően tanulnak a diákok. A reformfolyamat ezzel nem zárult le, újabb nagy átalakulás előtt áll a szakképzés: az oktatási tárcával közösen módosítottuk a közoktatási és szakképzési törvényt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztéséről szóló törvényt, valamint a hozzájuk kapcsolódó rendeleteket. Így megteremtettük a jogi alapját az oktatási intézményrendszer olyan átalakításának, amely lehetővé teszi a szakképzés koordinált, a gazdaság igényeinek megfelelő fejlesztését.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv szintén kiemelten kezeli a felnőtt- és szakképzést. Ezzel összefüggésben ismét érdemes megemlíteni a "Lépj egyet előre!" programot, amelyet folytatunk, 2008-ban mintegy tízezer fő részvételével számolunk. Ezen túl, a mikro-, kis- és közepes vállalkozások munkahelyi képzéseit pályázati úton támogatjuk. Így a képzésben résztvevő valóban olyan kompetenciákra tesz szert, amelyekre a munkaadónak szüksége van. E programba várhatóan 18 ezer fő fog bekapcsolódni.

A jogszabály-módosításokkal ösztönözzük a munkaadókat arra, hogy növeljék a tanulószerződések számát. Többek között a szakképzés és a gazdaság kapcsolatát erősíti az az együttműködési megállapodás is, melyet az SZMM idén februárban kötött a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. A megállapodás fő célja a szakképzés versenyképességének erősítése, a kékgalléros szakmák társadalmi megítélésének javítása.

Finomítjuk a térségi integrált szakképző központok törvényi szabályozását. A célunk olyan intézményi hálózat létrehozása, ahol az egyes intézmények helyett a közös feladat-ellátást végző fenntartók határozzák meg a beiskolázási létszámot és szakirányokat a regionális fejlesztési és képzési bizottságok döntéseinek figyelembe vételével. Ennek értelmében a finanszírozási rendszert is megváltoztattuk: az intézmények csak összehangoltan, a TISZK-eken keresztül juthatnak fejlesztési forrásokhoz, ideértve az MPA képzési alaprészét is. A szakiskolák 80 százaléka integrálódik majd a TISZK-be, és így korszerű, a gazdaságban valóban jól hasznosítható képzést nyújt a tanulóknak. Törekszünk arra, hogy a felnőttképzési programokat más foglalkoztatáspolitikai eszközökkel is egybekapcsoljuk. Ennek egyik példája, hogy a közmunkaprogramok résztvevői egyben képzésben is részesülnek.

- Sok fiatal a diploma megszerzése után külföldön próbál szerencsét és most az orvosok körében is nagynak tűnik az elvándorlás mértéke. Mivel lehetne maradásra bírni a fiatalokat, hogy tudásukat inkább hazánkban kamatoztassák?

- A gazdaság egyik kihívása a beiskolázási struktúra és a munkaerő-piaci szükségletek összehangolása. E cél érdekében az oktatási minisztériummal szorosan együttműködünk, a tárca egyik célja egy naprakész online információs rendszer bevezetése - ennek segítségével a fiatalok olyan szakirányt választhatnak, amely lehetőséget ad az elhelyezkedésre. Pályatanácsadó hálózatot alakítunk ki, így az érdeklődők a pályaválasztásnál tisztába jöhetnek egyéni képességeikkel, készségeikkel. A célunk, hogy ne kallódjanak el információk a munkaügy, a közoktatás és a felsőoktatás között. A fiatalok munkába állását leginkább a munkatapasztalat hiánya akadályozza, ennek megszerzésének egyik formája lehet a külföldi munkavégzés. Ha egy munkavállaló külföldön kezdi meg a pályafutását és azután hazatér, sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezhet adott esetben, mint egy Magyarországon pályát kezdő társa. A kormány itthon a fiatalok munkatapasztalat-szerzését a Start programmal segíti, eddig több mint 67 ezren igényeltek már Start-kártyát.

- Egész Európában emelni kívánják a nyugdíjkorhatárt, nálunk mikor kerül sor erre?

- A nyugdíjkorhatár emelése nem választható el a nyugdíjrendszer egészét érintő átalakításoktól. Figyelembe kell venni az előrelátható gazdasági, demográfiai változásokat, és az értékelésben nagyban támaszkodunk a társadalomkutatók és foglalkoztatáspolitikai szakemberek vizsgálatainak eredményeire. Számításba kell vennünk azt is, hogy az emelkedő életszínvonal mellett a várható élettartam is növekedni fog. Ennek fényében hosszú távon Magyarországon is figyelembe kell venni a nyugat-európai trendeket.

A reformelemek kidolgozása egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy a jelenlegi nyugdíjrendszer igazságtalanságait kiküszöböljük, figyelembe véve a nyugdíjkassza teherbíró képességét is. Fontos megjegyezni, hogy az utóbbi években méltánytalanul nagy különbségek, aránytalanságok alakultak ki az újonnan megállapított nyugdíjak között, attól függően, hogy mikor ment az egyén nyugdíjba. Első lépésként ezért a jövő évtől új szabályozással csökkentjük ezeket az ingadozásokat. A számítás megváltozása előnyös lesz azoknak, akik hosszabb szolgálati idővel rendelkeznek. A korrekciós lépéseket folytatjuk, ám fontosnak tartom hangsúlyozni, hogy a változások a már nyugdíjban lévőket nem érintik.

- Az érdekképviseletek felemás érzésekkel fogadták a munkaügyi tárca élén történt váltást. A szorosabb együttműködést hiányolták eddig a tárca részéről, lesz változás?

- Vitatom a kérdésben szereplő állítást. A munkaügyi tárca eddig is napi kapcsolatban állt az érdekképviseletekkel; állíthatom, hogy valamennyi tárca közül a legszorosabb együttműködést alakította ki az érdekképviseletekkel. Számomra az együttműködés elvi kérdés: magától értetődőnek tekintem, hogy az érdekképviseletek részt vesznek a döntések előkészítésében és az ő álláspontjuk figyelembevételével hozzuk meg a döntéseket. Azon leszek, hogy ez az együttműködés érdemi legyen. Ugyanakkor tisztában kell lenni azzal, hogy a kormány és az érdekképviseletek álláspontja nem feltétlenül esik egybe, vagyis számolnunk kell konfliktusokkal is, amelyek tárgyalásokkal rendezhetők vagy mérsékelhetők.

- Hogyan fogadták a minisztériumban?

- Az első néhány hét alatt sikerült megismerkednem a minisztérium feladataival és az egyes területek vezetőivel - ez a legnagyobb minisztérium, ahol már az ismerkedés sem egyszerű - és az első benyomásaim alapján azt tudom mondani, hogy nagyon jól fogadtak, érezhető a támogató szándék és a bizalom.

-Tervezi, hogy változtat a tárca szerkezetében, esetleg a piac felé történő kommunikációban?

- A minisztérium szerkezetében lényeges változást nem tervezek, viszont a különböző területekről szóló tájékoztatási tevékenységet a lakosság irányában mindenképpen javítani szeretném.

- Önt már a harmadik tárca vezetésével bízta meg Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, melyek azok a tapasztalatok, amelyeket a szociális területen is hasznosítani tud?

- Jogászként, közigazgatási szakemberként, önkormányzati, területi miniszterként megszerzett ismereteimet mindenképpen hasznosítani tudom. Legfőképp a szociális területen, hiszen a szociális juttatások zöme eddig is az önkormányzatokon keresztül jutott el a rászorulókhoz. Foglalkoztatási, munkaerő-piaci kérdésekkel idáig keveset foglalkoztam, így ezeken a területeken erőteljesebben támaszkodom a minisztérium szakapparátusára.

- Vezetőként mit tart a legnehezebb feladatnak?

- Vezetőként a legnagyobb feladatnak azt tartom, hogy összeegyeztessük a szociális területen jelentkező hatalmas igényeket, az államháztartás helyzete által diktált pénzügyi szempontokkal, valamint jól felépített, átgondolt megrendeléseket adjak, adjunk a szakapparátusnak.

- Ilyen pozícióban miként tudja összeegyeztetni a munkáját a magánéletével? Jut ideje a hobbijaira? Mivel tölti szívesen szabadidejét?

- Családomnak már több mint 15 éves rutinja van ahhoz, hogy a családi programokat egyeztessük. Az esetek többségében én vagyok a szűk keresztmetszet, de szerencsére eddig mindig megtaláltuk az összhangot. Amikor tehetem a szabadidőmet a családommal töltöm, fordítok időt a barátaimra, amikor tehetem kirándulok, kerékpározok, munka közben is nagyon szívesen hallgatok zenét és szeretem a jó könyveket.

- Hazánkban mindig is kevés nő töltött be miniszteri posztot, Ön szerint mi ennek az oka?

- Magyarországon sok a tehetséges nő, de a társadalom szemlélete még mindig eléggé konzervatív. A gyereknevelés, a háztartás viselésének a terhe zömmel a nőkön marad, így a nők karrierjében gyakran törés áll be. A fentiek miatt így egy nőnek nehezebb vezetői pozícióba kerülnie.

- Mi életének eddigi legnagyobb sikere?

- Legnagyobb sikeremnek azt tartom, hogy háromszor egymás után sikerült nyernem egyéni körzetemben az országgyűlési képviselő választáson. Támaszt és boldogságot jelent számomra, hogy gyermekeim megállják a helyüket az életben, szeretnivaló, tehetséges emberekké váltak.

Szilágyi Katalin, HR Portal

  • 2024.04.04Six Sigma Black Belt képzés 9 napos gyakorlatorientált, intenzív képzési program, amely készségszintre fejleszti a résztvevőket a 6 Sigma ismeretek elsajátításában, alapoktól a Green Belt ismereteken át magas szintű hatékonyságjavító projektek megvalósításáig. info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.04Az Év Irodája Konferencia & Díjátadó Kíváncsi vagy, hogy kié lesz Az Év Irodája díj, érdekelnek a legmodernebb irodai megoldások, valamint a magyar és nemzetközi piacot meghatározó szakemberek tapasztalatai? Akkor ott a helyed! KIKET FOGUNK DÍJAZNI?info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.23Humán controlling mutatószámok a gyakorlatban A képzés célja: A HR munka modern személetének és mérésének, számításának gyakorlati ismerete. A humán controlling egyes eszközeit konkrét példákon mutatjuk be, a résztvevőkkel közösen értékeljük azok alkalmazását.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Miért emelkedtek Magyarországon a munkaerőköltségek kevésbé, mint a régió többi országában?

Közel 20 éve csatlakozott Magyarország az Európai Unióhoz - ennek kapcsán a GKI Gazdaságkutató Zrt. cikksorozatában egy-egy mutató segítségével... Teljes cikk

Kiemelten fontos a magyar munkavállalók megtalálása és felvétele

Közel négyéves csúcson a munkanélküliség, miközben a vezérigazgatók relatív többsége létszámbővülést vár. Kiemelt tényező a magyar... Teljes cikk

Hogy lehet bevonni még 300 ezer embert a munka világába?

A 2023-as extra nehéz évből sikerült "ép bőrrel kikecmeregni" - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök szombaton a budapesti Várkert Bazárban... Teljes cikk