A jogviszonyok hálójában I. - A színlelt szerződés

Az elmúlt években nemcsak a gazdasági ágazatokban terjedt el az a gyakorlat, amikor a munkaszerződés helyett megbízási szerződéssel foglalkoztatnak. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) is megerősítette azt az információt, hogy a munkaviszonyhoz kapcsolódó járulékfizetés elkerülése érdekében egyre nagyobb népszerűségnek örvend a munkaviszonyok "átváltása" megbízási, vállalkozási jogviszonyokká.

Valaki feketén szereti

A feketegazdaságon a termelés, az elosztás, a szolgáltatás és a munka olyan produktív gazdasági és újraelosztási tevékenységeit értjük, amelyeket nem vallanak be a közterhek fizetésénél, és nem veszik számba a nemzeti össztermék számításánál.

A feketegazdaság jelentős részét képezi a feketemunka, vagyis a munkaszerződés és a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a külföldi munkavállaló engedély nélküli foglalkoztatása és a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás. Az utóbbi kezdete a 1990-es évek elejére nyúlik vissza, amikor az addig munkaviszonyban állók vállalkozást alapítva végezték el ugyanazt a munkát, mint korábban. Egy dologban történt változás: fizetésüket számla ellenében kapták meg. Ez az egy dolog azonban számos következményt vont maga után. A munkavállaló hatalmas függetlenséget és több pénzt kapott, ráadásul költségként elszámolt mindent, amit csak lehetett. Ugyanakkor a kevesebb befizetett járulék miatt kevesebb ellátást kap a nyugdíjba vonulást követően, és nem élvezheti a munkaviszony előnyeit sem. Mivel a munkáltatók jelentősen spórolhattak a bérköltségeiken és a munkajogi kötelezettségeik is enyhültek, így nem volt érdekük hogy változtassanak ezen a helyzeten.

A feketemunka megjelenési formái

Mindenekelőtt két kérdésre kell választ kapnunk a jogszabályoknak megfelelő foglalkoztatás esetkörében: a felek között létezik-e a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő okirat (szerződés), a munkavégzésre irányuló szerződés a felek tényleges akaratának, szerződési szándékának megfelelő szerződéstípusba tartozik-e.

A klasszikus

A klasszikus feketefoglalkoztatás akkor valósul meg, ha a legális alkalmazást el akarják kerülni, és ennek érdekében a felek között nem jön létre a formális írásos szerződés a munkaviszony tényleges létesítése mellett. E "kerülő utak" lehetőséget kínálnak a munkáltatónak, hogy ne fizessen adót, társadalombiztosítási járulékot, mivel az alkalmazott nincs bejelentve sem az APEH, sem az OEP felé. Vagyis az adott munkaviszony rejtve marad, a munkavállaló "feketén" dolgozik.

A "próbálkozó"

Jól ismerjük a feketemunka másik sajátos megjelenési formáját, az úgynevezett próbamunka esetkörét, hiszen valószínű, minden dolgozó élete során legalább egyszer átesett rajta. A munkáltatók szeretik azt hangoztatni a munkaszerződés hiánya esetén, azért bízzák meg "próbamunkával", hogy a munkavállaló a munkakör ellátására való alkalmasságát bizonyítsa. Ez különösen gyakori a textiliparban és a vendéglátóiparban, de a szellemi foglalkoztatásúak esetén is. Sajnos az is mindennaposnak számít a munka világában, hogy a foglalkoztató az alkalmazottal elhiteti, hogy a szerződés nélküli "próbamunka" maga a próbaidő, és ha az letelik (legtöbbször a maximum adható 3 hónap után), akkor kötnek majd szerződést, ami persze nem történik meg.

Itt fontos leszögezni, hogy a Munka Törvénykönyve a "próbamunka" jogintézményét nem ismeri. A legális foglalkoztatás ez esetben próbaidő kikötésével teljesíthető, amely kizárólag akkor történhet meg, ha munkaviszonyunkat szerződésben rögzítették, melynek tartalma harminc naptól legfeljebb három hónapig terjedhet. A próbaidő alatt a munkaviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti. A próbaidő elteltével a felmondásnak már szigorúbb feltételei vannak. Természetesen az ilyenkor megkötött szerződés kapcsán is van bejelentési kötelezettsége a munkáltatónak, mint ahogy a "próbamunka" másik törvényes formája esetén is, amikor határozott idejű munkajogviszony áll fenn. Ez akár egy nap is lehet, mivel a Munka Törvénykönyve nem határoz meg minimális időtartamot ennek a munkajogviszony kapcsán.

Az alkalmi partner

Az alkalmai munkavállalói kiskönyv is egy legális forma, amely szintén arra ad lehetőséget, hogy a munkáltató kipróbálhassa a munkavállaló képességeit. A kiskönyv a munkaszerződést helyettesíti, ám azt a munka megkezdése előtt ki kell tölteni, különben a munkaügyi ellenőrzés szempontjából munkaszerződés nélküli foglalkoztatásnak minősül, amely súlyos bírságot von maga után. Elterjedt szabálytanságnak számít például, amikor a munkáltató az alkalmi munkavállalói kiskönyv rovatait kitölti, a munkavégzés napjának bejegyzése nélkül. A munkáltató tehát a munkaügyi ellenőrzés során nem védekezhet a szerződés hiányának jogszerűségére arra hivatkozással, hogy a munkavállaló csupán "próbamunkát" végzett.

Színlelve

És végül de nem utolsó sorban ismerjük meg az elmúlt évek legtöbb vitáját kiváltó színlelt szerződés fogalmát. A Polgári Törvénykönyv szerint az a szerződés színlelt, amely más szerződést leplez. A színlelt szerződés semmis, és az alapján a jogviszony alapján kell minősíteni, amelyet leplez. Tehát, a munkaügyi felügyelők azokat a megbízási és vállalkozási szerződéseket minősíthetik színleltnek, amelyek a valóságban munkaviszony leplezésére jöttek létre. Az ilyen jellegű polgári jogi szerződések fő célja nem más, mint a közterhek megkerülése, amely elsősorban a foglalkoztatóra jellemző. A munkaadók a munkabérfizetéshez kötődő egyéb járulékfizetési kötelezettség elkerülése, valamint pl. a felmondási védelemre, a rendkívüli munkavégzésre, vagy a heti pihenőidőre vonatkozó szabályok kijátszása érdekében munkaviszony jellegű foglalkoztatásra is sok esetben megbízási vagy vállalkozási szerződést kötnek.

A színlelt szerződések felszámolására többször tett már kísérletet a kormány. Az első moratóriumot egy 2003 végén elfogadott törvényi rendelkezés vezette be, amely 2004. június 30-ig biztosított volna moratóriumot a színlelt szerződések ügyben. Ezt a határidőt azonban nem sikerült tartani, így meghosszabbították 2005. június 30-ig. A végső határ azonban egy évre rá, 2006. június 30-ával járt le, amely azt jelentette, hogy
a munkáltatók eddig a határidőig szankció nélkül alakíthatták át színlelt szerződéseiket munkaszerződéssé. Határidőn túl viszont a szerződést a munkaügyi felügyelők minősítik csak át, nem kevés bírságért cserébe.

Jó tudni!

A munkaviszony kialakításakor elengedhetetlen az írásos forma, amelyben a felek rögzítik a személyi alapbér nagyságát, munkaköri leírásokat, a munkavégzés helyét és nem utolsósorban a pozíció betöltéséhez szükséges iskolai végzettséget. Egy vállalkozói szerződésnek ezzel szemben nincsenek alapvető tartalmi követelményei, ahogy írásba foglalása sem kötelező. Mindkét jogviszonyba belefér viszont a tartós és rendszeres munkavégzés, illetve díjazás, az időbeli lekötöttség, a meghatározott helyen kifejtendő tevékenység. Nehezen húzható meg tehát a határ a két szerződéstípus között. A vízválasztó ilyen esetekben az lehet, hogy a felsoroltak közül milyen jogok és kötelezettségek szolgálják a szerződés fő célját. Határesetekben a rendelkezésre állási kötelezettség, valamint az ellenőrzési jog megléte vagy hiánya dönt. Amennyiben a szerződés bármelyiket tartalmazza, színleltnek minősíthető.

A tilosban járó, feketén alkalmazott munkavállalók száma az elmúlt években megsokszorozódott: 2004-ben 10 000, 2005-ben 28 741, 2006-ban 42 147, 2007. 05. 31-ig pedig, 24653 fő lepleződött le. Ez a növekedés több tényezőre vezethető vissza, amelyet a cikk második részében taglalunk majd.

Forrás:
Dr. Csigi Imre, OMMF Központi Munkaügyi Főosztály cikke alapján (Munkavédelemi és Munkaügyi Ellenőrzés 2007. júniusi szám)

Danka Krisztina: A munkaügyi ellenőrzés, mint a feketefoglalkoztatás elleni küzdelem eszköze című dolgozat

Gyimóthy Éva, HR Portal