Miben jobbak? - sportolók a munkapiacon
Vonzó, megnyerő, magabiztos megjelenés. Terhelhetőség, koncentrált munkavégzés, fegyelmezettség. Odaadás, alázat, magas munkamorál. Jól fogadja a konstruktív kritikát, jól tud csapatban dolgozni. Jól tolerálja a frusztrációt. A kudarcok csak tovább motiválják. Jól teljesít nyomás alatt, az érzelmeit jól kontrollálja, lámpaláz nélkül szerepel nagy közönség előtt. Kitartó, pozitív gondolkodású, sikerorientált. Egy fejvadász számra elég meggyőzően hangzik. Nagy Gyöngyi írása.
Félreértés ne essék. Önmagában a tény, hogy valaki életében messze elkerült bárminemű sportágat - nem jelenti azt, hogy mentálisan nem lehetne ugyanolyan kemény, mint egy élsportoló. Őszintén - Warren Buffetnek, Steve Jobs-nak vagy Bill Gates-nek vajmi kevés köze volt a sportoláshoz. Az üzleti és szakmai életben oly fontos mentális készségeket nem csak a magas szintű sportolás közben lehet kifejleszteni. Egy hobbi, egy művészeti tevékenység gyakorlása, vagy egyszerűen csak egy érdeklődési kör, amely később hivatássá válik, ugyanolyan erővel csiszolhatja a személyiséget a kellő irányba, mint a magas szintű sporttevékenység. A közös nevező az elköteleződés és céltudatosság. Ezek talaján fejlődik ki minden más értékes tulajdonság.
Az élsport pontosan az a közeg, ahol egy gyerek vagy fiatal alakuló személyiségét is hasonlóképpen edzi, akárcsak az izmait. A kemény fizikai munka nem csak a testet acélozza, hanem az elmét is. Minden fizikai edzés egy kicsit mentális edzés is egyben: még tovább bírni a kellemetlenséget, a fáradság ellenére is koncentrálni, nem kizökkenni, nem feladni, fegyelmezetten elvégezni minden feladatot, nem csak a mennyiségre, hanem a minőségre is figyelve. Ha valaki ezt teszi nap mint nap, éveken keresztül, talán nem meglepő, hogy a mentális munka hagy némi lenyomatot a személyiségén, ami pont kapóra jön majd a szakmai élet kihívásai és útvesztői között.
Hazai statisztikákat ugyan nem találtam, de egy németországi tanulmány szerint a volt sportolók 700-800 euróval keresnek többet a sportolói múlttal nem rendelkező társaiknál. A tanulmány azért is figyelemreméltó, mert a nemek közötti különbség csökkenésének egy eklatáns példáját szolgáltatja: a volt sportolónők átlagban többet keresnek, mint a sporttapasztalatokkal nem rendelkező hasonló képzettségű férfi kollégáik.
Bár cikkemet semmiképp sem szeretném kiélezni a női populációra, nem tehetem meg, hogy eltekintsek pár fontos ténytől. Minden feminista felhangot mellőzve jelezném, hogy a szakmai világban tény a női vezetők alacsonyabb százaléka, illetve a nemek közötti béregyelőség is hagy némi kívánnivalót maga után. Ezek tükrében nem meglepő, hogy a fiatalkori komoly szinten művelt sport - ami magabiztosságot, határozottságot, céltudatosságot, sikerorientáltságot, stratégiai és taktikai gondolkodást fejleszt - a nők karrierjére nézve különösen pozitívan hat.
Egy amerikai tanulmány szerint a női felsővezetők 94%-a sportolt iskolás, főiskolás vagy egyetemi tanulmányai mellett. A 400 megkérdezett nő közül 75% nyilatkozta, hogy a sportmúltjuk pozitívan befolyásolta az álláskeresésüket és szakmai elhelyezkedésüket. Más -szintén amerikai tanulmány szerint a felsővezető nők 82%-a sportolt,míg az átlag populációban ez az arány csupán 61%. A különbség azért is meggyőző, mert az aktuális női felsővezetők nem a legfiatalabb korosztály soraiból kerülnek ki, viszont pár évtizede a komoly szintű sportolás a nők sorában kevésbé volt jellemző, mint napjainkban.
Mindig felmerül a kérdés: tyúk vagy a tojás? Mi volt előbb? Azért lettek szakmailag sikeresek, mert eleve ilyen személyiséggel rendelkeztek és többek között ez hajtotta a sport felé őket, ahol sikervágyukat csillapíthatták? Vagy a sportélet jelentette kihívások alakítgatták, formálták ilyen irányba fejlődő személyiségüket - talán egy termékeny talaj mentén? Nos, ahogy lenni szokott - valószínűleg mindkét irányba érvényes az egyenlet. Egy biztos, a sport magas szintű gyakorlása elkerülhetetlenül kifejleszt olyan készségeket, amelyekből a szakmai életüket egyengető személyek komolyan profitálhatnak.
Nézzük csak meg közelebbről, miben lehetnek jobban a sportmúlttal rendelkező személyek szakmai téren?
Teherbírás
: jól viselik a nehézségeket, a hosszúra nyúlt munkanapokat. Toleránsabbak a nehéz feladatokkal járó kényelmetlenség iránt, könnyebben lépnek ki a komfortzónájukból. Szorgalmasak.Célorientáltság, sikerorientáltság
: nem vonakodnak magas célokat kitűzni. Tisztában vannak azzal, hogy a siker nem jön könnyen, ezért hosszú időn keresztül képesek fenntartani a lelkesedésüket, motivációjukat.Kitartás
: a fentiekből következik, hogy nem adják fel könnyen. Az akadályok csupán kihívást jelentenek, a problémák csak megoldandó feladatok. A sportban az időszakos kudarcok elkerülhetetlenek, ezért már megtanulták, hogy ne bizonytalanodjanak el könnyen, addig folytassák az erőfeszítéseket, amíg eredményre nem vezetnek.Döntéshozatal, taktika, stratégia
: a versenyek során gyakran kell fontos döntéseket hozni nyomás alatt. Módosítani a stratégián az ellenfél reakcióinak függvényében. Hideg fejjel latolgatni az esélyeket. Számítóan, taktikusan helyezkedni.Koncentrálás
: a döntő pillanatban minden érzékszervvel a feladatra képesek koncentrálni. Megtanulták kizárni a külső zajokat, a nézők kiabálását, az ellenfeleket, csak arra fókuszálnak, ami igazán fontos. Zónába kerülnek! Milyen értékes tulajdonság ez a szétszórt, állandóan a közösségi médián lógó a kollégákkal szemben…Fegyelmezettebbek:
addig dolgoznak, amíg végére jutnak az aznapi feladatoknak. Nem esik nehezükre korán kelni, szűk időbeosztás szerint élni. Egészségesebb életmódot folytatnak. Jó önkontrollal rendelkeznek.Toleránsabbak a frusztrációval szemben
: a sportban a fejlődés és siker nem jön azonnal, akár csak az üzleti életben. A sérülések, az időszakos teljesítménycsökkenések, „kispadra ültetések” , átmeneti kudarcok már érzelmileg megedzették őket. A bizonytalanságot jobban tűrik.Tanácsokra nyitottak:
a legtöbb sportoló kérdőjel nélkül követi az edzői utasításokat. Megszokják, hogy egy kompetensebb fél irányítja őket, elfogadják a konstruktív kritikát. Tekintettel a mai liberális nevelésre a szakmai életben ez nagy előnynek bizonyulhat!Magabiztosság:
nem kell ahhoz olimpiai bajnoknak lenni, hogy valaki egészséges önbizalomra tegyen szert. Minden kis siker építi és erősíti az önbizalmat Ismerni az erősségeit, tisztában lenni a gyengeségeivel, de ezek mellett bízni a képességeiben.Valóban kevesebbet betegeskednek, jobban kontrollálják a stresszt, illetve jobban vezetik le a feszültséget? „ A test és elme között szorosabb a kapcsolat” Maria Titlow biológus, egész életében maga is komolyan sportol. A versenyhelyzetekben megtanulták jobban kontrollálni a testüket, jobban irányítani a gondolataikat. Relaxálni. Vizualizálni. Kinek ne jönnek jól ezek a képességek a rohanó mindennapokban?
szociábilisak
jól kommunikálnak
jól tudnak másokat befolyásolni
jól tudnak együttműködni
adott esetben alá tudják rendelni az egyéni célokat a csapatérdeknek
nyitottabbak az utasításokra
alkalmazkodóbbak
Egyéni sport előnyei:
önállóbbak
kitartóbbak
határozottabbak
felelősségteljesebbek
jobb döntéshozók
vezetői kvalitásokban erősebbek
Milyen szakmai területeken a legsikeresebbek a volt élsportolók:
Kereskedelem
Marketing
Stratégiai tervezés, szervezés
Sok ismert sportoló épít fel a karrierje során értékes kapcsolati tőkét, amelyet majd a szakmai életben is gyümölcsöztetni tud. Főleg a csapatsportok űzői nagyon jól kommunikálnak, jó a meggyőző képességük, jól tudják befolyásolni az üzleti partnereiket. Határozott, magabiztos fellépésük egyértelműen előny. Stratégiai gondolkodásban már van gyakorlatuk, szervezésben, időbeosztásban ügyesek. Fegyelmezettségük és jó frusztráció toleranciájuk a bizonytalan, kiszámítható helyzetekben lépéselőnyt jelent számukra. Nagy teherbíró képességük és kifogyhatatlan energiájuk a rendezvények szervezésénél kapóra jön.
A sablon azonban nem mindenkire húzható rá egyértelműen. Mint ismeretes, minden pszichológiai képesség egy Gauss görbének nevezett harang formájú eloszlásban értelmezhető - így a nagy többség ugyan a középpontra zsúfolódik, de mindig jutnak jócskán a szélekre is. A másik fontos ide kívánkozó megjegyzés, ami részben az előbb leírtakból fakad, hogy bármennyire is idealizáljuk a sportolók különleges képességeit, azért az extrém esetekben pont az ellenkezője lehet érvényes. Azaz néha a jóból is megárt a sok…
Túlzott önállóság
Önfejűség
Túl nagy ego
„Mindent jobban tud” hozzáállás
Túlzott versenyszellem
Munkamánia
Kényszeres, már túlzott kitartás, olyan helyzetekben, amire nincs befolyása
Tanulmányok vagy szakmai gyakorlat hiánya
Előző szigorú életmód kompenzálásaként kicsapongás
Cikkünk több oldalas! Lapozzon!
1. oldal - Miben jobbak? - sportolók a munkapiacon
2. oldal - Fejvadászok figyelmébe