kapubanner for mobile
Megjelent: 17 éve

Ha jön az OEP ellenőrzés - mi a munkáltató feladata?

Sok munkáltatónak fejtörést és gyötrelmet okoz egy-egy hatósági ellenőrzés, ami lehet munkaügyi, APEH vagy OEP ellenőrzés. A következőkben az Országos Egészségügyi Pénztár (továbbiakban OEP) által kezdeményezett hatósági célellenőrzés lépéseit és a szükséges dokumentumokat, esetlegesen előforduló munkáltatói mulasztásokat vesszük sorra.

A hatósági célellenőrzés:

Az OEP által végrehajtott célellenőrzések, ahogyan arra a nevük is utal valamely dolgozó egészségügyi pénztárral fennálló kapcsolatának ellenőrzésesére, tehát egy konkrét kérdéskör megvizsgálására irányulnak. A célellenőrzések témája így elég változatos lehet, a kismamák GYES/ GYED-igénylésétől kezdve, volt munkavállaló rokkantsági segély iránti kérelmének vizsgálatától a táppénzre való jogosultságig bármilyen egészségbiztosítással kapcsolatos kérdés felmerülhet.

Az OEP hatósági célellenőrzése a többi hasonló jellegű ellenőrzéssel egyezően az illetékes hatóság értesítő levelével kezdődik, amelyben pontosan meghatározásra kerülnek a vizsgált dokumentumok és pontok.. Tisztánlátás végett a munkáltató nevében eljáró személynek célszerű telefonon vagy e-mailen leegyeztetni a hivatalos levélben meghatározottakat, mód van megfelelő indoklás mellett az ellenőrzés időpontjának módosítására is.

Az ellenőrzés az alábbi törvények és rendeletekben foglaltak szem előtt tartása mellett történik:

  • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint az e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 54.§-a,
  • a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXX. törvény 81. §-a,
  • e törvény végrehajtása tárgyában kiadott 217/1997.(XII.1.) kormányrendelet,
  • a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Törvény (Ket) 88. § (1-2 bekezdése)


Az ellenőrzés az alábbiakra terjed ki, függetlenül attól, hogy éppen a táppénzre vagy a GYES-re való jogosultságot és azzal kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek teljesítését kívánja-e megvizsgálni:


  1. A biztosított személyek nyilvántartásba vétele, ezek igazolása, a biztosítási kötelezettség vizsgálata, a pénzbeli ellátások vonatkozásában az egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség teljesítésének vizsgálata

    Ezen pont alatt kerül megvizsgálásra, hogy az adott munkavállalót a munkáltató a törvényi előírásoknak megfelelően munkaszerződés állományba vette, illetve a munkaviszony kezdetétől a biztosított jogviszony fennállása megvalósult-e. (Tbj. 46.§.) Az ellenőr megvizsgálja, hogy a biztosított után a biztosítási időszakra (bérfőösszesítők, járulékbevallások, banki bizonylatok, adófolyószámlák alapján) a foglalkoztató az egészségbiztosítási járulékokat befizette-e.

  2. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak elbírálásához (biztosítási kötelezettséghez) szükséges okmányok, nyilvántartások megtételének vizsgálata

    Bérkartonok, bérjegyzékek orvosi igazolások és "Igazolvány a biztosítási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról" iratanyagok meglétének és helyes vezetésének vizsgálata.

  3. Az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásaival kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése

    Az ellenőrzés során a biztosított orvosi igazolása - tekintettel a biztosított időszakra és a távollét okára - kerül összevetésre a bérkarton alapján megállapítható munkabér-elszámolásra, továbbá megvizsgálják, hogy a nem rendszeres jövedelmek a pótlapra felvezetésre kerültek-e.

    A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. Törvény 217/1997 (XII. 1.) kormányrendelet 37. § 1 bekezdése értelmében:
    Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nincs, a foglalkoztató terhességi-gyermekágyi segélyre, a gyedre, a táppénzre, a baleseti táppénzre vonatkozó igény elbírálásához "Foglalkoztatói Igazolás"-t állít ki, és azt a biztosított által benyújtott igazolásokkal együtt - gyermekgondozási díj igény bejelentése esetén az igénybejelentéssel együtt - 3 munkanapon belül a székhelye szerint illetékes MEP-nek megküldi.
    A munkáltató a foglalkoztatói igazolásokat két példányban köteles kiállítani és annak egy példányát 5 évig megőrizni.
    A gyakorlatban a Foglalkoztatói Igazolás nem előírásszerű vezetése, a határidők be nem tartása szokott problémát jelenteni.

  4. "Igazolvány az egészségbiztosítási szolgáltatásokról" elnevezésű nyomtatvány vezetése;

    E pont vizsgálata során a jogviszony kezdetének bejegyzése kerül megvizsgálásra.

  5. Egészségügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítése

    A munkavállaló vagy annak gyermekének betegsége esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetésről szóló 1997. évi LXXX. törvény 44.§ (5 bekezdése) szerint: "A foglalkoztató az illetékes egészségbiztosítási szervnek 8 napon belül bejelentést tesz a személyi adatok és a TAJ szám megjelölésével az általa foglalkoztatott biztosított biztosítási jogviszonyának kezdetéről, megszűnéséről, a biztosítás szünetelésének időtartamáról."
    Ugyanezen törvény 44. § 3 bekezdése alapján:
    "A foglalkoztató - adóazonosító számának közlésével - az illetékes egészségbiztosítási szervnek bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított személyi adatait, állampolgárságát, TAJ számát, a biztosított jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt, a FEOR-számot, magánnyugdíj pénztári tagság esetén feltünteti a pénztári tag nevét, azonosítóját. A társadalombiztosítási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató bejelentésének ki kell terjednie a biztosítás megszűnését követően folyósított táppénzre, terhességi- gyermekágyi segélyre, a gyermekgondozási segélyre és a gyermekgondozási díjra is. A bejelentést az illetékes mephez

    a; a biztosítás kezdetésre vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napját megelőző napon, választással létrejövő jogviszony, külföldi állampolgárságú biztosított esetén, valamint ha a jogviszony nem előzetes megállapodás eredményeként jött létre a biztosítási jogviszony első napját követő 15 napon belül, munkanélküli-ellátás esetén a tárgyhónapot követő 12. napjáig,

    b; a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni."

    A foglalkoztató ezen törvénnyel kapcsolatban a határidőket (15 illetve 8 nap) keverheti össze, ami aztán az ellenőrzésnél problémát okozhat.

  6. A foglalkoztató által kiállított "jövedelemigazolások" adatainak felülvizsgálata
    A szigorú számadású Jövedelemigazolási tömb meglétét és a számviteli törvényben előírtaknak megfelelő vezetését ellenőrzi a hatóság.

  7. Balesetekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettség teljesítésének vizsgálata

    A balesetekkel kapcsolatos kérdéseket a magánnyugdíjra jogosultakról valamint e szolgáltatások fedezetésről szóló 1997. évi LXXX. törvény 64. -a és 65. §-a szabályozza. Az OEP ellenőrei ekkor egyrészt megvizsgálják az üzemi baleset tényét, a baleseti táppénz folyósításáról szóló dokumentumok meglétét, valamint a MEP-hez, nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz és az illetékes egészségügyi intézményhez történő bejelentéseket. A baleseti táppénz folyósításának ellenőrzése során pedig a táppénz-folyósításra vonatkozó rendelkezéseket veszi alapul a hatóság.



Az OEP ellenőrzések során gyakran előforduló munkáltatói mulasztások közé tartozik a határidők be nem tartása, a szigorú számadású dokumentumok nem az előírtaknak megfelelő vezetése, a "Jövedelem Igazolás" tömb és a bérkartonok, banki bizonylatok és orvosi papírok tartalmának nem egyezése.
Amennyiben a foglalkoztató megfelelően nyilvántartja és dokumentálja az egészségügyi pénztárral kapcsolatos eseményeket és a járulékfizetési kötelezettségének eleget tesz, akkor az OEP ellenőrzés nem okozhat problémát és a hatósági vizsgálatról készült határozatban leírt esetleges mulasztások pótlása sem nehezíti majd a napi ügyvitelt. Apró hibák persze legprecízebben adminisztráló munkáltatónál is előfordulnak, ezeket az ellenőrzés után küldött határozatban határidős feladatként módja van a foglalkoztatónak korrigálni.


Mohácsi Györgyi
  • 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is!info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége.info button Részletek ticket button Jegyek
  • 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerniinfo button Részletek ticket button Jegyek
További cikkek
Megbízási szerződés vagy munkaszerződés? Megbízási jogviszony vagy munkaviszony? - így lehet eldönteni

A legtöbb vállalkozásnál a dolgozók főként munkaviszonyban állnak. Kérdésként merül fel, hogy bizonyos munkavégzésre irányuló tevékenységeket... Teljes cikk

Jubileumi jutalom: összege, kifizetése, kinek jár?

Az állami alkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) alapján jár a jubileumi jutalom a közalkalmazottaknak, amelynek összege a ledolgozott... Teljes cikk

Temetési segély

Egy hozzátartozó halála nagyon komoly érzelmi terhet jelenthet. A lelki megpróbáltatáson túl pedig jelentős anyagi költség is egy temetés... Teljes cikk