Munkanélküliség: befolyásolják-e a segélyek?
A nemzetközi statisztikák sem adnak egyértelmű választ arra, hogy a magas vagy alacsony munkanélküli-segély ösztönöz-e inkább álláskeresésre, illetve miként befolyásolják a foglalkoztatottságot a munkaerőköltségek - cikkezik a Népszabadság.
A munkanélküliségi csapda azt mutatja, hogy mennyit "nyerhet" egy munkanélküli azzal, ha elvállal egy rosszul fizető munkát. Nálunk 2004-ben 34 százalékkal több pénzt vihetett haza az, aki hozzájutott egy minimálbéres álláshoz - ez az arány 2001-ben még 25 százalékot tett ki -, mint az, aki munkanélküli-segélyt kapott. A segély-bér aránya - ez a munkanélküliségi csapda mérőszáma - tehát a 75 százalékról 66 százalékra csökkent.
Nehéz ugyanakkor egyértelmű összefüggést felfedezni a munkanélküli-segély szintje és a munkanélküliség között. Szlovákiában ugyan az elmúlt években mérséklődött a munkanélküliség, Lengyelország után azonban az EU országai között még mindig a második legmagasabb, több mint 13 százalék. A munkanélküli-segéllyel nagyvonalúan bánó Dániában vagy Hollandiában ugyanakkor igencsak magas a foglalkoztatottság szintje és alig négy százalék a regisztráltan állást keresők aránya.
Az adócsapda mélységéből nehéz messzemenő következtetéseket levonni. Magyarország a kisebb adócsapdájú országok közé tartozik. 2004-ben a kétgyerekes, egy keresővel rendelkező családosoknál a többletjövedelem nyolctizedét kapta kézhez a háztartásfő, míg az egyedülálló gyerekteleneknél kétharmadát. A régi EU-tagállamok átlagában az egyedülálló gyerekteleneknél a jövedelemnövekedés 54 százaléka, míg a később csatlakozott tizeknél csupán 34 százaléka "vész el" a progreszszív adózás következtében.
A keresetek 2000 és 2005 között az Európai Unió egészében Magyarországon nőttek a leggyorsabban, öt év alatt majd 90 százalékkal, míg az infláció ez idő alatt 25 százalékos volt. A hasonló pénzromlást regisztráló Szlovákiában és Szlovéniában a munkajövedelmek 78, illetve 47 százalékkal emelkedtek ugyanebben az időszakban. Az unió tagországaiban az elmúlt fél évtized alatt mintegy 13 százalékkal emelkedett a keresetek vásárlóértéke: a 25 tagállam átlagában az árak tíz százalékkal nőttek 2000 és 2005 között, miközben a munkajövedelmek 23,3 százalékkal gyarapodtak- írja a Népszabadság.
- 2024.04.30NewLeadership – Vezetői eszköztár bővítése Önmaguk fejlesztését is fontosnak tartó középvezetőknek, frissen kinevezett döntéshozóknak szóló komplex és intenzív vezetőfejlesztő program sok gyakorlattal. Különlegessége, hogy a résztvevők átgondolhatják és megoszthatják egymással aktuális kihívásaikat és még a kritikus vezetői helyzetek megoldásáról is tanulhatnak egymás jó gyakorlatából is! Részletek Jegyek
- 2024.05.02Munkaviszony létesítése és megszűntetése – Dr. Berke Gyula Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Egy jól működő csapat titka – Vezetői reziliencia fejlesztése A vezetői reziliencia fejlesztése képzésünk arra világít rá, hogyan lehet úgy tekinteni a tényekre, hogy relativizáljuk őket, kezelhető megvilágításba helyezzük a nehézségeket és igyekezzünk megőrizni a racionalitásunkat, hogy ebben a nehéz helyzetben is fejlődni tudjon a csapatunk. Segítve a csapattagoknak abban, hogy a problémalátásukat a megoldás keresés fókusza váltsa fel és megváltozzon az interakcióik minősége. Részletek Jegyek
- 2024.05.09Munkaidő, pihenőidő – Dr. Takács Gábor Pannon Munkajogi Akadémia - Pannon Munkajogi Akadémia előadás-sorozatunkat, melyben kiváló és elismert szakmai előadók támogatásával ismerhetjük meg a munkajog különböző területeit, ajánljuk mindazoknak, akik szeretnék ismereteiket bővíteni, gyakorlati megközelítésben szeretnék az alkalmazott jogi hátteret megismerni Részletek Jegyek
A KSH szerint 2004 és 2023 közt közel 824 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, ami 21%-os bővülést jelent. A növekmény nagy részét a... Teljes cikk
2024 februárjában a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezerrel, 4 millió 723 ezerre nőtt. A... Teljes cikk
Nőnap alkalmából csokorba gyűjtöttük a dolgozó nők helyzetét taglaló legfrissebb cikkeket. Mekkora a bérszakadék, mely országokban mélyül és... Teljes cikk
- Fülöp Attila: Magyarországon csaknem 50 százalékos a megváltozott munkaképességű emberek foglakoztatási rátája 7 napja
- Grafikon: A 15-64 éves foglalkoztatottak arányának változása 2010 és 2023 között 7 napja
- Már lehet jelentkezni az Ifjúsági garancia plusz programra 1 hete
- A gyenge fejlődés a munkaerőpiacot is visszafejlődéssel fenyegeti Németországban 1 hete
- Új vállalkozásfejlesztési központot hoztak létre a romák elhelyezkedésének támogatására 1 hete
- Nagy Márton: a munkanélküliség emelkedése átmeneti 1 hete
- A vártnál jobban csökkent az első alkalommal munkanélküli segélyt kérők száma az Egyesült Államokban 2 hete
- Stagnáló munkaerő-felvétel? - Erre számíthatunk idén a munkaerőpiacon 2 hete
- 30 év alattiak és munkáltatók figyelem! - április 15-től lehet jelentkezni az Ifjúsági garancia plusz programra 2 hete
- Kiderült, miben látják a kockázatot a pénzügyi vezetők 2 hete
- Az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb mértékben nőtt a foglalkoztatottak száma 3 hete