Rengeteg változás érinti a munkaviszonyt és a bérezést
Törvény segít kiszűrni a színlelt munkaszerződéseket, egyenlő munkáért igenis járhat különböző bér és nyugdíjast mostantól nem érhet üzemi baleset. A munka világában megint rengeteg változás lépett életbe és ezekről tartottak összefoglalót a bérügyviteli szakma dolgozóinak a NEXON Akadémián.
Vége a színlelt szerződéseknek
Ez év január 1-től a munkaügyi hatóság már törvénnyel a háta mögött minősítheti a megbízási szerződéseket, és nyilváníthatja azokat komoly következményekkel járó, színlelt munkaszerződésnek. A szerződést nem az elnevezése alapján kell megítélni, hanem a tényleges munkavégzés jellemzői szerint. Bár a hatóság a színlelt szerződéssé nyilvánítást eddig is megtehette, de az év elejétől törvénybe foglalták a munkaadó és munkavállaló közötti szerződéses munkakapcsolat minősítésének lehetőségét.
A munkavégzésre irányuló jogviszony minősítését - a január 1-től hatályos munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény értelmében - a szerződést kötő felek egyező akarata sem vonhatja ki a munkajog szabályai alól. Ha tehát a munkaügyi ellenőrzés során a hatóság úgy ítéli meg, hogy a tényleges munkavégzés jellemzői szerint a megbízási szerződés munkaszerződés, hiába a megnevezés és a közös akarat, átminősítheti munkaszerződéssé. Ha korábban munkaszerződés keretei között végezték a feladatokat, vagy jelenleg is van a cégnél olyan munkavállaló, aki munkaviszony keretei között végez ugyan ilyen feladatokat, akkor máris tálalva van a hatóság számára a színlelt szerződés bizonyítéka.
Egyenlő munkáért különböző bér
A munkavállalók - jogosan - elvárják, hogy a munkaadójuk egyenlő munkáért egyenlő bért fizessen. Az egyenlő értékű munkáért egyenlő bér elvét azonban az egyenlő bánásmód követelményrendszerén belül kell értelmezni. Ha a munkavállaló sérelmezi, hogy a cégnél dolgozó, azonos munkakörű munkavállaló többet keres nála, akkor egy jogvitában a munkáltató megvédheti a kialakult helyzetet, azaz bebizonyíthatja, hogy jogosan ad több fizetést az azonos munkakörben dolgozó másik munkavállalójának.
Nem jelenti ugyanis az egyenlő bánásmód követelményének a megsértését például a munkatapasztalat, vagy a munkakörülmények természete alapján tett megkülönböztetés. Mivel a gyakorlottság vagy a gazdag munkatapasztalat nagyobb teljesítményt eredményezhet, ezért az ilyen alapon végzett differenciálás nem sérelmezhető.
Így tehát az adott munkáltatónál munkaviszonyban eltöltött hosszabb szolgálati idő alatt megszerzett kiemelkedő jártasság, amely a munkavállaló számára feladatainak jobb teljesítését teszi lehetővé, magasabban is díjazható. Ezáltal nem sérül az egyenlő munkáért egyenlő bér elve, ezért nem is ad jogalapot az esetleges kifogásra.
A nyugdíjas munkabalesete nem számít üzemi balesetnek
Ismeretes, hogy az Mt. alatt foglalkoztatott nyugdíjasok munkaviszonyukból fakadóan - 2019. január 1-től - nem minősülnek biztosítottnak, mivel nem fizetnek járulékokat. Ezért - baleset esetén - nem jár számukra baleseti táppénz sem, egészségügyi ellátásra nyugdíjasként válnak jogosulttá.
Lehetséges azonban keresőtevékenységet folytatni munkaviszonytól eltérő formában is, például megbízási szerződés alapján. Itt azonban fennáll a járulékfizetési kötelezettség. Lehet olyan nyugdíjas, aki saját jogú nyugdíja mellett keresőtevékenységet is folytat. Még az olyan eset is előfordulhat, hogy egy aktív nyugdíjasnak egyszerre lesz járulékmentes munkabére, s emiatt még bejelenteni sem kell az adóhatóságnál, és lesz járulékköteles megbízási díja is.
Viszont a nyugdíjas munkavállalót is érheti akár súlyos baleset. Bár a munkaviszonyban álló nyugdíjas jogosult mindazokra a járandóságokra, melyek azonos feltételek mellett a nem nyugdíjas munkavállalót megilletik, a balesetet másként kell megítélni.
Érdekesség, hogy a munkabaleset még üzemi balesetnek sem minősíthető és a munkáltatótól a társadalombiztosítási szerv nem követelheti a nyugdíjas munkavállalónak balesete esetén nyújtott ellátás összegét. A baj esetén azonban az élelmes és „ügyes” nyugdíjas is kiharcolhat egy kis fájdalomdíjat. A balesetet szenvedett nyugdíjas ilyenkor nem a társadalombiztosítástól, hanem a munkaadójától számíthat kártalanításra, mivel kártérítéssel élhet a munkáltatója felé. Végső esetben munkaügyi perben követelheti elmaradt jövedelmének pótlását. A nyugdíjasnak, ha előre tekint, ilyen esetben is érdemes körültekintően eljárni, mert pillanatok alatt az utcára kerülhet. A munkáltató ugyanis - ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül - a határozatlan tartamú munkaviszonyt azon melegében felmondhatja, amit még csak indokolnia sem kell, továbbá végkielégítés sem jár a nyugdíjasnak.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Komáromi akkumulátorgyár: nem volt veszélyes anyag, nem tudják, miért fájt a fejük a kórházba került dolgozóknak 2 hete
- Költségelemzést Támogató Munkaidő-Nyilvántartás 3 hete
- Baleset történt a komáromi akkumulátorgyárban 3 hete
- Melyek a legnagyobb nyugdíjas szövetkezetek? Itt a toplista 3 hete
- Fákat ültetett a Nexon a Szentendrei Skanzenben 3 hete
- Rekordmennyiségű ember hagyja el hosszan tartó betegség miatt a munkahelyét 4 hete
- Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni 1 hónapja
- Felmérés: a női dolgozók jobban aggódnak a pénzügyi jólétük miatt, mint a férfiak 1 hónapja
- Rétvári Bence: Megfeleződött a szegénységben élők aránya 1 hónapja
- Új trend: bérszámfejtés mellett a HR-folyamatok kiszervezése 1 hónapja
- Itt az alkalmazottaikat bejelentés nélkül foglalkoztatók listája 1 hónapja